+36 1 224 6700    titkarsag@btk.mta.hu

„Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében

A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. Csörsz Rumen István, a BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa „Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében címmel tartott előadást, amelyről videófelvétel is készült.


A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. Csörsz Rumen István, a BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa „Lovamat eloldom…” Szöveg, dallam és kobozkíséret a régizenében címmel tartott előadást, amelyről videófelvétel is készült.


Rendhagyó gondolatok a koboz hangolásáról

A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. A konferenciát záró esti koncert a kobozt történeti-zenei környezetben mutatta be. Az előadók között volt Bolya Mátyás, a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, archívumvezetője, aki előadásban gyökeresen új megközelítéssel keres magyarázatot a koboz hangolására. A videófelvételen is megtekinthető előadást egy ismeretterjesztő cikkben foglalta össze.


A 4. Kobzos nap a Zeneakadémián című rendezvényt a szervezők a járványügyi helyzet miatt Facebook-közvetítés formájában tartották meg idén májusban. Az immár hagyományos rendezvény ezúttal a népzene és a történeti zene kapcsolatának, előadói gyakorlatának tematikája köré épült. A konferenciát záró esti koncert a kobozt történeti-zenei környezetben mutatta be. Az előadók között volt Bolya Mátyás, a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa, archívumvezetője, aki előadásban gyökeresen új megközelítéssel keres magyarázatot a koboz hangolására. A videófelvételen is megtekinthető előadást egy ismeretterjesztő cikkben foglalta össze.


Egy „unheimlich”, különös jelenség – Lukács György szépirodalmi megörökítései

49 éve, 1971. június 4-én hunyt el Lukács György, a 20. század egyik meghatározó alakja, aki élete során megélt számos sorsfordító történelmi eseményt, amelyeknek sokszor maga is aktív részese volt. Egy ilyen hosszú életútról és nagy terjedelmű munkásságról rengeteg adat, anekdota marad fenn, ami megihletett olyan nevezetes írókat is, mint Thomas Mann. Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa Lukács György filozófus szépirodalmi megörökítéseit veszi sorra.  


49 éve, 1971. június 4-én hunyt el Lukács György, a 20. század egyik meghatározó alakja, aki élete során megélt számos sorsfordító történelmi eseményt, amelyeknek sokszor maga is aktív részese volt. Egy ilyen hosszú életútról és nagy terjedelmű munkásságról rengeteg adat, anekdota marad fenn, ami megihletett olyan nevezetes írókat is, mint Thomas Mann. Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa Lukács György filozófus szépirodalmi megörökítéseit veszi sorra.  


Trianon emlékezete a folklórban – városi legendák, mondák, hősök, bűnösök és döbbenetes elevenséggel feltoluló emlékek

A trianoni döntés emlékezete része a néphagyománynak és a szájhagyományozó népi műveltségnek is. Emléke – már csak a kényszerű történelmi adottságok miatt is – vélhetőleg még sokáig velünk marad. Ebből adódóan tág tere nyílik továbbra is annak, hogy újabb és újabb képzeletteli reflexiók tapadjanak hozzá, váljanak a részévé. Ahhoz, hogy egy történelmi esemény folklorizálódjon, általában több-kevesebb történelmi távlat szükséges. Ahhoz pedig, hogy organikus néphagyománnyá váljon, igen gyakran valamilyen helyi „fogódzó” is szükséges: nemzeti vagy éppenséggel még lokálisabb szinten. Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Témacsoportjának tudományos főmunkatársa a folklórhagyomány alapján mutatja be Trianon emlékezetét, és erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, illetve délvidéki gyűjtőútjainak tapasztalatait is elmondja.


A trianoni döntés emlékezete része a néphagyománynak és a szájhagyományozó népi műveltségnek is. Emléke – már csak a kényszerű történelmi adottságok miatt is – vélhetőleg még sokáig velünk marad. Ebből adódóan tág tere nyílik továbbra is annak, hogy újabb és újabb képzeletteli reflexiók tapadjanak hozzá, váljanak a részévé. Ahhoz, hogy egy történelmi esemény folklorizálódjon, általában több-kevesebb történelmi távlat szükséges. Ahhoz pedig, hogy organikus néphagyománnyá váljon, igen gyakran valamilyen helyi „fogódzó” is szükséges: nemzeti vagy éppenséggel még lokálisabb szinten. Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Témacsoportjának tudományos főmunkatársa a folklórhagyomány alapján mutatja be Trianon emlékezetét, és erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, illetve délvidéki gyűjtőútjainak tapasztalatait is elmondja.


A Tesla öt és félezer éves előzményei – Innováció a Kr. e. 4. évezredből

A mai elektromos autócsodák és a korábban csak a sci-fikből ismert beszélő, önvezető autók ma már sokak számára elérhető és folytonosan fejlesztett üzleti termékek. Mindezek azonban nem léteznének, ha a Kr. e. 4. évezredben élő innovatív elméjű elődeink nem alkották volna meg a négykerekű jármű első verzióit. Mit tudhatunk a kocsi feltalálásáról a régészeti bizonyítékok alapján? Milyen nehézségei vannak a leletek keltezésének? Melyek a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatok, amelyeket elindított az eszköz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Bondár Mária, a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa.


A mai elektromos autócsodák és a korábban csak a sci-fikből ismert beszélő, önvezető autók ma már sokak számára elérhető és folytonosan fejlesztett üzleti termékek. Mindezek azonban nem léteznének, ha a Kr. e. 4. évezredben élő innovatív elméjű elődeink nem alkották volna meg a négykerekű jármű első verzióit. Mit tudhatunk a kocsi feltalálásáról a régészeti bizonyítékok alapján? Milyen nehézségei vannak a leletek keltezésének? Melyek a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatok, amelyeket elindított az eszköz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Bondár Mária, a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa.


Pünkösd: a zarándokünnep – népszokások a Szentlélek és az egyház születésének napján

A keresztény vallásban pünkösd a harmadik isteni személy, a Szentlélek, valamint az egyház születésének az ünnepnapja. A magyar nyelvterület egészén ismert szokások kísérik, melyek között a legismertebb a pünkösdi király- és királynéválasztás, a pünkösdölés valamint a zöldág-állítás. A népszokások fontos szerepet töltöttek be a helyi közösségek életében, ezeket hozza közelebb hozzánk Iancu Laura, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa, írásából az is kiderül, mit tudhatunk a néprajzi valláskutatások nyomán a népi Szentlélek-kultuszról.


A keresztény vallásban pünkösd a harmadik isteni személy, a Szentlélek, valamint az egyház születésének az ünnepnapja. A magyar nyelvterület egészén ismert szokások kísérik, melyek között a legismertebb a pünkösdi király- és királynéválasztás, a pünkösdölés valamint a zöldág-állítás. A népszokások fontos szerepet töltöttek be a helyi közösségek életében, ezeket hozza közelebb hozzánk Iancu Laura, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa, írásából az is kiderül, mit tudhatunk a néprajzi valláskutatások nyomán a népi Szentlélek-kultuszról.


Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail

titkarsag@btk.mta.hu