A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül 2022-ben Draskóczy Eszter, Gulyás Borbála, Huhák Heléna, Koloh Gábor és Tóth Gergely nyerte el az ösztöndíjat.
A Bolyai-ösztöndíj akadémiai támogatásként hidat képez a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA doktorai és a fiatal kutatói generáció tagjai között. Fontos, hogy az utóbbiak számára a PhD-fokozat megszerzése után kiszámíthatóságot, tervezhetőséget biztosítson az önálló kutatói pálya megkezdéséig terjedő időszakban. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj elnyeréséről kiállított oklevelek átadására ünnepi keretek között 2022. szeptember 15-én délelőtt 11 órától kerül sor az MTA Székház Dísztermében.
Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesült a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül:
Draskóczy Eszter a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa. Kutatási területe a középkori itáliai irodalomtörténet és filológia, elsősorban Dante Alighieri forrásaival és magyarországi recepciójával foglalkozik. Alvilágjárások és pokolbeli büntetések. Dante Komédiájának antik és középkori forrásai (Szeged, MTA–SZTE Antikvitás és Reneszánsz Könyvek, LAZI, 2022) című monográfiájáért Bárány Róbert Díjat és MTA Ifjúsági Díjat kapott.
Az Epizódok Dante magyarországi hatástörténetéből című kutatás tárgya a magyarországi Dante-recepció történetének három meghatározó szakasza: a régi magyar irodalomban kimutatható Dante-hatások, illetve a korai 14–15. századi, Magyarországon található Dante-kódexek egy-egy aspektusa; Dante hatása a 20. század elejének irodalmi és vizuális kultúrájára; a kortárs Dante-újraírások és művészeti hatások. A munka fő célja egy olasz nyelvű monográfia elkészítése, amelynek fő elemzési szempontjai a következők: szöveg és illusztráció egymásra hatása; fordítás és eredeti viszonya; az újraírás jellegzetességei.
Gulyás Borbála a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársa. Kutatási területe a kora újkori magyarországi művészet története. Több tanulmányában, valamint friss monográfiájában (Bocskay György kalligráfus művészete, Bp., 2020) foglalkozott Nádasdy Tamás nádor és felesége, Kanizsay Orsolya síremlékével. A márvány szarkofágot az egykorú források szerint 1566-ban, a lékai vár családi kriptájában állíttatták fel. A rá kerülő antikva betűs, maratott feliratokat pedig Bocskay Györgytől rendelték meg.
Gulyás Borbála 2022-től induló kutatási projektje keretében ezt a levéltári forrásfeltáró munkát tervezi kibővíteni, Nádasdy Tamás – Kanizsay Orsolya és a Nádasdyak műpártolása a 16. században címmel. Célja, hogy művészettörténeti szempontból még átfogóbb képet nyújtson a Magyar Királyság elsőszámú főura és felesége késő reneszánsz udvarának a működéséről.
Huhák Heléna a BTK Történettudományi Intézetének fiatal kutatója. Fő kutatási területe a magyarországi holokauszt és a szocialista korszak társadalomtörténete. Doktori fokozatát 2021-ben szerezte meg az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájában. A disszertációja alapján készült könyv Agitátorok. Kommunista mozgosítás a pártállam kiépítésének mindennapjaiban (1948–1953) címmel 2022-ben jelent meg.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében Túlélés a naplókban és egodokumentumokban: magyar zsidó deportáltak mindennapjai a koncentrációs- és kényszermunkatáborokban (1944–1945) címmel folytat kutatást. A projekt célja a koncentrációs-, kényszermunka- és hontalantáborokban írt naplók gyűjteményének megújítása és bővítése, másrészt a naplóírók elbeszélő stratégiáinak, valamint a tábori élet és a tábori tér narratív reprezentációjának elemzése.
Koloh Gábor 2018-ban védte meg a doktori disszertációját az ELTE BTK Történettudományi Intézet Társadalom- és gazdaságtörténeti Doktori Programjában. Az ormánsági születésszabályozásról írt könyve ("Szántani lehet, de vetni nem muszáj" Az ormánsági egykézés történetei 1790-1941) 2021-ben jelent meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont gondozásában. Az ELTE BTK Vállalkozástörténeti Kutatóközpont, valamint az ELKH-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport tudományos munkatársa. 2019-ben megkapta a fiatal társadalomtörténészeknek adott Benda Gyula-díjat.
A Bolyai János Kutatói Ösztöndíj keretében az 1880 és 1950 közötti, kárpát-medencei népességmozgások mögötti társadalmi, gazdasági és politikai hálózatok szerepét kívánja vizsgálni. Az értelmiségi hálózatok feltárásának célja elsősorban az információk jellegének és formális illetve informális áramlásának vizsgálata, annak felismerése, hogy a gazdasági és társadalmi folyamatokra adott válaszok mögött a ciklikusan mozgó makrofolyamatokon kívül számos esetben személyes attitűdök, benyomások és – nem elhanyagolható mértékben – érdekek álltak.
Tóth Gergely a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Fő kutatási területe a magyarországi neolatin irodalom, elsősorban az elbeszélő források és a történetírói munkák. Több mint tíz éve dolgozik munkatársaival Bél Mátyás országleíró művének, a Notitiának a kiadásán; eddig hat kötetet jelentettek meg, benne a mű 21 eddig kiadatlan vármegyeleírásával. Tóth Gergely emellett korábban megjelentette – kritikai kiadásban és latin fordításban – Révay Péter nagy történeti művét, a De monarchiát (munkatársakkal), valamint Lackner Kristóf, illetve Johannes Bocatius egy-egy munkáját is. A kora újkori történetírással kapcsolatban számos tanulmánya jelent meg, valamint a témában két konferenciát is szervezett; az ott elhangzott előadások szerkesztésében tanulmánykötetben is megjelentek (Clio inter arma [2014]; A magyar történet folytatója: Tanulmányok Istvánffy Miklósról [2018] – Ács Pállal).
Tóth Gergely pályázatának címe: A legnagyobb Hungarus - Bél Mátyás modern életrajzának elkészítése. Bél Mátyás (1684–1749) tekinthető legnagyobb Hungarus tudósunknak, vagyis ő volt a legjelesebb képviselője annak a 17–18. századi értelmiségi rétegnek, amelynek tagjai nem feltétlenül voltak magyar anyanyelvűek, viszont Hungáriát tekintették hazájuknak, s annak szellemi, tudományos és gazdasági állapotán minden eszközzel segíteni próbáltak. Bél célja ez a segíteni akarás volt egész életében: erről tanúskodnak az általa kiadott tankönyvek, nyelvtörténeti munkák, alapvető forráskiadványok, illetve nagy országleíró műve, a Notitia. Ennek ellenére utoljára magyarul Haan Lajos foglalta össze 1879-ben (!) könyv formában, monografikus igénnyel a jeles pozsonyi tudós munkásságát. A fenti okok miatt Tóth Gergely szeretne egy modern, mikrotörténeti szempontú biográfiát készíteni Bél Mátyásról, amelyhez fel szeretné használni a tudós időközben megjelent levelezését, kéziratos hagyatékát. Emellett nagy hangsúlyt szeretne fektetni az életrajzban Bél tudósi életművére, művei hazai és nemzetközi kontextusainak feltárására is.
