Az olvasók nemrég kézbe vehették a legrégebbi magyar irodalomtudományi folyóirat idei második, majd harmadik számát. Gazdag és változatos tartalmuk nemcsak az irodalomtudomány, hanem a társtudományok szempontjából is tanulságos.


A régebbi magyar irodalmat elsősorban a vallásos műfajok képviselik. A gyónás középkori hazai szövegemlékeiről Bartók Zsófia Ágnes, Bornemisza Péter Ördögi kísértetek című művéről pedig Balázs Mihály adott közre jelentős tanulmányt. Hernády Judit a felvidéki udvarhű főúr, Koháry István verseinek kronogramjait, rejtett keltezéseit oldotta fel új módszerekkel, több helyen pontosítva a kritikai kiadást. Ugyancsak tisztázó szándékú adatsorokat közöl Horváth Lajos történész, akinek sikerült kettéválasztania Bekény Benedek 15–16. századi humanista hivatalnok és névrokona életrajzi adatait.

ItK 2020 2 borito

Külön témakört alkotnak a történelmi események irodalmi ábrázolásai. Knapp Éva két 18. századi iskoladráma rekonstrukciójára tesz kísérletet, amelyek a mohácsi csatáról szóltak, és sok szálon kapcsolódnak a tragikus ütközet kultusztörténetéhez (szövegük nem maradt fenn, csak színlapjuk ad tájékoztatást a tartalmukról). Nagy Imre, a Katona József kritikai kiadás főszerkesztője a kiváló magyar drámaíró történelemszemléletét kutatja, különös tekintettel az Aubigny Clementina, a Jeruzsálem pusztulása és a Bánk bán egyes jeleneteire, valamint István, a magyarok királya című drámatöredékére.

Folytatódik Onder Csaba nagyívű elemzése Kölcsey Ferenc filológusi önértelmezéséről és nyelvtudományi műveiről. A 19. század irodalmát a két folyóiratszám szerzői ezúttal mégis inkább a magánirodalom felől közelítik meg. Kisfaludy Károly és a ma már ismeretlenül csengő nevű Szenvey József íróbarátságának levéldokumentumaiból Boldog-Bernád István ad ízelítőt, Török Zsuzsa (a Kiss József-díj idei kitüntetettje) pedig az erdélyi bárónő, Wesselényi Jozefa naplójáról és a családi íráshagyományról közöl fontos tanulmányt. Meglepő felfedezést jegyez Szilágyi Márton, aki Arany János Kosmopolita költészet című verse mögött Cooper Az utolsó mohikán című regényét sejteti.

ItK 2020 3 borito

A századforduló sokrétű magyar szellemi világába kalauzol Kelemen Zoltán, aki a Krúdy Gyula műveiben megfigyelhető Dickens-hatásokról értekezik, Mercs István pedig a kelet-magyarországi régió másik jeles alkotóját, Czóbel Minkát idézi fel, akinek Hafia című regénye a modern elbeszéléstechnikák egyik hazai előfutárának tekinthető.

Wirágh András az 1920 és 1929 közötti, Trianon után kényszerűen nemzetközivé vált magyar sajtó publikációs gyakorlatát mutatja be számadatokkal, és áttekinti a magyar irodalom „hálózatosodását” is, benne a kibontakozó „kisebbségi irodalom” jelenségeit. A korszak irodalomtörténészeit két fontos tanulmány érinti. Király István, az Ady-életmű nagy hatású kutatója munkásságát Veres András veszi górcső alá, nyomon követve Ady értelmezésének többféle ideológia felé elágazó korszakait Király pályafutása alatt. Négyesy Lászlótól egy ismeretlen levelet közöl Őri Tamás, amelyet a magyar verstan egyik jelese Zoltvány Irén bencés tudós-tanárnak írt 1898-ban.

A Szemle rovatban mindkét lapszám fontos új szakkönyvek értő bírálatát adja többek között Bitskey István, Kontler László, Földes Györgyi, Völgyesi Orsolya és Papp Ingrid tollából.


 Az Irodalomtörténeti Közlemények 124. évfolyamának (2020) 2. és 3. száma megvásárolható a Penna Bölcsész Könyvesboltban. ()