Évfordulók
- Szolláth Dávid
- 2021. január 19.
„Nem fér bele az írópályák szentesített sablonjába” – száz éve született Mészöly Miklós
Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára jelent meg Szolláth Dávid irodalomtörténész nagyívű monográfiája. A január 19-i jubileum alkalmából a szerző, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa és a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője ismerteti Mészöly Miklós irodalmi pályáját és a Mészöly-emlékév előkészületeit.
- Részletek
- Írta: Szolláth Dávid
Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára jelent meg Szolláth Dávid irodalomtörténész nagyívű monográfiája. A január 19-i jubileum alkalmából a szerző, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa és a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője ismerteti Mészöly Miklós irodalmi pályáját és a Mészöly-emlékév előkészületeit.
- Katona Csaba
- 2021. január 1.
„Szívesen töltöttem volna az év első, s így születésem napját övéim körében” – 200 éve született Slachta Etelka
200 évvel ezelőtt, 1821. január 1-jén született Temesváron a 19. század ismert magyar naplóírója, Slachta Etelka. A BTK Történettudományi Intézet honlapján közölt, napra pontosan 180 évvel ezelőtt kelt naplórészlettel tiszteleg emléke előtt Katona Csaba, a BTK kommunikációs referense, az intézet tudományos munkatársa. Az itt újraközölt szöveggel kívánunk Boldog Új Évet minden olvasónknak!
- Részletek
- Írta: Katona Csaba
200 évvel ezelőtt, 1821. január 1-jén született Temesváron a 19. század ismert magyar naplóírója, Slachta Etelka. A BTK Történettudományi Intézet honlapján közölt, napra pontosan 180 évvel ezelőtt kelt naplórészlettel tiszteleg emléke előtt Katona Csaba, a BTK kommunikációs referense, az intézet tudományos munkatársa. Az itt újraközölt szöveggel kívánunk Boldog Új Évet minden olvasónknak!
- Domokos Mariann
- 2020. szeptember 30.
Tündérek, sárkányok, törpék és boszorkányok – Hogyan váltak a Grimm-mesék magyar népmesékké?
A népmese napját első ízben tizenöt évvel ezelőtt, szeptember 30-án szervezte meg a Magyar Olvasástársaság Budapesten. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott kezdeményezés azóta országos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, amelynek célja a társaság felhívása szerint az, hogy a meseszeretők „ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.” Az 1859-ben Kisbaconban született Benedek Elek születésének napján ünnepeljük a népmesét, e dátum azért is nagyon érdekes választás, mert a köztudatban a legnagyobb magyar mesemondóként élő „Elek apó” nemcsak meséivel, de a Grimm-mesék fordításával is jelentősen hozzájárult a magyar mesekincs alakításához. A magyar nyelvű Grimm-mesehagyomány történetébe Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt bepillantást.
- Részletek
- Írta: Domokos Mariann
A népmese napját első ízben tizenöt évvel ezelőtt, szeptember 30-án szervezte meg a Magyar Olvasástársaság Budapesten. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott kezdeményezés azóta országos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, amelynek célja a társaság felhívása szerint az, hogy a meseszeretők „ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.” Az 1859-ben Kisbaconban született Benedek Elek születésének napján ünnepeljük a népmesét, e dátum azért is nagyon érdekes választás, mert a köztudatban a legnagyobb magyar mesemondóként élő „Elek apó” nemcsak meséivel, de a Grimm-mesék fordításával is jelentősen hozzájárult a magyar mesekincs alakításához. A magyar nyelvű Grimm-mesehagyomány történetébe Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt bepillantást.
- Fejérdy András
- 2020. augusztus 30.
„Itt a döntés egyoldalúan történik” – az 1950-es megállapodás és a szerzetesrendek működési engedélyének megvonása
Hetven évvel ezelőtt, 1950. augusztus 30-án jött létre a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Magyar Katolikus Püspöki Kar között az a megállapodás, amely tisztázatlan jogi besorolása ellenére negyven éven keresztül – amíg Paskai László bíboros, esztergomi érsek és Németh Miklós miniszterelnök 1990. február 6-án fel nem bontotta – az állam és a katolikus egyház közötti kapcsolatok alapját képezte. Az egyezményt megelőző tárgyalásokat, illetve a megállapodás tartalmát és következményeit Fejérdy András a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatja be.
- Részletek
- Írta: Fejérdy András
Hetven évvel ezelőtt, 1950. augusztus 30-án jött létre a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Magyar Katolikus Püspöki Kar között az a megállapodás, amely tisztázatlan jogi besorolása ellenére negyven éven keresztül – amíg Paskai László bíboros, esztergomi érsek és Németh Miklós miniszterelnök 1990. február 6-án fel nem bontotta – az állam és a katolikus egyház közötti kapcsolatok alapját képezte. Az egyezményt megelőző tárgyalásokat, illetve a megállapodás tartalmát és következményeit Fejérdy András a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatja be.
- Bácsatyai Dániel
- 2020. július 29.
Szent László levele – az első magyarországi magánlevél és a hatalom természete
925 éve, 1095. július 29-én hunyt el a régi Magyarország egyik legkedveltebb szentje, Szent László király, aki kegyessége és katonai erényei mellett rendkívül sikeres uralkodó is volt. Bár a termékeny néphagyomány és a szenttisztelet írásos emlékei nem mondanak ellent a Szent Lászlóra vonatkozó egykorú forrásoknak, ám némileg elfedik az uralkodó valódi alakját. Éppen ezért különösen értékes az a Szent László által fogalmazott levél, amelynek olvasása közben Szent László jellemét és politikai célkitűzéseit is jobban megérthetjük. Bácsatyai Dániel, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa Szent László levelét, az első korunkra maradt magyar szerzőtől származó magánlevelet mutatja be.
- Részletek
- Írta: Bácsatyai Dániel
925 éve, 1095. július 29-én hunyt el a régi Magyarország egyik legkedveltebb szentje, Szent László király, aki kegyessége és katonai erényei mellett rendkívül sikeres uralkodó is volt. Bár a termékeny néphagyomány és a szenttisztelet írásos emlékei nem mondanak ellent a Szent Lászlóra vonatkozó egykorú forrásoknak, ám némileg elfedik az uralkodó valódi alakját. Éppen ezért különösen értékes az a Szent László által fogalmazott levél, amelynek olvasása közben Szent László jellemét és politikai célkitűzéseit is jobban megérthetjük. Bácsatyai Dániel, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa Szent László levelét, az első korunkra maradt magyar szerzőtől származó magánlevelet mutatja be.
- Czeferner Dóra
- 2020. június 15.
„Egy nemzetek felett álló női parlamentre van szükségünk” – az 1913. évi IWSA kongresszus kulisszatitkai
Százhét éve, 1913. június 15-én ült össze Budapesten az International Woman Suffrage Alliance (IWSA, magyarul Nők Választójogi Világszövetsége; 1904–, Berlin) hetedik kongresszusa, amely nyolc napig tartott. Miként vált Budapest az első világháború előestéjén egy hétre a nemzetközi nőmozgalom központjává? Hogyan történhetett, hogy az IWSA első világháború előtti utolsó kongresszusának nem Bécs, hanem a magyar főváros adhatott otthont? Végül, de nem utolsó sorban: a beletörődés helyett milyen választ fogalmaztak meg Ausztria és főként a császárváros nőszervezetei az őket ért fiaskóra? Az osztrák–magyar nőmozgalom legfontosabb seregszemléjének néhány kulisszatitka Czeferner Dóra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos segédmunkatársának tollából.
- Részletek
- Írta: Czeferner Dóra
Százhét éve, 1913. június 15-én ült össze Budapesten az International Woman Suffrage Alliance (IWSA, magyarul Nők Választójogi Világszövetsége; 1904–, Berlin) hetedik kongresszusa, amely nyolc napig tartott. Miként vált Budapest az első világháború előestéjén egy hétre a nemzetközi nőmozgalom központjává? Hogyan történhetett, hogy az IWSA első világháború előtti utolsó kongresszusának nem Bécs, hanem a magyar főváros adhatott otthont? Végül, de nem utolsó sorban: a beletörődés helyett milyen választ fogalmaztak meg Ausztria és főként a császárváros nőszervezetei az őket ért fiaskóra? Az osztrák–magyar nőmozgalom legfontosabb seregszemléjének néhány kulisszatitka Czeferner Dóra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos segédmunkatársának tollából.
