Szeptember elején megjelent Újlaki-Nagy Réka, a BTK Történettudományi Intézet fiatal kutatója angol nyelvű monográfiája a korai erdélyi szombatosságról a németországi Vandenhoeck&Ruprecht kiadó Refo500 című sorozatában. A Christians or Jews? Early Transylvanian Sabbatarianism (1588–1621) című könyv alapjául a szerzőnek az Erfurti Tudományegyetemen megvédett doktori disszertációja szolgált.
Az erdélyi szombatosság a zsidókkal való közvetlen kapcsolat nélkül, a reformáció törekvéseinek fejleményeként alakult ki a 16. század végén a Székelyföldön. Bár a szombatos eszmék kezdeti népszerűsége az üldöztetések következtében a 17. század közepére drasztikusan lecsökkent, és a megmaradt közösség tagjai hitük rejtegetésére kényszerültek, mégis több évszázadon keresztül kitartottak. Maradékuk 1868-ban hivatalosan betért a zsidóságba, de ez csak rövid ideig hozott nyugalmat nekik, mivel a második világháború alatt a hitközséget véglegesen felszámolták.
Bár az erdélyi szombatossággal kapcsolatban legtöbbször feltett kérdés, hogy kik is voltak ők valójában, keresztények vagy zsidók, az irodalomban létező válaszok felületesek, elfogultak és csupán külső nézőpontot vesznek figyelembe. Ennek a könyvnek a célja ebből kifolyólag a 16-17. századi szombatos kéziratokhoz közelebb lépve megvizsgálni, hogy a szombatosok írásértelemezésükben, tanaikban, és vallásos gyakorlatukban mennyire kapcsolódtak még a kereszténységhez, és miben alkalmazkodtak a zsidósághoz, illetve hogyan látták ők saját magukat és a két világvallást.
Maceszt tartó ember. A Koppenhágai Haggada illusztrációja. Illusztrátor Philip Isac Levy. Hamburg/Altona, 1739. A kép forrása: Wikimedia.
A fennmaradt kéziratok arról árulkodnak, hogy bár a szombatosok egyszerre szerettek volna keresztények és zsidók lenni, és sokáig egyensúlyoztak a két világvallás határán, a kettő közti választás kényszerűsége és iránya már a legkorábbi szövegekből is kiolvasható, megjósolható volt, nem külső nyomásra történt.
A korai szombatosok hitéről egyértelműen megállapítható, hogy bár még részét képezték keresztény tanítások, ezeket az üdvösség szempontjából mellékesnek, szükségtelennek gondolták. Egy Krisztus előtti kor ideálját követték, amelyben a reformációs törekvés az apostoli kereszténység helyreállítására megszűnt. Életre kelt viszont az Ószövetség világa összes törvényével, a zsidó ünnepekkel és rituális előírásokkal együtt, amit hiányos ismereteik folytán a saját képükre alakítottak.
A könyv a kiadó honlapjáról rendelhető, illetve más internetes felületeken is elérhető.
