Between Empires, Beyond Borders. The Late Ottoman Empire and the Early Republican Era through the Lens of the Köpe Family címmel jelent meg angol nyelvű kötet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont 21st Century Studies in Humanities című sorozatában. Az isztambuli Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Fodor Gábor szerkesztésében napvilágot látott könyvben a magyar származású Antoine Köpe emlékirataira támaszkodva nyolc tudományos értekezés kapott helyet magyar, török, francia és amerikai kutatók tollából, illetve bevezető és záró gondolatokat fogalmaztak meg a Köpe család amerikai leszármazottai, Elizabeth és Charles Childress.


FodorG NYOMDAI borito pageA kötet borítója

20200915 144333 resized4

A barcaújfalui Köpe András 1848-ban menekült Konstantinápolyba, ahol házasságot kötött a breton származású óraműves Louis Tallibart lányával. A szultáni órabeszállítóvá előlépő Köpe és leszármazottai ezt követően beolvadtak az oszmán főváros levantinus közösségébe, ugyanakkor magyar gyökereikről sem feledkeztek meg. A harmadik generációs Antoine Köpe fiatal éveit az akkor még az Oszmán Birodalomhoz tartozó, soknemzetiségű Thesszalonikiben töltötte, majd a család visszaköltözött Konstantinápolyba. 

20200915 144914 resized5

Itt érte az első világháború, amelynek harmadik évében az Osztrák-Magyar Monarchia katonájaként vonult be és vett részt a palesztin fronton kitört csatározásokban.  A rendkívül jó rajztehetséggel megáldott Antoine már ekkor elkezdett karikatúrákat rajzolni, míg testvére, Taib Köpe a szultán egyik hivatalos fotósaként számos jelentős látogatás és esemény dokumentálásában vehetett részt. Antoine már ezekben az években elkezdte lejegyezni élete főbb eseményeit, melyek illusztrálására vagy saját rajzait, vagy Taib képeit, vagy pedig újság kivágásokat és képeslapokat ragasztott be albumába. 

20200915 145223 resized2

A nagy háború után is török földön maradt Antoine Köpe saját szemével látta a török függetlenségi háborút, és élte végig a fiatal köztársaság első éveit. Bár magyarul nem tudott, még a  második világháború előestéjén is Kalocsára küldte gyermekeit tanulni. A magyarországi kommunista hatalomátvételt követően isztambuli „fehér” magyarként élete egyre nehezebb lett, míg végül családjával együtt az Egyesült Állomkba emigrált.

Az élete szinte minden apró részletét filmrendezői precizitással lejegyző Antoine Köpe emlékiratait Nefin Dinc török rendezőnő közel egy évtizeddel ezelőtt „fedezte fel” újra Texasban, így az egyedülálló személyes hagyaték egy dokumentumfilm, egy kiállítás és most egy tudományos kiadvány számára is inspirációt szolgáltatott.

FodorG NYOMDAI borito page 001 cimlapA most megjelent kötetben szereplő cikkek alapvetően Antoine késő oszmán korra vonatkozó forrásaiból merítkezve bemutatják a magyar származású baka keleti fronton megélt kalandjait, az osztrák-magyar egységek törökországi szerepvállalását, az 1848-as magyar menekültek isztambuli életét, a török főváros levantinus közösségének indentitását, a városi mobilitás fejlődését és a városba érkező notabilitások hivatali reprezentációját, valamint a Magyar Vörös Kereszt Egylet Isztambulban nyitott magyar kórházának rövid történetét.


Az isztambuli székhelyű SALT Kutatóintézet belvárosi kiállítótermében azonos címmel 2020. szeptember 15-én megnyitott kiállításának egyfajta katalógusaként is értelmezhető kiadványt 2020. november 3-án online beszélgetés formájában Elizabeth Thompson és Emre Saral kutatók részvételével mutatta be Fodor Gábor szerkesztő.

A beszélgetés ezen a linken érhető el:

Kiemelt kép: a SALT Kutatóintézet belvárosi kiállítóterme. Fotó: Fodor Gábor.