Hírek
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Megnyílt Sárközi Ildikó Gyöngyvér, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársának fotókiállítása, amely virtuális sétával 2020. június 19-től 2020. július 31-ig bejárható. A Létből létbe – Halottak és ősök a kínai sibék emlékezetében című kiállítás középpontjában egy kínai nemzeti kisebbség, a sibék kultúrájának egy jellegzetes alapvonása áll: a halottakról és az ősökről őrzött tudás kiemelkedő jelentősége, ami a vallásos rítusokon túl a sibék mindennapjait is áthatja.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
2020. június 9-én Lautner Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docense tartott online előadást BTK Filozófiai Intézet szervezésében „Arisztotelész és az érzékek elválaszthatósága. A szaglás esete” címmel. Az előadáshoz a Filozófiai Intézet kutatója, Gángó Gábor fűzött kommentárt.
- Részletek
- Írta: Maróthy Szilvia
Az irodalomtudományi kutatásokban régi ismerős a számítógép, mégis újra és újra szükséges bemutatkoznia. A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle most megjelent számában a számítógépes irodalomtudomány elmúlt fél évszázadáról és a ma legújabb technológiáiról egyaránt tájékozódhat az olvasó. A tanulmányok homlokterében a számítógépes filológia elméleti és gyakorlati kérdései állnak. Kisebb mértékben ugyan, de a számítógépes irodalomtudomány olyan területei is megjelennek, mint a távoli olvasás, a stilometria vagy az adatbázis-építés.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Jász Borbála summa cum laude minősítéssel megvédte doktori disszertációját
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének fiatal kutatója, Jász Borbála 2020. június 18-án védte meg Ligeti Pál művészetfilozófiája és építészetelmélete című doktori disszertációját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Filozófiatudományi Doktori Iskolájában summa cum laude minősítéssel.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Megjelentek az MTA „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjainak legújabb publikációi – olvashatjuk a kötetek virtuális bemutatójának honlapján. Czagány Zsuzsa, a BTK Zenetudományi Intézet (ZTI) tudományos főmunkatársának, osztályvezetőjének műve a középkori váradi székesegyház díszkódexének hasonmás kiadása kritikai jegyzetekkel és tanulmányokkal, három kötetben, magyar és angol nyelven. Gilányi Gabriella, a ZTI tudományos főmunkatársának és Szoliva Gábriel OFM, a Kutatócsoport tagjának monográfiái a Resonemus pariter – Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez című kiadványsorozat első két kötete. A kétnyelvű (magyar-angol) sorozat célja a középkori Magyarország egy-egy liturgikus-zenei forrásának, forráscsoportjának monografikus földolgozása, közreadása, illetve közép-európai és tágabb európai kontextualizációja.
- Részletek
- Írta: Családtörténetek blog
„A kapun sem engedtek ki egyedül” – családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában címmel jelent meg Vigh Barbara PhD-hallgató (Debreceni Egyetem) cikke a Családtörténetek blogon. A szerző egy debreceni polgárlány és családja mindennapi életébe és érzelmi viszonyaiba nyújt betekintést egy 19. század végi napló segítségével az MTA „Lendület” Magyar Családtörténet kutatócsoport honlapján.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
A járványhelyzet enyhülésével újraindult az ÁsaTalk podcast adássorozata is, amelynek 9. részében a vendégek a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársai Kiss Viktória, a Lendület Mobilitás Kutatócsoport vezetője és Kulcsár Gabriella, az Ősrégészeti témacsoport vezetője voltak. Az adásban a Kr. e. 3. és 2. évezred, a kora és középső bronzkor történetéről, a korszakot jellemző változásokról volt szó. A beszélgetés fő témáját a Lendület Mobilitás Kutatócsoport kutatásai adták, amelyekből megtudtuk, hogy egyéni sorsokat is képesek vagyunk megismerni egy temetkezés kapcsán, illetve még az adás elején kitértek a Régészet Napja programjaira is.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Az idei Felfedezők Napja más lesz, mint a korábbiak. A szervezők az online térben valósítják meg a rendezvényt: a virtuális előadásokon kutatókkal, expedíciókkal, kalandvágyó utazókkal, távoli vidékekkel ismerkedhet meg a közönség. Sőt arra is lesz lehetőség, hogy az előadóktól kérdezzenek az érdeklődők. A rendezvény első napján, június 13-án tart előadást Pap Norbert, a BTK tudományos tanácsadója, a PTE egyetemi tanára, a Szigetvár-Turbék projekt és a Mohács 1526-2026 – Rekonstrukció és emlékezet kutatócsoport társvezetője. A program keretében levetítik A Szulejmán titok című filmet, amelynek – ezúton jelentjük – elkészült a folytatása is.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
A trianoni béke 100. évfordulójával határon belül és kívül egyaránt rengeteget foglalkozott a sajtó, illetve a média. A BTK Történettudományi Intézet munkatársai is sok cikket jelentettek meg a témában, és számos interjú is készült velük. Elsősorban az MTA „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport tagjai nyilatkoztak, de több kollégánkat is megkérdezték a magyar történelem egyik legtragikusabb fordulópontjával kapcsolatban. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül közlünk válogatást munkatársaink Trianon centenáriumával kapcsolatos olyan megszólalásairól és írásairól, amelyek az utóbbi napokban jelentek meg.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Babai Dániel, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa Lokalitás a globális változások hálózatában: Az ökológiai antropológia mint közvetítő a helyi közösségek és a globális változások között a Kárpát-medencében című kutatási témájával lett a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági pályázatának, a „Lendület” program egyik nyertese.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
A Történelmi Szemle 2020. évi 1. számában (rendelési információk itt) Vadas András tanulmánya arra keresi a választ a késő középkori hazai okleveles gyakorlat tükrében, hogy megváltozik-e adott földbirtok tulajdonjoga, ha a birtokhatárt jelentő folyó folyása megváltozik. Turbucz Dávid tanulmánya Horthy Miklós haditengerészeti pályafutásáról, 1892 és 1894 közötti világ körüli útjáról szól, a Bécsben őrzött levéltári forrásokra alapozva. Katona Csaba írása azt mutatja be, hogy Bulgária első világháborús hadba lépése hogyan jelent meg a korabeli magyar sajtóban. Az 1526. évi mohácsi csata pontos helyszínéről folyó vita kapcsán pedig egész blokk kapott helyet a lapszámban: összesen hét írás foglalkozik a kérdéssel, egymásra is reflektálva. Gyarmati György tollából Ormos Mária, míg Erdélyi Gabriella tollából Péter Katalin nekrológja zárja a kiadványt.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
A veszélyhelyzet enyhülésével a Penna Bölcsész Könyvesbolt szeretettel várja az olvasókat 2020. június 8-tól a megszokott nyitvatartási időben, minden hétköznap délután.
További cikkeink...
- Online elérhető „Az adatbőség zavarai” beszélgetés videóanyaga
- Százéves adósság – tematikus összeállítás Trianonról a Magyar Tudományban
- Hörcher Ferenc online előadása a konzervatív politikai filozófiáról és legújabb tanulmánya Edmund Burke-ről
- „Az online kihívásra mindenki megtalálta a maga válaszát” – a Történettudományi Intézet munkatársai a felsőoktatásban a rendkívüli félév során