A „Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Révész Tamás, a BTK Történettudományi Intézet prémium posztdoktori ösztöndíjas kutatója kapta a Hajnal István Kör ez évi, Pécsen megrendezett konferenciáján a Benda Gyula-díjat a Nem akartak katonát látni? A magyar állam és hadserege 1918–1919-ben című monográfiájáért.
A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület a tehetséges, kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal kutatók munkájának elismerésére 2016-ban alapította meg a Benda Gyula-díjat. Idén, Pécsett megrendezett konferenciájukon, Révész Tamás vehette át a díjat tavaly megjelent, a magyar állam 1918–1919-es katonapolitikájáról szóló könyvéért.
Révész Tamás (Szombathely, 1988) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett alapszakos történész-levéltáros (2011), majd gazdaság- és társadalomtörténet szakirányon történelem mesterszakos (2013) diplomát. Időközben egy évet tanult a Berlini Humboldt Egyetemen. 2014-ben kapta meg második diplomáját a King's College London War Studies mesterszakán. A Habsburg-hadsereg első világháború utáni magyarországi és ausztriai helyzetét összehasonlító doktori dolgozatát 2018-ban védte meg a bécsi egyetemen. Első önálló kötete a szombathelyi katonai repülőtér történetéről 2006-ban jelent meg. 2013-ban készült el következő könyve Petróczy István, az első magyar katonai pilóta életéről. 2016-tól a „Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa.
Nem akartak katonát látni? A magyar állam és hadserege 1918–1919-ben
Révész Tamás könyve társadalom- és kultúrtörténeti szempontok bevonásával mutatja be, hogy az első világháborút követő hónapokban a magyar kormányoknak miért nem sikerült erős hadsereget szervezniük. A kötet a leszerelés és a mozgósítás problémáját vizsgálja mind a magyar állam, mind az egyszerű közkatonák szemszögéből, megkérdőjelezve az elmúlt száz évben a hadsereg első világháború utáni helyzetével kapcsolatban kialakult legfontosabb toposzokat.
Először nemzetközi összehasonlításban foglalkozik a katonák visszatérésével az első világháború frontvonalairól, majd részletesen elemzi a Károlyi-kormány katonapolitikáját. A könyv megmutatja, hogy 1918 őszén milyen tényezők álltak a gyors leszerelés és az eredménytelen hadseregszervezés hátterében, majd megvilágítja a proletárdiktatúra sikeres mozgósításának okait és a Vörös Hadsereg szétesésének hátterét.
A szerző az alábbi videóban beszél könyve céljairól, tartalmáról és az általa hozott kutatási újdonságokról, a Magyar Tudományos Akadémia oldalán itt található róla cikk, a Katolikus Rádióban elhangzott beszélgetés itt hallgatható meg, nemrég pedig a hvg.hu ajánlotta a kötetet.
