Hörcher Ferenc angol nyelvű előadása Kőszegen, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében
Február 27-én Hörcher Ferenc részt vett a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete téli egyetemén, melynek témája a bizalom volt. A Bizalom és értékek globális perspektívában panel keretében Hörcher Ferenc rövid, angol nyelvű prezentációt tartott A politikai bizalom korlátainak térbeli és személyi összetevői címmel.
Gángó Gábor előadása a Filozófiai Intézetben
Március 5-én Gángó Gábor (BTK FI) előadást tartott a Filozófiai Intézetben Természetjog Kelet-Európában: áttekintés címmel. Az előadás kísérletet tett a kelet-európai 17-18. századi természetjogi gondolkodás egyes jellegzetességeinek a megállapítására. Az „Early-Modern Natural Law in Eastern Europe” (Erfurt, 2019. november) című konferencia és a „Network on Natural Law 1625–1850” (Erfurt/Gotha/Halle) kutatócsoport eredményeire is támaszkodva a következő tézisek mellett érvelt:
Felekezeti választóvonalak (lutheránus, református, unitárius, szociniánus, katolikus, pravoszláv) tagolják a modern természetjog kelet-európai recepcióját. Az oktatási intézmények az alapvető megjelenési formáját jelentik a természetjogi gondolkodásnak. A (nyugati kereszténység esetében) közös teológiai kereten belül a természetjogi tanítások értelmezése a nyugatitól eltérő politikai rendszerek és kultúrák összefüggésében ment végbe, a teológiai tanítást és a politikai rendszereket alkotó elemek adaptációjának kettős stratégiájával, az első esetben apologetikus, a második esetben kritikai funkciót véve fel. Nagy különbség Kelet és Nyugat között az egyetemek hiánya Keleten, amelynek következtében a természetjog művelése a 17. században protestáns akadémiákhoz, akadémiai gimnáziumokhoz kötődik. Tizenévesek tanítási és karrierigényeihez van szabva a tárgyalás, amelynek következtében a tanárok teljesítménye 1) nem önálló munkákban jelentkezik, hanem feloldódik tankönyvekben, előszavakban, a hallgatók számára megírt disputációkban; 2) nem kerül vissza az európai respublica litteraria közegébe, hanem megmarad az iskola vagy a régió nyilvánosságában. A 17. századi összeurópai trendek visszahatásaként jelentkező katolikus természetjog nyer bebocsátást a Habsburg Birodalom egyetemeire, hogy hatást gyakoroljon a 18. század második felének politikai modernizációs törekvéseire.
A Filozofia magyar tematikus száma
Megjelent a Filozofia folyóirat magyar tematikus száma a magyar filozófiatörténet-írással a középpontban, intézetünk több munkatársának (Mester Béla, Kovács Gábor, Hévizi Ottó, Szabados Bettina) írásával. A számot itt tudják elolvasni.
Gömöri Márton tanulmánya a Foundations of Physics-ben
"On the Very Idea of Distant Correlations" címmel jelent meg Gömöri Márton tanulmánya a Foundations of Physics folyóiratnál. A cikk a statisztikus korreláció fogalmának egy olyan új aspektusára mutat rá, melynek újragondolása segíthet értelmezni az ún. EPR-korrelációkat a kvantummechanikában.
Tuboly Ádám tanulmánya a British Journal for the History of Philosophy-ban
"A cricket game, a train ticket and a vacuum to be filled: Ayer's logical positivism as a focal point for post-war British cultural struggles" címmel jelent meg Tuboly Ádám Tamás tanulmánya a British Journal for the History of Philosophy lapban. A cikk azt mutatja meg, hogy Ayer Language, Truth and Logic című munkájának megjelenése után a logikai pozitivizmus, és kiváltképp Ayer verziója miképp került a korszak fasizmus-vitáinak középpontjába.
Szabó Gábor előadása Barcelonában
Szabó Gábor "Simultaneous versus measurement contextuality in quantum theory" címmel előadást tartott március 9-én a Barcelonai Egyetemen, a LOGOS szervezésében.
