Bollók Ádám: Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében Formatörténeti tanulmányok a honfoglalás kori díszítőművészethez. (PhD disszertáció, PPKE, 2012)

Cieger András: Alkotmányosság és nemzeti identitás - a magyar történelem kontextusában. In: Cieger András (szerk.): Kötőerők. Az identitás történetének térbeli keretei. Budapest, Atelier Francia-Magyar Társadalomtudományi Központ, 2009. 47–86.

Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése: Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet. Budapest, Universitas, 2004.

Ferenczi Attila: A hagyomány béklyójában: Tacitus-fordítások a XIX-XX. században. In: Hajdu Péter, Polgár Anikó (szerk.): Papírgaluska: tanulmányok a görög és latin klasszikusok fordításairól. Budapest, Balassi Kiadó, 2006. 186–200.

Ferenczi Attila: „Nem hazai palánta”: Az antik paradigma Kölcsey Nemzeti hagyományok című írásában. Ókor 5/1. 2006. 15–19.

Fórizs Gergely (szerk.): Szívből jövő emlékezet: Tanulmányok Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok című írásáról. Budapest, reciti, (Hagyományfrissítés 1.), 2012.

Gángó Gábor: Eötvös József uralkodó eszméi: kontextus és kritika. Budapest, Argumentum, 2006.

Gyáni Gábor: Relatív történelem. Budapest, Typotex, 2007.

Gyáni Gábor: A kollektív emlékezet két formája: hagyomány és történelmi tudat. In: Dénes Iván Zoltán (szerk.): Liberalizmus és nemzettudat: Dialógus Szabó Miklós gondolataival. Budapest, Argumentum Kiadó – Bibó István Szellemi Műhely, 2008. 412–426.

Gyáni Gábor: A tér nemzetiesítése: elsajátítás és kisajátítás. Helikon 61/1-2. 2010. 239–257.

Gyáni Gábor: Nők, nacionalizmus és az individualizálódás. In: Kovács Zoltán, Püski Levente (szerk.): Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 80. születésnapjára. Debrecen, Debreceni Egyetem Történeti Intézete, 2010. 85–95.

Hajdu Péter: Irodalom, történet, titok, idegenség. Budapest, Balassi, 2009.

Hites Sándor: „még dadogtak, mikor ő megszólalt”: Jósika Miklós és a történelmi regény. Budapest, Universitas, 2007.

Horkay-Hörcher Ferenc: A fenséges zsarnoksága: Edmund Burke új esztétikai paradigmájának eszmetörténeti kontextusai. In: Horkay-Hörcher Ferenc, Szilágyi Márton (szerk.): Edmund Burke esztétikája és az európai felvilágosodás. Budapest, Ráció Kiadó, 2011. 45–88.

Klement Judit: A 19. század végi gazdasági elit és a „nemzet”. In: Cieger András (szerk.): Kötőerők. Az identitás történetének térbeli keretei. Budapest, Atelier Francia-Magyar Társadalomtudományi Központ, 2009. 163–184.

Klement Judit: Merkantil vélemények a nemzeti gazdaságról a Monarchia gazdasági közösségében. In: Albert Réka, Czoch Gábor, Erdősi Péter (szerk.): Nemzeti látószögek a 19. századi Magyarországon. 19. századi magyar nemzetépítő diskurzusok. Budapest, Atelier Könyvtár, 2010. 301–311.

Konrád Miklós: Jews and Politics in Hungary in the Dualist Era, 1867–1914. East European Jewish Affairs, 39/2. 2009. 167–186.

Kovács Gábor: Az utolsó kísértés – változatok a hatalomra. Politikai eszmetörténeti tanulmányok. Budapest, Liget, 2008.

Mester Béla: Magyar philosophia: A szenvedelmes dinnyésztől a lázadó Ikaroszig. Kolozsvár; Szeged, Pro Philosophia, 2006.

Mester Béla: Philosophers in the Public Sphere of the Cities: the Birth of the National Philosophies from the Spirit of the Editorial Offices and Saloons in the 19th Century. LIMES 1. 2011. 7–20.

Mester Béla: A tudós mint társadalmi szerep a 19. század magyarországi vitáiban. In: Gurka Dezső (szerk.): Tudósok a megismerés színterein: a romantikus tudományok és a 18-19. századi tudóssztereotípiák. Budapest, Gondolat, 2012. 64–72.

Mikos Éva: Árpád pajzsa. A magyar honfoglalás-hagyomány megszerkesztése és népszerűsítése a XVIII–XIX. században. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet – PTE Néprajz Kulturális Antropológia Tanszék – L’Harmattan, 2010.

Papp Gábor György (szerk.): Épített örökség a magyar tudomány szolgálatában. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet – Magyar Képek Kiadó, 2010.

Papp Gábor György: A historizmus aspektusai a magyar építészetben / Aspekte des Historismus in der ungarischen Architektur. In. Von Berlin nach Budapest – Berlinből Budapestre. Aspekte des Historismus in der ungarischen Architektur / A historizmus aspektusai a magyar építészetben. (Text/szöveg: Gábor György Papp) Potsdam, Deutsches Kulturforum östliches Europa, 2006. 13–40.

Ritoók Zsigmond: Vágy, költészet, megismerés: válogatott tanulmányok. [szerk.: Ferenczi Attila, Kozák Dániel, Tamás Ábel] Budapest, Osiris, 2009.

Szalisznyó Lilla: Pennával teremtett egzisztencia. Vörösmarty Mihály és Bajza József megélhetési viszonyai 1837−1843 között. Irodalomtörténeti Közlemények 6. 2012. 593−613.

Székely Miklós: Az ország tükrei: magyar építészet és művészet szerepe a nemzeti reprezentációban az Osztrák - Magyar Monarchia korának világkiállításain. Budapest, CentrArt, 2012.

Tallián Tibor: A magyar zene történetének koncepciói a hosszú 19. században. In: Boka László, Földesi Ferenc, Mikusi Balázs (szerk.): Az identitás forrásai: hangok, szövegek, gyűjtemények. Budapest, Gondolat, 2012. 13–40.

Varga Bálint: “Hungary.” In: Ilaria Porciani, Lutz Raphael (szerk.): Atlas of European Historiography: The Making of a Profession 1800-2005. Basingstoke and New York, Palgrave MacMillan, 2010. 153–156. Coauthor: Stefano Bottoni.

Varga Bálint: Árpád és Mária Terézia között: Pozsony város identitásai és emlékművei a 19. század végén. In: Cieger András (szerk.): Terek, tervek, történetek: Az identitás történetének térbeli keretei 2. Budapest, Atelier, 2011. 121–144.

Völgyesi Orsolya: Írók, szerepek, stratégiák. Budapest, Ráció, 2010.