2023. december 14-én, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont összintézeti fórumán vette át a 2023. évi Anonymus-díjat Ament-Kovács Bence néprajzkutató, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa és Berta Adrián régész, a HUN-REN BTK Régészeti Intézet munkatársa.
Balogh Balázs főigazgató beszélde. Fotó: Hámori Péter
Az elismerést Balogh Balázs főigazgató és Fodor Pál címzetes főigazgató adta át. A rendezvényen Kulcsár Gabriella, a Régészeti Intézet igazgatója laudálta Berta Adriánt, aki az intézetben folyó terepi és feldolgozó munkák koordinálásában, a módszertanilag új térstatisztikai megközelítés megalkotásában és széleskörű alkalmazásában végzett munkája elismeréséül, továbbá a Magyarország Régészeti Topográfiája sorozat 12. kötetének szerkesztéséért érdemelte ki a díjat. Vargha Katalin, a Néprajztudományi Intézet tudományos titkára méltatta Ament-Kovács Bencét, aki az intézetben folytatott, a 18. századi dél-dunántúli történeti néprajzi kutatásaiért kapta az elismerést.
Balogh Balázs, Fodor Pál és Kulcsár Gabriella. Fotó: Hámori Péter
Balogh Balázs, Fodor Pál és Vargha Katalin. Fotó: Hámori Péter
Az Anonymus-díjat 2022-ben Csáky Veronika archeogenetikus, molekuláris biológus, az Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársa és Kádas István történész, a Történettudományi Intézet Középkori osztályának tudományos munkatársa vehette át. 2021-ben Kolláth Ágnes régész, a Régészeti Intézet Ókori, népvándorláskori és középkori régészeti osztályának munkatársa, 2020-ban Gál Judit történész, a Történettudományi Intézet Délkelet-Európa Története Témacsoport munkatársa, míg 2019-ben Mihalik Béla Vilmos történész, a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, tudományos titkára érdemelte ki.
Berta Adrián laudációja
Berta Adrián 1985-ben született Nagybecskereken. 2012-ben szerzett MA diplomát a Szegedi Tudományegyetem BTK régészet szakán archaeometria–középkor szakirányon. PhD tanulmányait az SZTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Medievisztika programjában folytatta, oktatott az egyetem régészet szakán. Közel egy évtizede, 2014 óta végez tervásatást Dombóvár-Gólyavár középkori várában. 2016 óta a BTK Régészeti Intézet tudományos segédmunkatársa, ahol 2021-től a roncsolásmentes eszközpark és az ehhez kapcsolódó Térinformatikai Laboratórium vezetője, a Régészeti Intézet terepi felméréseinek koordinátora, szakmai konzulense. Szaktudása és a munkaidőt nem ismerő áldozatos szakmai alapállása meghatározó szerepet játszott és játszik az Intézet roncsolásmentes eszközparkjának szakszerű kiépülésében, működtetésében és folyamatos naprakészen tartásában. A számos tudományos publikáció mellett, konferenciaszervezés, ismeretterjesztő kiadvány és előadás fűződik nevéhez.
Berta Adrián jelenleg a Régészeti Intézet Történeti Korok Régészete és a Régészeti Örökség és Módszertan Osztályának tagja, kiváló, innovatív, együttműködő kolléga, az Intézet fiatal korosztályának és jövőbeli kutatásainak kulcsszereplője. Folyamatosan képzi magát a legújabb technológiák megismerése és alkalmazása terén. Törekszik az Intézet munkatársainak továbbképzésére, saját kutatásai mellett támogatja, lehetővé teszi más programok megvalósítását is.
Balogh Balázs, Fodor Pál és Berta Adrián. Fotó: Hámori Péter
Berta Adrián 2015-ben csatlakozott a Magyarország Régészeti Topográfiája tudományos vállalkozáshoz. A Régészeti Intézet megalapítása óta kiemelt feladatának tekintette a Magyarország Régészeti Topográfiája (MRT) sorozat köteteinek összeállítását és közzétételét; 1966–2012 között 11 kötet jelent meg az intézet szerkesztésében. A sorozat 12. köteteként, 2022-ben jelent meg Benkő Elek, Bondár Mária és Berta Adrián szerkesztésében az ország második legnagyobb területű közigazgatási egységének számító Hódmezővásárhely északi határát bemutató kötet. A korábbi egyetemi szakdolgozatok terepi megfigyeléseiből kiindulva a terület új bejárása során korszerű eszközökkel és térstatisztikai módszerekkel Berta Adrián vezetésével olyan megközelítésmódot sikerült kidolgozni, amely nemcsak a régészeti-településtörténeti kutatáshoz kínál megbízható adatokat, hanem a korábbiaknál jóval pontosabban határozza meg a lelőhelyek intenzitását és kiterjedését, ezzel segítve a közhiteles lelőhelynyilvántartás pontosítását és a mindenkori beruházások előzetes tervezését. A kötethez tartozó térinformatikai adatbázis óriási előrelépés az adatkezelésben: az adatok ellenőrizhetők, a terepen rekonstruálhatók, a tudományos feldolgozásokhoz és a beruházóknak is megbízható információt szolgáltatnak.
A Magyarország Régészeti Topográfiája sorozat 12., Hódmezővásárhely északi határa című kötetének szerkesztésében, a terepi és feldolgozó munkák koordinálásában, a módszertanilag új térstatisztikai megközelítés megalkotásában és széleskörű alkalmazásában végzett munkája alapján a BTK vezetése Berta Adriánt Anonymus-díjban részesíti.
Kulcsár Gabriella
Fotó: Hámori Péter
Ament-Kovács Bence laudációja
Kovács Bence (publikációiban Ament-Kovács Bence) 1991-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem és néprajz szakán szerzett BA, majd néprajz szakon (folklorisztika szakiránnyal) MA diplomát. Hallgatói évei alatt két alkalommal nyerte el a kari Tudományos Ösztöndíj Pályázatot és ugyancsak két alkalommal részesült a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szent Imre ösztöndíjában.
PhD tanulmányait Bárth Dániel témavezetésével az ELTE BTK Magyar és összehasonlító folklorisztika doktori programján végezte, ahol 2023-ban summa cum laude minősítéssel szerzett PhD oklevelet. Értekezésében egy 18. századi, dél-dunántúli, Tolna vármegyei multietnikus és multikonfesszionális lokális közösség, a szakadáti anyaegyház történeti néprajzi látásmódú vizsgálatát tűzte ki célul. „Módszertani tekintetben egy török hódoltságot átélt magyar és egy lokális és disztanciális, spontán és szervezett módokon érkezett, többféle vallású telepes német” köznépi lakosság mindennapi életét, demográfiai, társadalmi, gazdasági, vallási viszonyait, gyakorlatait és kapcsolatrendszerét feltáró, forráskutatáson alapuló, az Alltagsgeschichte és a mentalitástörténet módszereit is alkalmazó kutatást folytatott.
2018 óta az MTA fiatal kutatói ösztöndíjával, majd kutatási projektekhez kapcsolódóan tudományos segédmunkatársként dolgozik a BTK Néprajztudományi Intézetének Történeti Néprajzi Osztályán. Főbb kutatási területei a történeti néprajz, történeti folklorisztika, a dél-magyarországi lokális közösségek, elsősorban a magyarországi németek történeti és néprajzi vizsgálata, valamint a kézműipar, háziipar és a tárgyalkotó népművészet társadalomtörténeti kontextusban történő kutatása. 2010-től folyamatosan végez terepmunkát, elsősorban Tolna megyei magyarországi német településeken.
Balogh Balázs, Fodor Pál és Ament-Kovács Bence. Fotó: Hámori Péter
Fő kutatási témája mellett aktívan és készségesen kapcsolódott be a Történeti Néprajzi Osztály tárgyalkotási folyamatokat és örökségdiskurzusokat vizsgáló kutatási projektjeibe, valamint az intézeti adattár rendezésének, digitalizálásának sokrétű és időigényes munkálataiba. Az elmúlt öt évben számos alkalommal bízták meg az intézet és az egész szakmai közösség érdekeit szolgáló feladatokkal, részt vett magyar és nemzetközi konferenciák szervezésében és lebonyolításában, valamint tanulmánykötetek szerkesztésében. Feladatait mindig magas színvonalon, pontosan és időre teljesíti. 2018 óta a Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztályának titkára, 2019-től az MTA Veszprémi Területi Bizottság Kézművesipartörténeti Munkabizottságának titkára.
Kovács Bence kiemelkedően aktív, felkészült, alapos, igényes és produktív fiatal kutató. Publikációinak száma az MTMT aktuális nyilvántartása szerint 47, a magyar mellett angol, német és észt nyelven is jelentek már meg tanulmányai. Kutatásairól rendszeresen tart szakmai és ismeretterjesztő előadásokat. Eddigi szakmai teljesítményének elismeréseképpen, valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetében folytatott, a 18. századi dél-dunántúli történeti néprajzi kutatásai elismeréséül Kovács Bencét a BTK vezetése Anonymus-díjban részesíti.
