+36 1 224 6700    titkarsag@btk.mta.hu

Megjelent Magyar vidék a 20. században című sorozat ötödik darabja a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös kiadásában. Az árnyékos oldalon - Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években című tanulmánykötetet Horváth Gergely Krisztián, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és a „Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport vezetője, illetve Csikós Gábor, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa szerkesztette. A kötet tartalomjegyzéke és az Előszó itt olvasható.


arnyekos1A Magyar vidék a 20. században című sorozat kötetei

A szerkesztők előszava:

Fontos állomáshoz érkeztünk: a Magyar vidék a 20. században című sorozatunk immár ötödik kötetét tarthatja kezében az olvasó. 2018-ban két konferencián összegeztük éves munkánk eredményeit. Az akkor még MTA BTK–NEB Vidéktörténeti Témacsoportjának kutatói először 2018. november 8-án Az árnyékos oldalon. Vidéki Magyarország az 1960-as években című konferenciára gyűltek össze a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tanácstermében, majd november 29-én Kecskeméten, a Neumann János Egyetem társszervezésében a Pedagógusképző Kar épületében találkoztunk a „Konszolidáció” a mindennapokban. Magyar vidék a hatvanas években című konferencián. Kötetünk a 2018. novemberi előadások tanulmánnyá formált változatait fogja össze.

Az ötvenes évekre összpontosító, 2015-ben indult kétéves kutatássorozatunk fontos eredményének tartjuk, hogy a lokális vizsgálatok igazolták: a hatalom csúcsán végbement cseréken túl meghatározóak a kontinuus elemek a forradalmat megelőző és azt követő évek között. Az 1956 utáni helyi pártapparátusok rekrutációja, a kollektivizálás második hulláma során a parasztság ellenében alkalmazott erőszak és annak volumene, az egyházak ellen újraaktivált megfélemlítő gépezet, de akár a beruházáspolitika prioritásainak változatlansága is mind-mind fontos érv a folyamatosság mellett. Úgy véljük ezért, hogy az ötvenes évek esetében az a pontos megfogalmazás, ha a „hosszú” jelzővel illetjük a két munkáspárt 1948. júniusi egyesítése és az MSZMP VIII., a „szocializmus alapjainak lerakását” deklaráló 1962. novemberi kongresszusa közötti időszakot.

arnyekos3A Magyar vidék a 20. században című sorozat korábbi kötetei

A „hosszú ötvenes évek” mint korszak használata több-kevesebb következetességgel, de már a szakirodalomban is régóta bevett. Megkezdett utunkat 2018-ban a hatvanas évek vizsgálatával folytattuk, amely évtized periodizálása szintén több szempontból lehetséges. Az építészet- és művészettörténet előszeretettel használja a „hosszú hatvanas évek” kifejezést 1958-cal kezdődően. Az elmúlt két évtizedben történeti irodalmunkban is fel-felbukkan, vélhetően az 1956-os Intézet kiterjedt hatvanas évek kutatásától inspiráltan. Rainer M. János és munkatársai a 2001 és 2004 között végzett vizsgálatsorozatukban érveltek a hosszú hatvanas évek meghatározás mellett. Ennek kezdő dátuma 1958, Nagy Imre kivégzése és a „legtöbb ötvenhatos per befejezése”, amely értelmezésükben szimbolikusan az ötvenhat utáni megtorlás végét jelzi, a záró dátum pedig 1974, a hatvannyolcas reform személyi gárdájának partvonalon kívülre sodródása, a reformfolyamat végső elakadása. A mi értelmezésünkben mindkét dátum inkább politikatörténeti meghatározottságú, s kevéssé illeszkedik a társadalomtörténeti szempontokhoz. Saját koncepciónkban a hosszú ötvenes éveket a szűk hatvanas évtized követi.

Az 1962 és 1971 közötti kilenc év meghatározó jelentőségű a hazai vidéki társadalom életében. A parasztsággal szembeni nyílt erőszak a kollektivizálás lezárultával megszűnt ugyan, ellenben, mint a kötet első tanulmányából kiderül, az ár- és a beruházási politika s döntő mértékben a társadalombiztosítási szabályzókba beépített diszkriminatív elemek révén változatlanul tovább élt az agrárnépesség hátrányos megkülönböztetése. A korszak záróakkordjaként 1971-ben, az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK) elfogadásával az addig inkább informális gyakorlat, a kisebb községi tanácsokat s ezek intézményeit, illetve a gyengébb termelőszövetkezeteket a mérethatékonyság jegyében összevonó politika stratégiai céllá előlépve országos méreteket öltött. Az akkor körülbelül háromezer-háromszáz település közül kétezer hivatalosan is a „nem fejlesztendő” státuszba került, ami tovább gyorsította az elvándorlási s nyomában az elnéptelenedési spirált. Eközben a városok, s közöttük is különösen a megyeszékhelyek, több utcahossznyi előnyre tettek szert az infrastrukturális fejlesztések terén.

arnyekos boritoA kötet borítója

A háború tragédiája, majd az ötvenes évek terrorja és a forradalmat követő megtorlás után, a hatvanas évek közepén kezdődött időszak a korabeli kortárs tapasztalatokban – s részben annak folytatásaként a szakirodalomban – a megnyugvás, a kiszámíthatóság, a rendszerkorrekció időszakaként rögzült. Mindez a jelenben is magyarázza, hogy miért éppen ezen évekkel kapcsolatban él a legtöbb nosztalgikus elem a magyar társadalomban. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy a birtoka mellett az ötvenes években is kitartó parasztság fiataljai a hatvanas években inkább a téeszlét s nyomában sokszor a falu elhagyása mellett döntöttek. 1970-re közel egymillióan ingáztak, kilencven százalékuk a községekből. Az évtized mérlegre tételekor további megkerülhetetlen jelenségek az egészségügyi mutatók s nyomukban különösen a középkorú férfiak mortalitásának drasztikus romlása, a gyermekvállalások számának gyors csökkenése vagy a devianciák össztömegének növekedése. A helyi közösségek felbomlasztása, az ingázás, a dezorganizált agglomerációk vagy a munkaszervezetben és az élet egyéb területein bekövetkező radikális kultúraváltozás mind társadalmi patológiák forrásai lettek.

A „társadalmi beilleszkedési zavarok” kutatásával e problémahalmaz a nyolcvanas évekre a Kádár-rendszer önreflexiójának is részévé vált: bizonyos társadalmi kérdésekben utat tévesztettek, mégpedig a hatvanas évektől kezdődően. Az újabb, hosszabb időtávban vizsgálódó kutatásokból az is kiderül, hogy nemcsak a „felépítmény” vált ingataggá, de az „alap”, a gazdaság is végérvényesen lemaradó pályára került már ekkor. A kötetben megjelent egyes tanulmányok dinamikáját a propaganda és a megvalósulás viszonya adja, s eközben olyan társadalmi csoportok jutnak szóhoz, amelyek hangja máig ritkán jelentkezik a magyar történetírásban.

arnyekos5A Magyar vidék a 20. században című sorozat kötetei

Kötetünk három részre tagolódik. Az első az ország egészével foglalkozik: a tanulmányok nagylátószögben mutatják a Kádár-rendszert, számos, korabeli önreflexiót jelentő forrásra támaszkodva. A második rész a vidéki életet alapvetően átformáló termelőszövetkezetekre figyel erdélyi és magyarországi esettanulmányokon keresztül, amelyek a mezótól a mikroszintig vizsgálódnak. A hatvanas évek közepére a hétköznapok kikerülhetetlen valóságává vált a termelőszövetkezeti élet: az 1961-ben befejezett erőszakos kollektivizálással, majd a kilépések megakadályozásával ellehetetlenült az önálló gazdálkodói lét, tömegeknek kellett alkalmazkodniuk a szocialista munkaszervezethez, a munkásléthez. A harmadik rész tanulmányainak összekötő elemét a közösségek és a hatalmi struktúrák viszonya adja.

Egy-egy esettanulmány erejéig bemutatásra kerül a falusi ügynökhálózat kiépítése, az egyházak térvesztésének mindennapi plébánosi tapasztalata, az uradalmi puszták felszámolásának emlékezete, két szomszédos község korábbi önállóságának megszűnése a közöttük épült új híd jelképezte modernizáció összefüggésében, a vidéki művelődésiház-hálózat kiépítéséhez társított ideológiaközvetítő célok, de az ötvenhatos forradalmat követő megtorlás után a lokális hatalomból kiszorult ortodox sztálinista csoportosulás szervezkedése is.

Csikós Gábor – Horváth Gergely Krisztián


"Lendület" Tíz Generáció Kutatócsoport A jobbágytól az elitig. A történeti vidék és lehetséges megközelítései címmel konferenciát rendez a BTK Történettudmányi Intézet Tanácstermében (Bp. 1094 Tóth Kálmán u. 4., V. em.) 2020. október 6-án 9:30 órai kezdettel. A konferencia a járványügyi helyzetre tekintettel regisztrációköteles. Regisztrálni lehet az alábbi linkeken, külön a délelőtti és délutáni szekciókra. Aki egész nap szeretne jelen lenni, annak mindkét napszakra kell regisztrálnia.

Délelőtti szekció (9.30–12.30) https://forms.gle/sXZyWEQAxcMs7X3Q7.

Délutáni szekció (13.30–16.30) https://forms.gle/boxSNu5sRpMiHcZV9.

A részletes program itt érhető el.

2020.10.06 konf.meghv Lendlet 10Gen page 001