Évfordulók
- Révész Tamás
- 2020. június 04.
Államalapítással Trianon ellen – a Lajtabánság
100 éve 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amelynek következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát. A veszteség súlyos sokként érte a magyar társadalmat és a vita azóta is újra és újra fellángol, hogy meg lehetett volna-e fegyveres erővel védeni az ország határait. Egy bizonyos, néhány helyi akciót leszámítva a szerződés megkötése után az egyetlen jelentős ilyen kísérletre az ország nyugati felében került sor. Az 1921-es úgynevezett Nyugat-Magyarországi felkelés talán legkülönösebb epizódja egy rövidéletű kérészállam a Lajtabánság kikiáltása volt. Az események hátterét és az állam működését Révész Tamás, a BTK Történettudományi Intézet posztdoktori ösztöndíjasa, a MTA-Lendület Trianon100 kutatócsoport tagja mutatja be.
100 éve 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amelynek következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát. A veszteség súlyos sokként érte a magyar társadalmat és a vita azóta is újra és újra fellángol, hogy meg lehetett volna-e fegyveres erővel védeni az ország határait. Egy bizonyos, néhány helyi akciót leszámítva a szerződés megkötése után az egyetlen jelentős ilyen kísérletre az ország nyugati felében került sor. Az 1921-es úgynevezett Nyugat-Magyarországi felkelés talán legkülönösebb epizódja egy rövidéletű kérészállam a Lajtabánság kikiáltása volt. Az események hátterét és az állam működését Révész Tamás, a BTK Történettudományi Intézet posztdoktori ösztöndíjasa, a MTA-Lendület Trianon100 kutatócsoport tagja mutatja be.
- Mitrovits Miklós
- 2020. május 18.
A béke és a párbeszéd híve – száz éve született II. János Pál pápa
Karol Wojtyłaként született, II. János Pál néven vált ismertté a világban. Egy szerény körülmények között nevelkedő lengyel, akit halála után kilenc évvel szentté avattak. Ki volt ő? Gondolkodó, filozófus, a kultúra és a művészet embere, költő és színész, a béke és a párbeszéd híve, fáradhatatlan zarándok, a világ nagy változásainak kezdeményezője, és a hit embere. Így jellemzik életrajzírói. Idén lenne 100 éves. Életét Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa mutatja be.
Karol Wojtyłaként született, II. János Pál néven vált ismertté a világban. Egy szerény körülmények között nevelkedő lengyel, akit halála után kilenc évvel szentté avattak. Ki volt ő? Gondolkodó, filozófus, a kultúra és a művészet embere, költő és színész, a béke és a párbeszéd híve, fáradhatatlan zarándok, a világ nagy változásainak kezdeményezője, és a hit embere. Így jellemzik életrajzírói. Idén lenne 100 éves. Életét Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa mutatja be.
- Csukovits Enikő
- 2020. május 16.
„El kellett hagynia játéktárgyait, hogy maga legyen játéktárggyá” – Mária, az első magyar királynő
625 éve, 1395. május 17-én hunyt el Mária magyar királynő egy lovasbalesetben. A hírek szerint állapotosan egyedül kilovagolt a hegyekbe, ahol lováról leesve, világra hozta koraszülött gyermekét. Mire kísérői nyomára akadtak, anya és gyermeke egyaránt halott volt. A balesetről sajnos egyedül egy 15. század elején, 1419 előtt készült német krónika számol be, így még az sem biztos, hogy az események pontosan a fentiek szerint történtek – ami bizonyos: a királynő halála, és a tény, hogy a történtekre fájdalmasan korán került sor. A királynő még csak huszonnégy esztendős volt, amikor lovával felbukott a Vértes vadonában. Mária életét Csukovits Enikő, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója mutatja be.
625 éve, 1395. május 17-én hunyt el Mária magyar királynő egy lovasbalesetben. A hírek szerint állapotosan egyedül kilovagolt a hegyekbe, ahol lováról leesve, világra hozta koraszülött gyermekét. Mire kísérői nyomára akadtak, anya és gyermeke egyaránt halott volt. A balesetről sajnos egyedül egy 15. század elején, 1419 előtt készült német krónika számol be, így még az sem biztos, hogy az események pontosan a fentiek szerint történtek – ami bizonyos: a királynő halála, és a tény, hogy a történtekre fájdalmasan korán került sor. A királynő még csak huszonnégy esztendős volt, amikor lovával felbukott a Vértes vadonában. Mária életét Csukovits Enikő, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója mutatja be.
- Mihalik Béla Vilmos
- 2020. május 05.
A kétszer megváltott nép – 275 éve történt a jászkun redempció
275 éve, 1745. május 6-án bocsátotta ki Mária Terézia azt a diplomát, amellyel a Jászkunságot visszahelyezte kiváltságos állapotába. A negyvenhárom esztendőn át tartó földesúri eladatottságból való megváltakozás az egész korabeli jászkun társadalmat megmozgatta. A redempció mind a mai napig élénken él a helyi emlékezetben, és központi eleme a jászkun identitásnak. Az évforduló alkalmából Mihalik Béla Vilmos, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa a Jászkunság eladásának és visszaváltásának történetét foglalta össze.
275 éve, 1745. május 6-án bocsátotta ki Mária Terézia azt a diplomát, amellyel a Jászkunságot visszahelyezte kiváltságos állapotába. A negyvenhárom esztendőn át tartó földesúri eladatottságból való megváltakozás az egész korabeli jászkun társadalmat megmozgatta. A redempció mind a mai napig élénken él a helyi emlékezetben, és központi eleme a jászkun identitásnak. Az évforduló alkalmából Mihalik Béla Vilmos, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa a Jászkunság eladásának és visszaváltásának történetét foglalta össze.
- Gulyás Judit
- 2020. május 05.
„Ha olyan bóldogok nem letek volna, az én mesém is továb tartot volna” – Arany Jánosné Ercsey Julianna élete
Arany János felesége, Ercsey Julianna iránt – számos más írófeleségtől eltérően – nem mutatott az utókor különösebb érdeklődést. Az írófeleségek ábrázolási hagyományának van egy olyan látens vonulata, amely szerint a feleségek meglehetősen ritkán bizonyulnak az ítélkezni kész utókor elvárásainak megfelelő választásnak: akár azért, mert feltűnni vágyó, önző és hiú különcként, akár azért, mert intellektuálisan igénytelen társként láttatják őket. Ercsey Julianna életéről, műveltségéről igen keveset tudunk – mindenesetre neki köszönhetünk néhány igen korai és kiváló magyar népmesét, melyek azután fia révén váltak széles körben ismertté. Ercsey Julianna nevét 1818. május 5-én vezették be a nagyszalontai református anyakönyvbe. Árnyékban maradt alakját, életútját és meséit Gulyás Judit, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
Arany János felesége, Ercsey Julianna iránt – számos más írófeleségtől eltérően – nem mutatott az utókor különösebb érdeklődést. Az írófeleségek ábrázolási hagyományának van egy olyan látens vonulata, amely szerint a feleségek meglehetősen ritkán bizonyulnak az ítélkezni kész utókor elvárásainak megfelelő választásnak: akár azért, mert feltűnni vágyó, önző és hiú különcként, akár azért, mert intellektuálisan igénytelen társként láttatják őket. Ercsey Julianna életéről, műveltségéről igen keveset tudunk – mindenesetre neki köszönhetünk néhány igen korai és kiváló magyar népmesét, melyek azután fia révén váltak széles körben ismertté. Ercsey Julianna nevét 1818. május 5-én vezették be a nagyszalontai református anyakönyvbe. Árnyékban maradt alakját, életútját és meséit Gulyás Judit, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
- Katona Csaba
- 2020. április 13.
„Édesen tűnt le így egy pár óra” – egy soproni lány naplóbejegyzései Húsvét idején a reformkorban
A Húsvéthoz számos hagyomány és rítus kötődik. Ezek egy része szakrális, hiszen az ünnep a keresztény liturgia kiemelkedően fontos része. Másfelől van egy, a kereszténységtől eltávolodó, részben talán pogány eredetű, de népies gyökerű, ám a városokban is meghonosodott tradíciója, így a piros tojások ajándékozása, a locsolás stb. Adódik a kérdés, vajon a hagyományok és rítusok mennyire képezték részét elődeink életének? Katona Csaba, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa közel 180 év távlatából visszatekintve azt mutatja be, hogy az 1830-as és 1840-es évek fordulóján egy fiatal nő mit jegyzett fel a naplójába nagypéntekről, nagyszombatról, valamint húsvét hétfőjéről és vasárnapjáról. Mennyire határozta meg e napoknak a gondolatvilágát a szakralitás? A válasz talán nem meglepő: mérsékelten.
A Húsvéthoz számos hagyomány és rítus kötődik. Ezek egy része szakrális, hiszen az ünnep a keresztény liturgia kiemelkedően fontos része. Másfelől van egy, a kereszténységtől eltávolodó, részben talán pogány eredetű, de népies gyökerű, ám a városokban is meghonosodott tradíciója, így a piros tojások ajándékozása, a locsolás stb. Adódik a kérdés, vajon a hagyományok és rítusok mennyire képezték részét elődeink életének? Katona Csaba, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa közel 180 év távlatából visszatekintve azt mutatja be, hogy az 1830-as és 1840-es évek fordulóján egy fiatal nő mit jegyzett fel a naplójába nagypéntekről, nagyszombatról, valamint húsvét hétfőjéről és vasárnapjáról. Mennyire határozta meg e napoknak a gondolatvilágát a szakralitás? A válasz talán nem meglepő: mérsékelten.
