+36 1 224 6700    titkarsag@btk.mta.hu

A Magyar dúlás – Tanulmányok a kényszerkollektivizálás történetéből című könyv bemutatására kérte fel a Mandiner a kötet társszerkesztőjét, Galambos Istvánt, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának (NEB) tudományos főmunkatársát. Az interjúban a történész kiemelte, hogy a Magyar dúlás a NEB és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) közös Vidéktörténeti Témacsoportjának munkája nyomán, több szerző tollából származó tanulmányokból összeálló kötet. 


A céljuk, hogy egyfajta paradigmaváltást valósítsanak meg – hívta fel a figyelmet Galambos István. A történészek 1990 előtt főleg a téeszesítés eredményeivel foglalkoztak, míg a témacsoport kutatói a helyi forrásokra, valamint visszaemlékezésekre támaszkodva a társadalom tapasztalatára helyezi a hangsúlyt.

magyar dulas boritoÍgy a kötetben Káli Csaba a Zala, Czetz Balázs a Fejér, Cseh Géza a Szolnok megyei tapasztalatait foglalta össze a kényszerkollektivizálás második hullámának.

Ö. Kovács József összefoglaló tanulmánya pedig nem csak egyedül a téeszesítést vizsgálja, hanem azt egy folyamat részeként mutatja be, mint a kommunista ideológiának és politikának a vidéki társadalom elleni stratégiáját, ami a földosztással kezdődik, a végeredménye pedig a magyar paraszti társadalom, a hagyományos életmód felszámolása.

Horváth Gergely Krisztián, a kötet másik szerkesztőjének tanulmánya azért is érdekes, mert a korabeli szociográfusok reflexióit elemzi a kuláküldözésről és kollektivizálásról, s egyúttal azt is bemutatja, miként lehetett erről beszélni a diktatúrában.

asszonytuntetes
A nyírcsaholyi asszonylázadás. Fotó: Polgármesteri Hivatal, Nyírcsaholy

A kötet márciusi bemutatóján Horváth Gergely Krisztián, az ELKH BTK–NEB Vidéktörténeti Témacsoport vezetője, a könyv társszerkesztője felidézte, ahogy Ö. Kovács József 2014-ben felkereste azzal, hogy a NEB és a BTK megállapodott e projekt elindításáról, és javasolta, hogy társuljanak, majd megkezdték a közös munkát, írta az Újkor.hu.

Horvath Gergely Krisztian 0306Horváth Gergely Krisztián a kötet bemutatóján. Kép forrása: NEB fotó

A történész elmondta, hogy országos kiterjedésű kutatóhálózatot sikerült létrehozni, amelynek tagjai együtt dolgozzanak azért a célért, hogy minél többet feltárjanak a vidéki magyar társadalom 1945 utáni életéből. Több sikeres konferencia után immár a harmadik és negyedik tanulmánykötet közös bemutatójánál járunk, ami jó fokmérője a munka hatékonyságának. (A kötetről készült ismertető itt olvasható.)

Apaink foldje 1 Galambos Istvan es O. Kovacs Jozsef MMGMGalambos István és Ö. Kovács József a Sorsfordítás vándorkiállításhoz kapcsolódó egyik kerekasztal-beszélgetésen. Forrás: http://www.sorsforditas45-62.hu/mediatar.htm

Galambos István a Magyar dúlás: így állt ellen a kollektivizálásnak a magyar parasztság című interjúban még elmondta:

„Az önálló identitású parasztság az utolsó olyan társadalmi réteg volt, amelyik még saját tulajdonnal rendelkezett, így potenciálisan ellenfele lehetett a kommunista diktatúrának. Ezért vált tömeges állami erőszak áldozatává 1958–1962 között, ez pedig a mai napig kibeszéletlen traumája a magyar társadalomnak.”

„A Magyar dúlás című kötet a magyar parasztság szovjet mintára megszervezett termelőszövetkezetekbe kényszerítésének történetét mutatja be, alulnézetből, a társadalmi tapasztalatra helyezve a hangsúlyt.” – tette hozzá Szilvay Gergely cikkében Galambos István.

A teljes kötet itt olvasható.

Kiemelt kép: NEB fotó


 A kötet adatai:. Szerk.  – Horváth Gergely Krisztián, (Magyar vidék a 20. században, 4., Sorozatszerk.: , Horváth Gergely Krisztián, Kiss Réka, ), Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2019. 228. p.