Együttműködés a Montenegrói Egyetem Történeti Intézetével

A BTK Történettudományi Intézetének egyik fontos stratégiai célja a magyar és a balkáni történetírás szakmai kapcsolatainak erősítése. Ennek érdekében az elmúlt években közös programok és kutatási együttműködések jöttek létre, elsősorban a bulgáriai, horvátországi, szerbiai, koszovói és albániai történetírás műhelyeivel. A történész kooperációk általában a Külgazdasági és Külügyminisztérium diplomáciai tevékenységét is erősítik, hiszen az események szervezése többször a nagykövetségekkel közösen, a diplomáciai programok részeként történt. Az együttműködő intézmények sora folytatódik 2020-tól a Montenegrói Egyetem Történeti Intézetével (Univerzitet Crne Gore Istorijski institut).


A montenegrói történetírás régi adósságát kívánja törleszteni egy vatikáni forráskiadvány-sorozat (Monumenta Vaticana Montenegrina) indításával, amelynek szervezése 2014-ben indult meg. Az elakadt munkálatok újraindításának reményében fordult a podgoricai székhelyű Történeti Intézet igazgatója, Radoslav Raspopović a BTK TTI-hez, amelynek igazgatója, Molnár Antal örömmel vállalkozott az együttműködésre.

MA Viella2018-tól maga is egy NKFIH által támogatott kutatási program (Kereszténység és Iszlám. Keresztesháború és együttélés válaszútján a 16–17. században, K-129236) vezetője, ennek keretében jelent meg angol nyelvű könyve a balkáni katolikusok török kori történetéről a római Viella kiadónál 2019 augusztusában. A mindössze egy évvel ezelőtt napvilágot látott kötet iránti széleskörű nemzetközi érdeklődést jelzi, hogy a járvány által nehezített körülmények ellenére is immár hat külföldi ismertetés látott róla napvilágot: kettő olaszországi (itt és itt érhetők el), egy szerbiai, egy montenegrói, egy horvátországi és egy koszovói folyóiratban). 

A Molnár Antal által vezetett kutatási programhoz és a kutatásvezető balkáni egyháztörténeti kutatásaihoz illeszkedik a montenegrói vatikáni forráskiadási tervekhez való kapcsolódás, amely egyúttal további nemzetközi dimenziókba is helyezi a projektet. Ennek jegyében 2021-ben Podgoricában lát napvilágot a cattarói (kotori) püspökség 17. századi ad limina jelentéseit közzétevő forráskiadvány, amely a jelzett sorozat (Monumenta Vaticana Montenegrina) első kötete lesz. A Cattarói-öböl, Montenegró és Dél-Szerbia katolikus közösségei az Oszmán Birodalom határvidékének két oldalán, oszmán és velencei uralom alatt éltek. Ezeknek a területeknek a kutatása, az erre vonatkozó források közzététele nagyon fontos hozzájárulás a keresztény-oszmán határvidék kutatásához, hiszen a katolikus, ortodox és muszlim lakosság határvidéki együttélésének fontos mintáját jelentik.

Az együttműködés első lépéseként Molnár Antal a montenegrói Történeti Intézet folyóiratában, az Istorijski zapisiban a dél-balkáni katolikus közösségekre vonatkozó 17. századi vatikáni dokumentumokat publikált. A több-kevesebb rendszerességgel Rómába küldött püspöki jelentésekből megismerjük az egyházmegyék intézményrendszerét, a legfontosabb lelkipásztori problémákat és a felekezet közötti együttélés legfontosabb kérdéseit.

Emellett ez a kutatási és publikációs együttműködés fontos lépést jelent a BTK Történettudományi Intézet azon távlati stratégiai tervének megvalósításában, hogy a magyar történetírás, hagyományaiból építkezve és kiváló szakembereinek tudására és munkájára építve, hidat képezzen a nyugat-európai és a délkelet-európai történetírások között.


Molnár Antal nemrég az Erdély – 1000 év öröksége című kötet bemutatóján is részt vett, ahol a könyv alapötletéről, szerkesztéséről és a tartalmáról Mikó Zsuzsannával, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettesével, valamint Nagy Zoltán Leventével, az Iskola Alapítvány elnökével beszélgettek.


Abaúj, Gömör, Torna és Borsod: a hatodik kötetnél és a huszonegyedik vármegyeleírásnál tart a Bél Mátyás-kiadás

Immár a hatodik kötete látott napvilágot annak a tízkötetesre tervezett sorozatnak, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatói indítottak el 2011-ben Tóth Gergely vezetésével Bél Mátyás (1684–1749) országismertetésének, illetve az országismertetés kéziratban maradt vármegyeleírásainak a kiadása céljából.

Bl6 B1 honlapraAz eddig kiadott hat kötetben összesen huszonegy vármegye leírása jelent meg. Az első kötetben Árva és Trencsén, a másodikban Sopron, Vas, Zala és Veszprém, a harmadikban Győr, Komárom és Esztergom, a negyedikben Fejér, Tolna, Somogy és Baranya, az ötödik kötetben Sáros, Zemplén, Ung és Bereg, a most megjelent hatodik kötetben pedig Abaúj, Gömör, Torna és Borsod vármegyék ismertetése található, amelyek először látnak napvilágot eredeti nyelven, megbízható szöveggel.

A jelen kötet készítői Tóth Gergely, Benei Bernadett,Gőzsy Zoltán, Jarmalov Rezső és Tóth Péter. A kötet megjelenését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatta, ahogy a harmadik, negyedik és ötödik kötetét is.


Tributaries and Peripheries of the Ottoman Empire: angol nyelvű kötet Kármán Gábor szerkesztésében

A 16–17. századi magyarországi és erdélyi politika világának megértésekor az egyik legfontosabb körülmény, amit figyelembe kell venni, az Oszmán Birodalomnak a korabeli keresztény Európáétól számos helyen markánsan eltérő politikai rendszere. Az oszmán adófizetői státusz finom árnyalatainak elemzéséhez – beleértve az általa létrejövő kötelezettségek gyakorlati megvalósítását, de ugyanúgy az általa biztosított előnyöket is – a legjobb módszer több ilyen helyzetbe került államalakulat összehasonlítása. A Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Kármán Gábor szerkesztésében, a Brill gondozásában megjelent Tributaries and Peripheries of the Ottoman Empire című kötet egy 2015-ben, intézetében szervezett konferencia anyagára épül, amely már a második volt azok sorában, ahol különböző oszmán adófizető államok történetének kutatói számolhattak be eredményeikről.

41En4cnlofL. SX326 BO1204203200 Az első, 2013-ban megjelent kötet az adófizető államok és a birodalmi központ viszonyát járta körül, a jogi státusz, illetve a diplomáciai és katonai együttműködés területeire összpontosítva. A most megjelent könyv a fókuszt a határvidékre helyezte át, a hat országból érkező tizenhárom szerző írásai az adófizető államok uralkodóinak egymással, illetve a birodalom külső területein levő tartományok helytartóival fenntartott kapcsolatait elemzik. A szerzők nyolc különböző oszmán vazallusállam esetét vizsgálják, amelyek között a klasszikusan vizsgált államok (Erdély, Moldva, Havasalföld, Raguza és a krími tatár kánság) ezúttal helyet kapott a Thököly Imre által alapított, mindössze három évig fennálló Felső-Magyarországi Fejedelemség, de az 1670-es évek kozák Ukrajnája és dagesztáni államalakulatok is.

A szerzők között a BTK Történettudományi Intézetének több munkatársa is szerepel. Jakó Klára az erdélyi keleti diplomácia együttműködését vizsgálta a moldvai és havasalföldi adminisztrációval; B. Szabó János az 1630-as évek elején I. Rákóczi György és a magyarországi hódoltság politikai elitje közötti kapcsolatok elemezte; Sudár Balázs az egri vilájetet vizsgálta, elsősorban az oszmán hatalmi rendszerben neki osztott szerepét, az Erdélyi Fejedelemség szemmel tartását; végül Kármán Gábor az erdélyi diplomácia szerepét mutatta be a felső-magyarországi vazallusállam bukásában Thököly Imre 1685. évi letartóztatásának elemzése révén.


Balogh Margit előadása a VI. Fraknói Nyári Akadémián

Budaörsön, 2020. augusztus 7-én és 8-án került sor a VI. Fraknói Nyári Akadémiára. A rendezvényen a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont általános főigazgató-helyettese, Balogh Margit is előadást tartott „Szent István földjének egyetlen porszeméről le nem mondhatunk” Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi plébános az ezeréves határokért címmel.

„Balogh Margit előadásában a későbbi Mindszenty bíboros első világháborút követő közéleti tevékenységének különböző aspektusait mutatta be.VI Frakni Nyri Akadmia 01 4Balogh Margit előadása. Kép: institutumfraknoi.hu

Az előadásban főként annak az időszaknak a szellemi termékei, így például (szent)beszédei és állásfoglalásai kerültek kiemelésre, amelyek Pehm (Mindszenty) 1919. évi zalaegerszegi plébánosi kinevezését követően születtek, aki a két világháború közötti időszakban a legitimizmus meghatározó Zala vármegyei főszereplőjévé vált. A későbbi főpap plébánosként erélyesen támogatta a zalai legitimista polgári és politikai köröket, valamint intenzíven közreműködött a trianoni társadalmi trauma feldolgozási folyamatában. A revizionizmus korábban gyakorlati, később elméleti formában még az 1960-as években is meghatározó volt a bíboros életében, ahogy kiadatlan Trianon-kéziratából is kiderül. Ennek feldolgozása és kritikai kiadása folyamatban van.”

A részletes beszámoló az Újkor.hu hasábjain itt olvasható.


Kollégáink előadásai a Hajnal István Kör pécsi konferenciáján

A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület Határ, határhelyzet, határátlépés címmel rendezett konferenciát 2020. augusztus 27–29-én a Pécsi Tudományegyetemen. A Történettudományi Intézet munkatársai közül többen mutatták be a középkortól a 20. századig bezáróan a témában végzett kutatásaik eredményét. A konferencia programja itt olvasható.

118557526 4345904652147198 2813209620314841826 nKép: a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület Facebook oldala

Balogh Róbert A gyarmati frontier területekre jellemző jelenségek és az antropocén korszak kapcsolata a 20. század első évtizedeiben, Bartha Ákos Háborús határátlépők: diverzánsok, parlamenterek és folyosónyitási tervek az ostromlott Budapesten, Czeferner DóraTransznacionalitás vagy befelé fordulás? Változások a Feministák Egyesületének nemzetközi beágyazottságában a Horthy-korszakban, Konrád Miklós A határ vágya, haszna és elutasítása. A „galíciai” zsidó neológ konstrukciói a dualizmus korában, Skorka Renáta A magyar–osztrák határszakasz konfliktusainak kezelése a 14. században, Szalai Ágnes Az Erdélyi Fejedelemség határainak védelme I. Apafi Mihály fejedelmi helytartóinak időszakában címmel tartott a rendezvényen előadást.


Programajánló:

Online beszélgetés Czeferner Dórával Schwimmer Rózsa születésének évfordulóján

SchSchwimmer Rózsa születésének 143. évfordulóján, 2020. szeptember 11-én (pénteken) 18:00 órai kezdettel a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársával, Czeferner Dórával kerül sor online beszélgetésre a Nőkért Egyesület Facebook oldalán a 20. század eleji magyar nőmozgalmakról, Schwimmer Rózsa életéről és a New York Public Library-ben őrzött hagyatékáról.

Az esemény itt érhető el.