+36 1 224 6700    titkarsag@btk.mta.hu

vambery sajtotajekoztatoAz MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében a Vámbéry Ármin Centenáriumi Emlékbizottság 2013. június 18-án sajtótájékoztatót tartott a Vámbéry Ármin (1832–1913) halálának századik évfordulójáról való megemlékezéssorozat tervezett programjairól.

vambery fodorA rendezvényt Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója, a Vámbéry Ármin Centenáriumi Emlékbizottság titkára nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy az emlékprogram több intézmény együttműködésében, a Magyar Tudományos Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Lilium Aurum Kiadó (Dunaszerdahely) összefogásának eredményeképpen valósul meg. Vámbéry Ármin, a neves orientalista, turkológus és utazó halálának századik évfordulóján a magyar kulturális és tudományos élet különböző tényezői (EMMI, MTA Nyelv- és Irodalomtudományok, valamint Történelemtudományok Osztálya és neves Kelet-kutatók) kezdeményezték, hogy a nagy tudós tudományos és politikai tevékenységéről méltó megemlékezésekre kerüljön sor. Ezek összefogására az MTA elnöke Vámbéry Centenáriumi Emlékbizottságot hozott létre. Az emlékbizottság elnöke Maróth Miklós, az MTA alelnöke, titkára Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója, tagjai pedig orientalista akadémikusok, a hazai (budapesti, szegedi, debreceni) egyetemek Kelet-kutatással foglalkozó tanszékeinek vezetői, az EMMI és a Külügyminisztérium képviselői.

vambery hazaiHazai György akadémikus, turkológus, Vámbéry Ármin életrajzának írója Vámbéry jelentőségéről beszélt. Vámbéry a kiegyezés és az első világháború közötti időszakban az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb emberének számított. Hírnevét elsősorban 1861–1864 között Közép-Ázsiában tett utazásainak köszönhette. Vámbéry elsősorban a muszlim világ, leginkább Törökország, Irán és Közép-Ázsia szakértője lett. Tevékenysége több területen is úttörőnek számít: utazóként Közép-Ázsia egyik feltárója és az orosz hódítások előtti állapot egyik utolsó leírója, tudósként pedig egy új, önállósodó tudomány, a turkológia (törökségtudomány) egyik megalapítója volt. Felfogása szerint a turkológia az egész törökség tudománya, nem korlátozódhat például csak az oszmán-törökségre. Ehhez járul a magyar turkológia külön feladata: a honfoglalás előtti kor török kapcsolatainak, a besenyő–kun hatásoknak és az oszmán-török hódoltság korának feltárása. A Vámbéry által kijelölt területeken és az ő munkássága nyomán jött létre a magyar turkológia nemzetközileg is elismert tudománya.

Nagy ívű tudományos munkásságát kiegészítette élénk közéleti tevékenysége. Személyes kapcsolatban és gyakorta jó viszonyban volt a világpolitikát tevékenységükkel jelentősen befolyásoló uralkodókkal (Viktória és fia, VII. Eduárd, perzsa sahok és oszmán szultánok). A II. Abdulhamid török szultánnal különösen szoros kapcsolatot alakított ki. Képes volt a nyugati közvélemény figyelmét felkelteni és ráirányítani a Keleten zajló „nagy játszma” mozzanataira.

Vámbéry Ármin munkái mind a mai napig alapművei a Kelet iránt érdeklődő kutatóknak. A pesti egyetemen 1870-ben Vámbéry Ármin vezetésével megalakult a világ első, a törökség nyelvével és történelmével foglalkozó intézménye, melynek örökségét a ma is aktívan működő ELTE Bölcsészettudományi Kar Török Filológia Tanszéke hivatott tovább vinni.

Fodor Pál ezek után tájékoztatást adott arról, hogy az emlékbizottság milyen programokkal kíván méltó emléket állítani Vámbérynak. Ezek közül nemzetközileg is jelentős esemény lesz a 2013. szeptember 13-án az ELTE-vel közösen rendezendő nemzetközi tudományos konferencia, amely Vámbéry munkásságának eddig kevésbé ismert oldalait igyekszik bemutatni. Az előadók elsősorban a tudós politikai és közéleti tevékenységét vizsgálják, egyebek között a Közép-Ázsiáért folyó versenyfutásban játszott szerepét és a pánturkista és cionista mozgalmakhoz való viszonyát. A meghívottak között ismert Közép-Ázsia- és Vámbéry-kutatók vannak, így Barbara Kellner-Heinkele és Ruth Bartholomä Németországból, Jacob Landau Izraelből, Edward J. Lazzerini az USA-ból, Mustafa Kaçalin Törökországból, Hazai György és Vásáry István akadémikusok Magyarországról.

vambery kelecsenyiKelecsényi Ágnes, az MTA Keleti Gyűjteményének vezetője arról számolt be, hogy az MTA Könyvtárának Keleti Gyűjteménye – amelynek egyik legértékesebb része éppen Vámbérynek köszönhető és sok Vámbéryhez kapcsolódó anyagot tartalmaz – Vámbéry-emlékkiállítást rendez a konferencia idején. Ugyancsak az MTA Keleti Gyűjteménye szervezésében, a török anyagot gondozó turkológus munkatárs, Kovács Nándor Erik vezetésével kisebb munkacsoport alakult, amely olyan Vámbéry-honlapot kíván létrehozni, amelyen a tudós életére és munkásságára vonatkozó legfontosabb adatok, írásos és képi dokumentumok, valamint rövid tudományos összefoglalók kapnak helyet, s amely a későbbiekben folyamatosan bővül majd.

Fodor Pál ismertette egy kisebb, magyar nyelvű Vámbéry-emlékkötet kiadásának tervét is. A Magyar Tudomány című akadémiai folyóirat nyár végi száma hat tanulmányból és egy bevezetőből álló blokkot fog közölni, amely Vámbéry életútját, turkológiai és egyéb tudományos munkásságát és politikai-közéleti szereplését mutatja be röviden a szakmai közönségnek és az érdeklődő nagyközönségnek. Az emlékbizottság a tanulmányokat önálló kötetben is meg kívánja jelentetni, amelyet aztán iskolákba is szeretnének eljuttatni.

vambery hodossyHodossy Gyula, a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás vezetője a városában kialakult és már hagyománnyá vált Vámbéry-megemlékezésekről beszélt. Vámbéry Ármin gyermekkorát Dunaszerdahelyen töltötte, ezért a város évente tart Vámbéry-napokat, illetve minden szeptemberben nemzetközi tudományos konferenciát Vámbéry tiszteletére. (A Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke Vásáry István professzor.) A dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó – melynek Hodossy Gyula a vezetője – publikációk sorozatát adta és adja ki, egyrészt tanulmánykötetekben jelentetik meg a konferenciák anyagait, másrészt Vámbéry munkáit is újra publikálják – az utóbbi évtizedben nyolc Vámbéry-kötetet jelentettek meg. Amennyiben anyagi támogatást kap hozzá, a kiadó az emlékbizottsággal együttműködve újra közzéteszi Vámbéry közép-ázsiai utazásairól szóló beszámolóját és az életútjára visszatekintő „Küzdelmeim” című munkáját.

Farkas Ildikó

 

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail

titkarsag@btk.mta.hu