+36 1 224 6700    titkarsag@btk.mta.hu

A BTK Filozófiai Intézet szervezésében kéthetente meghívott előadók tartanak az aktuális kutatásaikkal kapcsolatos előadásokat, melyekhez online lehet csatlakozni. A szemináriumi alkalmakról minden esetben felvétel készül, így azok később is visszanézhetők.


2020. október 6-án Németh Attila, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa tartott online intézeti előadást Az epikureus univerzálékról címmel.

Az univerzálék problémája egymástól rendkívül eltérő, komplex filozófiai kontextusokban jelent meg a filozófiatörténet során és ezért sokszor egyáltalán nem evidens, hogy az ókori gondolkodók közül ki és hogyan közelítette meg vagy hogy egyáltalán foglalkozott-e a kérdéssel filozófiájában. Epikuroszról például általában nem szokás azt gondolni, hogy foglalkozott volna az univerzálék kérdésével. Mindazonáltal az ókori Herculaneum egy villájának könyvtárából kiásott epikureus papiruszokat többi forrásunkkal összeolvasva egy egészen komplex képet kapunk ismeretelméletének fogalmi mátrixáról, amelynek egyes elemei kifejezetten az univerzálék problémájára vonatkoznak. Előadásomban a teljes filológiai rekonstrukciótól eltekintve Epikurosz elméletét és annak filozófiai tétjét kívánom bemutatni.

Az előadáshoz kommentárt Schmal Dániel, a BTK Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársa fűzött.

Az előadásról készült felvétel a következő linken megtekinthető:


Az intézeti előadás után a Filozófiai Intézet Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztályának kutatószemináriuma következett, melynek keretében Olay Csaba, egyetemi tanár, az ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszékének vezetője Karl Jaspers képzésfelfogása címmel adott elő.

Karl Jaspers gondolkodása kezdettől nem korlátozódott szűk akadémiai keretekre. Nemcsak koráról rajzolt átfogó és kritikus képet, de a képzés, nevelés és egyetem kérdéseiről is markáns álláspontot dolgozott ki, ahol kérdésfeltevését kordiagnózisa gyakorlati problémái is motiválták. Az előadás Jaspers képzésre, a nevelés feladataira és lehetőségeire vonatkozó elképzelését vizsgálja, kitérve a korabeli egyetem-elképzelésekre. A kifejtéshez elsőként a Bildung humboldti hagyományára vetünk egy pillantást, majd tisztázzuk a képzés és nevelés, valamint az egyetem helyi értékét Jaspers gondolkodásában. Végül a teljesség igénye nélkül bizonyos kritikai szempontokat fogalmazunk meg, kitekintve a 19. század nagyobb vitáira és annak fő frontjára, mely az általános műveltség és a szakképzés képviselői között húzódik.

Az előadásról készült felvétel a következő linken megtekinthető: