+36 1 224 6700    titkarsag@btk.mta.hu

Szent László levele – az első magyarországi magánlevél és a hatalom természete

925 éve, 1095. július 29-én hunyt el a régi Magyarország egyik legkedveltebb szentje, Szent László király, aki kegyessége és katonai erényei mellett rendkívül sikeres uralkodó is volt. Bár a termékeny néphagyomány és a szenttisztelet írásos emlékei nem mondanak ellent a Szent Lászlóra vonatkozó egykorú forrásoknak, ám némileg elfedik az uralkodó valódi alakját. Éppen ezért különösen értékes az a Szent László által fogalmazott levél, amelynek olvasása közben Szent László jellemét és politikai célkitűzéseit is jobban megérthetjük. Bácsatyai Dániel, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa Szent László levelét, az első korunkra maradt magyar szerzőtől származó magánlevelet mutatja be.


925 éve, 1095. július 29-én hunyt el a régi Magyarország egyik legkedveltebb szentje, Szent László király, aki kegyessége és katonai erényei mellett rendkívül sikeres uralkodó is volt. Bár a termékeny néphagyomány és a szenttisztelet írásos emlékei nem mondanak ellent a Szent Lászlóra vonatkozó egykorú forrásoknak, ám némileg elfedik az uralkodó valódi alakját. Éppen ezért különösen értékes az a Szent László által fogalmazott levél, amelynek olvasása közben Szent László jellemét és politikai célkitűzéseit is jobban megérthetjük. Bácsatyai Dániel, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa Szent László levelét, az első korunkra maradt magyar szerzőtől származó magánlevelet mutatja be.


„Egy nemzetek felett álló női parlamentre van szükségünk” – az 1913. évi IWSA kongresszus kulisszatitkai

Százhét éve, 1913. június 15-én ült össze Budapesten az International Woman Suffrage Alliance (IWSA, magyarul Nők Választójogi Világszövetsége; 1904–, Berlin) hetedik kongresszusa, amely nyolc napig tartott. Miként vált Budapest az első világháború előestéjén egy hétre a nemzetközi nőmozgalom központjává? Hogyan történhetett, hogy az IWSA első világháború előtti utolsó kongresszusának nem Bécs, hanem a magyar főváros adhatott otthont? Végül, de nem utolsó sorban: a beletörődés helyett milyen választ fogalmaztak meg Ausztria és főként a császárváros nőszervezetei az őket ért fiaskóra? Az osztrák–magyar nőmozgalom legfontosabb seregszemléjének néhány kulisszatitka Czeferner Dóra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos segédmunkatársának tollából.


Százhét éve, 1913. június 15-én ült össze Budapesten az International Woman Suffrage Alliance (IWSA, magyarul Nők Választójogi Világszövetsége; 1904–, Berlin) hetedik kongresszusa, amely nyolc napig tartott. Miként vált Budapest az első világháború előestéjén egy hétre a nemzetközi nőmozgalom központjává? Hogyan történhetett, hogy az IWSA első világháború előtti utolsó kongresszusának nem Bécs, hanem a magyar főváros adhatott otthont? Végül, de nem utolsó sorban: a beletörődés helyett milyen választ fogalmaztak meg Ausztria és főként a császárváros nőszervezetei az őket ért fiaskóra? Az osztrák–magyar nőmozgalom legfontosabb seregszemléjének néhány kulisszatitka Czeferner Dóra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos segédmunkatársának tollából.


Államalapítással Trianon ellen – a Lajtabánság

100 éve 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amelynek következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát. A veszteség súlyos sokként érte a magyar társadalmat és a vita azóta is újra és újra fellángol, hogy meg lehetett volna-e fegyveres erővel védeni az ország határait. Egy bizonyos, néhány helyi akciót leszámítva a szerződés megkötése után az egyetlen jelentős ilyen kísérletre az ország nyugati felében került sor. Az 1921-es úgynevezett Nyugat-Magyarországi felkelés talán legkülönösebb epizódja egy rövidéletű kérészállam a Lajtabánság kikiáltása volt. Az események hátterét és az állam működését Révész Tamás, a BTK Történettudományi Intézet posztdoktori ösztöndíjasa, a MTA-Lendület Trianon100 kutatócsoport tagja mutatja be.


100 éve 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amelynek következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát. A veszteség súlyos sokként érte a magyar társadalmat és a vita azóta is újra és újra fellángol, hogy meg lehetett volna-e fegyveres erővel védeni az ország határait. Egy bizonyos, néhány helyi akciót leszámítva a szerződés megkötése után az egyetlen jelentős ilyen kísérletre az ország nyugati felében került sor. Az 1921-es úgynevezett Nyugat-Magyarországi felkelés talán legkülönösebb epizódja egy rövidéletű kérészállam a Lajtabánság kikiáltása volt. Az események hátterét és az állam működését Révész Tamás, a BTK Történettudományi Intézet posztdoktori ösztöndíjasa, a MTA-Lendület Trianon100 kutatócsoport tagja mutatja be.


A béke és a párbeszéd híve – száz éve született II. János Pál pápa

Karol Wojtyłaként született, II. János Pál néven vált ismertté a világban. Egy szerény körülmények között nevelkedő lengyel, akit halála után kilenc évvel szentté avattak. Ki volt ő? Gondolkodó, filozófus, a kultúra és a művészet embere, költő és színész, a béke és a párbeszéd híve, fáradhatatlan zarándok, a világ nagy változásainak kezdeményezője, és a hit embere. Így jellemzik életrajzírói. Idén lenne 100 éves. Életét Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa mutatja be.


Karol Wojtyłaként született, II. János Pál néven vált ismertté a világban. Egy szerény körülmények között nevelkedő lengyel, akit halála után kilenc évvel szentté avattak. Ki volt ő? Gondolkodó, filozófus, a kultúra és a művészet embere, költő és színész, a béke és a párbeszéd híve, fáradhatatlan zarándok, a világ nagy változásainak kezdeményezője, és a hit embere. Így jellemzik életrajzírói. Idén lenne 100 éves. Életét Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa mutatja be.


„El kellett hagynia játéktárgyait, hogy maga legyen játéktárggyá” – Mária, az első magyar királynő

625 éve, 1395. május 17-én hunyt el Mária magyar királynő egy lovasbalesetben. A hírek szerint állapotosan egyedül kilovagolt a hegyekbe, ahol lováról leesve, világra hozta koraszülött gyermekét. Mire kísérői nyomára akadtak, anya és gyermeke egyaránt halott volt. A balesetről sajnos egyedül egy 15. század elején, 1419 előtt készült német krónika számol be, így még az sem biztos, hogy az események pontosan a fentiek szerint történtek – ami bizonyos: a királynő halála, és a tény, hogy a történtekre fájdalmasan korán került sor. A királynő még csak huszonnégy esztendős volt, amikor lovával felbukott a Vértes vadonában. Mária életét Csukovits Enikő, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója mutatja be.


625 éve, 1395. május 17-én hunyt el Mária magyar királynő egy lovasbalesetben. A hírek szerint állapotosan egyedül kilovagolt a hegyekbe, ahol lováról leesve, világra hozta koraszülött gyermekét. Mire kísérői nyomára akadtak, anya és gyermeke egyaránt halott volt. A balesetről sajnos egyedül egy 15. század elején, 1419 előtt készült német krónika számol be, így még az sem biztos, hogy az események pontosan a fentiek szerint történtek – ami bizonyos: a királynő halála, és a tény, hogy a történtekre fájdalmasan korán került sor. A királynő még csak huszonnégy esztendős volt, amikor lovával felbukott a Vértes vadonában. Mária életét Csukovits Enikő, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója mutatja be.


A kétszer megváltott nép – 275 éve történt a jászkun redempció

275 éve, 1745. május 6-án bocsátotta ki Mária Terézia azt a diplomát, amellyel a Jászkunságot visszahelyezte kiváltságos állapotába. A negyvenhárom esztendőn át tartó földesúri eladatottságból való megváltakozás az egész korabeli jászkun társadalmat megmozgatta. A redempció mind a mai napig élénken él a helyi emlékezetben, és központi eleme a jászkun identitásnak. Az évforduló alkalmából Mihalik Béla Vilmos, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa a Jászkunság eladásának és visszaváltásának történetét foglalta össze.


275 éve, 1745. május 6-án bocsátotta ki Mária Terézia azt a diplomát, amellyel a Jászkunságot visszahelyezte kiváltságos állapotába. A negyvenhárom esztendőn át tartó földesúri eladatottságból való megváltakozás az egész korabeli jászkun társadalmat megmozgatta. A redempció mind a mai napig élénken él a helyi emlékezetben, és központi eleme a jászkun identitásnak. Az évforduló alkalmából Mihalik Béla Vilmos, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa a Jászkunság eladásának és visszaváltásának történetét foglalta össze.


Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail

titkarsag@btk.mta.hu