1923. november 19-én mutatták be a Pesti Vigadóban Bartók Béla Táncszvitjét és Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát, a magyar zenetörténet e két kivételesen nagy hatású remekművét. Az ünnepi hangverseny, amelyet e kompozíciók megrendelője, Budapest Székesfőváros Tanácsa szervezett, Pest, Buda és Óbuda egyesülésének 50. évfordulójáról emlékezett meg. A 2023-as év egyszerre teremt alkalmat Budapest 150. és a két korszakos jelentőségű zenemű 100. születésnapjának megünneplésére.
A tanácskozás első részének felvétele
A tanácskozás második részének felvétele
A konferencián a két hírneves kompozícióról hangzott el egy-egy előadás, másrészt az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó bizottságok – elsősorban az Irodalom- és Kultúratudományi Bizottság, a Néprajztudományi Bizottság, valamint a Nyelvtudományi Bizottság, továbbá a Művelődéstörténeti Osztályközi Állandó Bizottság, a Színház- és Filmtudományi Állandó Bizottság és az Osztrák–Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Állandó Vegyesbizottság – Budapesthez kapcsolódó kutatások eredményeit mutatták be, így tisztelegve az Akadémiát befogadó város története és kultúrája előtt.
Borsos Balázs
(További képek a tanácskozásról itt nézhetők meg.)
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Program
Megnyitó
Borsos Balázs, az MTA levelező tagja, osztályelnök
A középkori évszázadok – Pest és Buda régi múltja
Szovák Kornél, az MTA doktora, a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatója
Magyar városoknak adott krími tatár menlevelek
Ivanics Mária, az MTA doktora, professor emerita (SZTE BTK Altajisztikai Tanszék)
Budapest, a modern magyar nemzet fővárosának születése
Bali János PhD, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója, habilitált docens (ELTE BTK Néprajzi Intézet)
A budapesti gyermek-közétkeztetés egykor és ma
Báti Anikó PhD, tudományos főmunkatárs (BTK Néprajztudományi Intézet)
A nagyváros harmóniái
Bednanics Gábor PhD, főiskolai tanár (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem)
Kodály Psalmus Hungaricusa és a nemzeti sorstragédiák (1918–1923)
Dalos Anna, az MTA doktora, tudományos tanácsadó (BTK Zenetudományi Intézet)
Zene és nyelv kompozíciós összefüggései a Psalmus Hungaricusban
Eisemann György, az MTA doktora, professor emeritus (ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)
Hogyan kerülnek az arabok Bartók Táncszvitjébe?
Vikárius László, a zenetudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs (BTK Zenetudományi Intézet)
Régi és új médiumok az ötvenéves Budapesten
Sipos Balázs PhD, habilitált docens (ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék)
Az „illúziószínpadi realizmus” – a világvárossá váló Budapest színházi forradalmai 1873 és a millennium között
Sirató Ildikó PhD (Országos Széchényi Könyvtár)
Zárszó
Giampaolo Salvi, az MTA levelező tagja
