Kis János (1770–1846) evangélikus püspök, irodalmár, tudományszervező születésének 250. évfordulóján Egyház–művészet–tudomány címmel közösen rendezett konferenciát a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete, az „Irodalmi nyilvánosság a polgárosuló Magyarországon 1770–1820” Lendület Kutatócsoport és az Evangélikus Országos Gyűjtemény 2020. szeptember 22-én. A konferencia előadásairól készült felvételek már minden érdeklődő számára elérhetően idézik fel újra a magyar irodalom polgárosulásában jelentős szerepet betöltő személyiség munkásságát.


KisJanos 1

Kis János életműve annak ellenére a magyar művelődés- és irodalomtörténet elfeledett területei közé tartozik, hogy sokrétű tevékenysége a maga korában osztatlan elismerésben részesült. Ennek dokumentuma verseinek Kazinczy Ferenc által sajtó alá rendezett kiadása, amelyről Kölcsey Ferenc 1817-ben a Tudományos Gyűjteményben elismerő recenziót közölt.

„Kisnek múzája általában klasszikusi stúdiumot mutat, stílusa neki kisimúlt és numerosus, indúlatjai határ közé vétettek, s darabjain az egész három köteten keresztűl, bizonyos érezhető nyúgalom ömlik el, ő szomorg és enyeleg anélkül, hogy magát egészen elkapatni hagyná, egyszóval - Kis a magyar nemzetnek filozófus poétája.”

Később azonban Kis mind a magyar irodalmi kánonból, mind általában a kulturális emlékezetből kiesett, és csak a legutóbbi időben fordult felé újra a tudományos érdeklődés.

KisJanos OSzKA Kis János 250. születésnapján tartott interdiszciplináris tanácskozás résztvevői arra vállalkoztak, hogy egyház-, művelődés- és irodalomtörténeti szempontból újragondolják a szerteágazó életmű értelmezési lehetőségeit. Az előadások változatos tematikája igazodott Kis János különböző szerepköreihez: lelkészi és szuperintendensi, költői, írói, folyóirat-szerkesztői és tudományszervezői tevékenysége egyaránt szóba került.

Az előadások szerkesztett szövegei a jövő évben tanulmánykötetben jelennek meg. Ez a kiadvány, valamint Kis János levelezésének Tóth Kálmán szerkesztésében készülő, szintén 2021-ben megjelenő kritikai kiadása alkalmat ad majd arra, hogy újra befogadjuk ezt a talán kevésbé feltűnő, de a magyar kultúrát és annak intézményrendszerét a maga rejtett módján mai napig hatóan befolyásoló életművet.

A konferenciáról készült beszámoló az előadások videófelvételeivel együtt megtekinthető.

A részletes program, az előadások összefoglalói és további információk a konferencia honlapján érhetők el.