+36 1 224 6700    titkarsag@btk.mta.hu

A 2015 óta működő Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport az idei évben zárta az ötödik évet. A záróbeszámolót, azaz a csoport munkáját az anonim bírálók, a szakbizottság és a Tudományértékelési Elnöki Bizottság kiváló színvonalúnak minősítette.


Cikkünkben Weisz Boglárka kutatócsoport-vezető összefoglalóját olvashatják az öt év alatt elért eredményekről:

A gazdaságtörténeti kutatások fontossága

Skorka logoA középkori gazdaságtörténeti kutatások az 1980-as éveket követően háttérbe szorultak, és jóllehet ezt követően jelentős, a kutatás számára meghatározó résztanulmányok, forráskiadványok születtek, melyek régészeti és numizmatikai feldolgozásokkal egészültek ki, a gazdaságtörténeti kutatások mégsem kerültek a középkorkutatás előterébe. A kutatócsoport felállítása lehetőséget teremtett arra, hogy a széttagolt és egymástól elszigetelt kutatásokat egybeterelje, és annak hatásfokát így megtöbbszörözze. A gazdaságtörténeti kutatásokat felülről, azaz az uralkodó és a városok irányából közelítettük meg, szisztematikus forrásfeltárást végeztünk, mely egyaránt vonatkozik az írott és tárgyi forrásokra, ez utóbbiak esetében kiemelt figyelmet szentelve a képi ábrázolásoknak is.

Forrásfeltárás

A kutatócsoport alapvető feladatai közé tartozik az a forrásfeltáró munka, mely egyaránt kiterjed az írott és tárgyi emlékekre. Ez jelenti az alapot azon publikációkhoz, melyet a kutatócsoport tagjai megjelentettek/megjelentetnek.

2020. január 31-ig 11 hazai levéltárban és 46 külföldi levéltárban; 14 hazai múzeumban és 36 külföldi múzeumban folytattunk forrásfeltárást; a csoport régész tagjai pedig számos ásatáson vettek részt, jelentős részüket ők maguk vezették.

Jelentős hungarika-kutatást végeztünk, melynek során

  1. több, a kutatás számára eddig nem ismert és így nem hasznosított forrást sikerült feltárnunk;
  2. olyan forrásokat is felkutattunk, melyek ugyan kiadásból ismertek, eredetijükről azonban fényképmásolatot a Magyar Nemzeti Levéltár, Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjteménye (MNL OL DF) nem őriz, az eredetik megtekintése után pedig kiderült, hogy a kiadásokban fellelhető jelentős olvasati hibák némely esetben tévútra vitték az eddigi kutatásokat;
  3. olyan forrásokat is felgyűjtöttünk, melyekről jóllehet fényképmásolat az MNL OL DF adatbázisában megtalálható, sok esetben azonban sem a hátlapról, sem a pecsétekről nem rendelkeztünk eddig képi anyaggal;
  4. a tárgyi emlékek szisztematikus gyűjtése és elemzése módosították eddigi gazdaságtörténeti ismereteinket.

0 konfPiac Nürnberg főterén. Lorenz Strauch festménye (1594) (Industrie- und Handelskammer Nürnberg für Mittelfranken) Kép: a Kutatócsoport Facebook oldalának borítóképe

A felkutatott anyagban így például megtaláltuk Nógrád megye 1457. évi adójegyzékét; a 14. századi körmendi harmincadra vonatkozó ismeretlen oklevelet, ezzel egy eddig ismeretlen harmincadszedő-helyet azonosítottunk; egy eddig elveszettnek hitt 1412. évi oklevél teljes szövegű másolatát, mely a pénzverésben szerepet játszó probator tisztséghez nyújt adalékot; az 1336. január 6-án kelt oklevél eddig ismeretlen, bambergiek részére történő átiratát, amellett, hogy az összes átirat eredetijét felkutattuk, melyek döntő többsége hiányzik a DF adatbázisból; a zágrábi vásárszabályzat eredetijét, melyről kiderült, hogy a kiadással ellentétben datálatlan; több oklevél került elő, mely a 15. század végi budai lerakat működésébe és a boroszlói kereskedők itteni tevékenységébe enged betekintést; a Thurzó-kódexben sikerült azonosítani egy 1501 előtt keletkezett gölnici városkönyvet; a plombaleletek összegyűjtése során előkerült textilbárcák egy része olyan városok termékeiről tesz tanúbizonyságot, amelyek az írott forrásokban nem bukkannak elő; az ólomsúlyok elemzése során kiderült, hogy a budai márkaként ismert súly már a 13. század első felében is ismert és használt volt, azaz a budai márkának létezett egy előzménye; a gyűjteményekben folytatott kutatások új éremtípusokat hoztak a felszínre.

3 konfKülföldi kereskedők Magyarországon műhelykonferencia. Forrás: tti.btk.mta.hu

A régészeti feltárások közül kiemelném a Budapest, I. Corvin tér 8. (Budai Vigadó) udvarán 2017. március 27. és május 24. között, Benda Judit által vezetettet. Az ásatáson előkerült a középkori budai árulerakat nyugati falának egy része, mely a 15. század közepén épülhetett. Ez mind a kereskedelemtörténet, mind a városi topográfia szempontjából jelentős. A példák sorát azonban folytatni lehetne. A feltárt forrásanyagot nemcsak hasznosítjuk, de a kutatás számára elérhetővé is tesszük, így számos forrást kiadtunk tanulmányok függelékeként, vagy önálló kötetben; a tárgyi anyagot katalógusok formájában bocsátottuk a kutatók rendelkezésére.

weiszregesz 2Régészeti feltárások. Forrás: tti.btk.mta.hu és Facebook

Publikációk

A kutatócsoport minden évben megjelentetett egy-egy tanulmánykötetet. Az ötödik évben egy angol nyelvű kötet előkészítése történt meg, így kívánjuk az új gazdaságtörténeti eredményeinket a nemzetközi kutatás számára is elérhetővé tenni. A tanulmánykötetekben a szerzők között egyaránt megtalálhatók a kutatócsoport tagjai és más intézetek kutatói. Arra is törekedtünk a kötetek összeállításánál, hogy lehetőség szerint mindegyikben legyen a hazai kutatókon felül határon túli magyar, vagy külföldi intézetnél dolgozó magyar, valamint külföldi kutató, így növelve a kutatócsoport hazai és nemzetközi beágyazottságát és biztosítva a kapcsolati háló minél szélesebb körű kiépítését.

A kötetekben a csoport tagjai számos új kutatási eredménye vált az olvasók számára elérhetővé, így például a tárnokmester 14. századi feladatairól, a városi adóztatásról, a körmöci és a pozsonyi kamara működéséről, a rézkamaráról, a megyei pénztárról, a hadi finanszírozásról, a bányakörzetekről, a márkasúlyokról, a budai jogkönyv egyes gazdaságtörténeti passzusainak értelmezéséről és keletkezéséről, a vas- és rézkereskedelemről, a kereskedelmi színterekről, mind történeti, mind régészeti szempontból, hogy csak néhány szűkebb témakört említsek.

Számos új eredményt sikerült elérnünk. A négy kötetben összesen 72 tanulmány olvasható (ebből 44-et a csoport tagjai készítettek); 569, 601, 502 és 591 oldalon (a kötetek mutatóval készültek annak érdekében, hogy használatuk könnyebb legyen, a tanulmányokat a szerkesztők lektorálták is). A tanulmányköteteken felül összesen 17 kötetet: 10 monográfiát (2 angol és 8 magyar nyelvű), 3 folyóirat-, illetve évkönyv-számot (1 angol és 2 magyar nyelvű) és 4 kiállítási katalógust (2 magyar, 1 angol és 1 lengyel nyelvű) jelentettünk meg. (Ebből a kutatócsoport-vezető egy angol nyelvű monográfia szerzője, 4 tanulmánykötet és 1-1 évkönyv és angol nyelvű folyóirat szerkesztője, 4 kötet lektora volt).

A monográfiák:

Sroka Megjelentettük a krakkói Jagelló Egyetem Történettudományi Intézetének professzora, Stanisław Sroka Średniowieczny Bardiów i jego kontakty z Małopolską című kötetének magyar nyelvű kiadását. Az eredti kötet a lengyel nyelvűsége miatt nem váltott ki nagyobb hatást a magyar kutatásban, jóllehet a benne feldolgozott téma és a felhasznált forrásanyag, valamint a lengyel kutatások bemutatása elengedhetetlen a kereskedelem- és várostörténet számára (Stanisław Sroka: A középkori Bártfa és kapcsolatai Kis-Lengyelországgal. Budapest 2016.; 317 p.)
draskoczi A sóbányászat témakörében megjelentettük a téma első magyarországi feldolgozását, mely a bányászat technikatörténetétől, a szállítás eszközeinek bemutatásán át a 15. század végi kamararendszert és sókereskedelmet taglalja (Draskóczy István: A magyarországi kősó bányászata és kereskedelme, 1440–1530-as évek. Budapest 2018.; 455 p.)
covers 506104 Megszületett az első Magyarországon megjelenő textilzárjegy-adattár, ezzel bekapcsolódtunk a nemzetközi kutatásban fontos szerepet játszó plombakutatásba, főként, hogy olyan plombák is helyet kaptak a kötetben, melyek egész Európában csak a magyar anyagból ismertek (Mordovin Maxim: Textilvégek védjegyei. A textilkereskedelem régészeti emlékei a Magyar Királyság területén. Budapest 2018., 355. p.)
1466348 3 Új, modern angol és magyar nyelvű éremkorpuszsorozat első két kötete látott napvilágot, a harmadik kötet megjelenését az idei évben tervezzük. A katalógus hosszú ideig meghatározó lesz a numizmatikai kutatásban, mivel teljességre törekszik, az egyes érmék fő- és altípusáról 150–200 százalékos nagyításban is közöl képeket, ráadásul a sziglavariációk rajzait is megadja (Tóth Csaba – Kiss József Géza–Fekete András: Az Árpád-kori magyar pénzek katalógusa. Catalogue of Árpádian Coinage I–II. Budapest 2018–2019.; 359 és 367 p.)
Szende A királyi városok hivatali írásbeliségének első monografikus összefoglalója született meg, melyben a városi autonómia megszerzésétől a városi levéltárak megjelenéséig tartó, különböző fejlődési fokozatokba vezeti be olvasóját a kötet (Szende, Katalin: Trust, Authority and the Written Word in the Royal Towns of Medieval Hungary. Turnhout: Brepols, 2018.; 436 p.)
lakatos balint mezovarosi oklevelek telepulesi onkormanyzat es irasbeliseg a keso kozepkori magyarorszagon 1301 1526 Ezt kiegészítendő, egy NKA pályázat bevonásával a mezővárosok írásbeliségének első összefoglalóját adtuk ki, olyan kézikönyvet, mely adatgazdagságának köszönhetően a városés gazdaságtörténeten túl, a jog- és mentalitástörténet iránt érdeklődők számára is nélkülözhetetlen lesz (Lakatos Bálint: Mezővárosi oklevelek. Települési önkormányzat és írásbeliség a késő középkori Magyarországon. Budapest, 2019.; 739 p.)
neumann vedoB1 Ernuszt Zsigmond kincstartó 1494–1495. évi számadáskönyve (a 18. századi, olvasati és sajtóhibákkal terhelt kiadás után) új, korszerű forráskritikai elveket követve látott napvilágot, mely történeti jegyzetapparátusával egy új műfajt is teremtett, ráadásként a jegyzeteken keresztül az 1490-es évek politika-, gazdaság- és társadalomtörténete is kibontakozott (Neumann Tibor: Registrum proventuum regni Hungariae. A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve, 1494–1495. Budapest 2019.; 561 p.)
1853919 3 Megjelent az Anjou-kori pénzverést feldolgozó kötet, mely számos, ezidáig ismeretlen éremtípust is bemutat, ráadásul a kötet szerves részét alkotó katalógusban minden pénztípus minden változata 150-200 százalékos nagyításban is szerepel; a pénzverés történetének bemutatása során a teljeskörű numizmatikai anyagból kiindulva, építve a történeti kutatások új eredményeire, számos esetben módosítja és pontosítja eddigi ismereteinket (Tóth Csaba: Grossus, bardus, florenus. Pénzverés és pénzforgalom az Anjou-kori Magyarországon. Budapest 2019., 316 p.)
200 Megjelent az első, angol nyelvű, kereskedelmi színtereket elemző monográfia, melynek alapját ugyan egy 2012-ben megjelent kötet adta, a most kiadott azonban annak javított és kiegészített változata, így például a középkori vásárok adatbázisa több mint 100 vásárral egészült ki, a kötet magyar nyelven történő megjelentetését is tervezzük (Weisz Boglárka: Markets and Staples in the Medieval Hungarian Kingdom. Budapest 2020.; 256 p.)


További megjelenő kötetek:

  • Skorka Renáta: A gölnicbányai bányajog bilingvis kiadása
  • Kádas István–Weisz Boglárka: A pénzügyi szervezet archontológiája és prozopográfiája I. (1000–1437)
  • Weisz Boglárka: Vásárok és lerakatok javított és bővített kiadása
  • Kádas István: A szolgabírói hivatal és viselői Északkelet-Magyarországon (1329–1545)

Az önálló köteteken túl számos tanulmányt jelentetett meg a csoport, amelyekről a részletes publikációs listát itt olvashatják. A tanulmányokban érintettük a királyi jövedelemrendszert az Árpád-kortól a Jagelló-korig (adótípusok, adószedés, harmincad), a 15. századi hadifinanszírozást, a bányavárosokat, a kamararendszert, a sókamarákat és ispánjaikat, a rézkamarát, a kőanyagok piac- és bányakörzeteit, a királyok heraldikai reprezentációját, a mérlegsúlyokat, a pénzügyigazgatás alsó és felső szintjét (kincstartó, tárnokmester, kamaraispánok), a vámszedést és a vámmentességeket, a városi kiváltságokat, a kereskedelmi kiváltságokat és színtereket, városjogokat, egyes árucikkeket és a kereskedelmi utakat.

A változatos tematika a kutatócsoport szerteágazó kutatási programját tükrözi. A résztanulmányok elkészítése hozzájárul ahhoz, hogy a munka folytatását követően újabb monografikus szintű feldolgozások készülhessenek el.

Konferenciák – előadások

A kutatócsoport minden év decemberében műhelykonferenciát tartott, melyek központjában mindig egy-egy szűkebb témakör állt, így módszertani kérdések, város- és pénztörténet, az utolsó kettő pedig a pénzügyi archontológiához és prozopográfiához kapcsolódott. Két zárt workshopot is tartottunk, egyet az Ernuszt-számadáskönyv kiadása, a másikat a győri piactér témakörében.

BeszamoloA Kutatócsoport első műhelykonferenciája. Forrás: tti.btk.mta.hu

2018. május 29–30-án a kutatócsoport Gazdaságtörténeti kutatások: utak és lehetőségek címmel rendezett egy kétnapos konferenciát, ahol a csoport minden tagja előadást tartott, szóban is bemutatva addigi kutatási eredményeit.

Az ötödik évben nemzetközi konferenciát tartottunk, Economic Functions of Urban Spaces from the Middle Ages to the Present címmel, mely egyben a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság (International Commission for the History of Towns – ICHT) éves konferenciája is volt. Mintegy 70 külföldi kutató vett részt a konferencián részben előadóként, részben hallgatóként. A konferenciákról szakmai beszámolót jelentettünk meg a Történettudományi Intézet honlapján.

economic functionsKép az Economic Functions of Urban Spaces from the Middle Ages to the Present konferenciáról. Forrás: tti.btk.mta.hu

A saját konferenciáinkon kívül 6 konferenciának voltunk a társrendezői. Ezek közül kiemelném az MTA BTK RI Lendület Mobilitás Kutatócsoporttal közösen tartott Mixtura texturalis. Ember és textil a Kárpát-medencében I–II. konferenciákat, ahol a történészek mellett régészek, restaurátorok, kémikusok osztották meg tudásukat a textilekhez kapcsolódóan. A konferenciabeszámoló magyar és angol nyelven is megjelent régészeti folyóiratokban.

mixtexKépek a Mixtura texturalis. Ember és textil a Kárpát-medencében konferenciáról

2016-ban pedig a Hungarológia Kongresszuson a Pécsi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Tanszékével közösen tartottuk a Kultúrák találkozása a magyar középkorban című szimpóziumot. Ez utóbbin elhangzott előadások a Világtörtént 2017:1. számában jelentek meg. A kutatócsoport tagjai nemcsak a kutatócsoport által rendezett konferenciákon tartottak előadásokat, összesen 94 hazai konferencián 150 előadást, valamint 53 külföldi rendezvényen 64 előadást tartottak.

Tudománynépszerűsítés

2015 júliusa óta az MTA BTK Történettudományi Intézet honlapján, Havi Színes címmel „magazint” indítottunk, mely rövid, tudományos, de mégis közérthető írásokat közöl, mellyel betekintést engedünk a középkori gazdaságtörténet sokszínű világába, és közelebb hozzuk az egykor volt valóságot a ma emberéhez. A rovatot Weisz Boglárka és Skorka Renáta szerkeszti. A rovatban évente 11 cikk olvasható, így 2019 januárjáig 50 írás kapott helyet. A megtekintések száma folyamatosan nő, azaz az egyes cikkeket nem csak megjelenésükkor, de azt követően is olvassák) azt mutatja, hogy a cikkek sikeresek: mind a kutatók (amit az is jelez, hogy a cikkeket tudományos munkákban idézik), mind a nem szakértő olvasók figyelmét felkeltik, hozzájárulva ezzel a tudomány népszerűsítéséhez.

A numizmatikai témájú írásokat a Numismatics Hungary, egyes tanulmányokat az Újkor.hu is átvette. Tervbe vettük, hogy a megjelent legnépszerűbb „színesek”-ből, és új, eddig még nem publikáltakból a későbbiekben összeállítunk egy kötetet.

GAL 09 FirenzeKép az Egy rabszolga-kereskedő Lajos király udvarában című cikkből
Firenze látképe 1471 körül. Francesco Rosselli korabeli fametszete alapján készült 19. századi festmény (Palazzo Vecchio)

A tudománynépszerűsítéshez kapcsolódnak mindazok a kiállítások, amelyek rendezésében aktív szerepet vállaltunk:

A Budapest Történeti Múzeumban és a krakkói Muzeum Historyczne Miasta Krakowaban megrendezett Közös úton. Budapest s Krakkó a középkorban Budapesten és Krakkóban; a Posztó Pápa piacán című vándorkiállítás pedig négy helyszínen, köztük egy határon túlin (Kolozsvár) volt látható.

2018-ban az Összkép című internetes magazin jelentetett meg egy négy részből álló cikksorozatot legfrissebb kutatásainkról, valamint a köztelevízió M5 csatornájának Mindenki Akadémiája című műsorában a kutatócsoport-vezető tartott előadást (Weisz Boglárka: Érmék, hamisítók, textiláruk a középkori Magyarországon). Számos más kiállítás előkészítésében (pl. tablókészítés, lektorálás) is aktív szerepet vállaltunk, legyenek azok pénztörténeti (pl. Tündérkert ezüstje, Erdélyi tallérgyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeumban) avagy várostörténeti kötődésűek (pl. az Árpád-ház program keretében készülő, a székesfehérvári prépostság történetét bemutató kiállítás).

weiszsajtoKépek: a Posztó Pápa piacán című vándorkiállítás az MTA Székházában és az MNL Veszprém Megyei Levéltárában; fent jobbra: Weisz Boglárka az M5 Mindenki Akadémiája c. műsorában. 

A kutatócsoport a Facebookon saját profillal jelenik meg, ahol nemcsak a kutatócsoport legfontosabb híreit és eseményeit osztjuk meg az oldalt kedvelőkkel, hanem arra törekszünk, hogy egyéb, középkori történelemhez kapcsolódó eseményekre is felhívjuk a figyelmet.

Az interdiszciplinaritás előtérbe helyezése és a tudományos utánpótlás elősegítése

Munkánk során arra törekedtünk, hogy ahol lehet, monografikus feldolgozást avagy katalógust, kézikönyvet, forráskiadást jelentessünk meg, máskor azonban résztanulmányok készítésénél kellett maradnunk, mert a mélyfúrások sok esetben rámutattak a korábbiakban általánosan elfogadott gazdaságtörténeti megállapítások helytelen, avagy árnyalható voltára.

konf TCS 2Például: a kincstartói hivatal 1340- ben jelenik meg, miközben az 1320-as évektől kimutatható; I. Károly bevezette az urbura harmadát, miközben az az Árpád-kortól bevett gyakorlat volt; a szerecsenfejes éremképpel ellátott dénárok Szerecsen Jakabhoz kötődnek, miközben verésük jóval megelőzte Szerecsen Jakab pénzügyigazgatásban való megjelenését, a szerecsenfejet nem mesterjegyként, hanem éremképként kell értelmezni, kapcsolata Szerecsen Jakabbal erőteljesen megkérdőjelezhető), ami újabb mélyfúrások elvégzésére ösztönöz, mielőtt monografikus szintű feldolgozást vállalnánk fel. (Nem beszélve arról, hogy a gazdaságtörténeti kutatások eredményei sok esetben politika- vagy társadalomtörténeti következtetésekkel egészültek ki.)

Különösen fontos volt a csoport munkája során, hogy olyan kutatásokat is bevonjunk a gazdaságtörténetbe, amelyekről korábban azt gondolni sem lehetett, vagy nem kaptak kellő hangsúlyt, így például a művészettörténetet (kőanyagok piac- és bányakörzeteinek feltárása), a hagiográfiát (szentkultusz a bányavárosokban) vagy a heraldikát (pénzek korrendjének pontosabb meghatározása). Ehhez egyrészt szükség volt arra, hogy a csoport tagjai között különböző tudományterületek képviselői dolgozzanak együtt az interdiszciplináris kutatások érdekében, a kutatók között folyamatos legyen a kommunikáció, egymás munkáját a háttérből is segítsük, másrészt a csoport tagjain kívüli kutatókat kérjünk fel egyegy téma vizsgálatára. A konferenciák és a tanulmánykötetek lehetőséget teremtettek arra is, hogy a csoportban nem részt vevő kutatókat is bevonjunk a gazdaságtörténeti kutatásokba, ezt a célt szolgálta a 2016-ban útjára induló Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv is, melyben aktív szerepet vállalt a csoport vezetője (az évkönyv a középkortól a jelenkorig kiterjedő gazdaságtörténeti munkákat fog össze).

IMG 20200430 125440A Kutatócsoport kötetei

A Medieval Economic History kötet (The Hungarian Historical Review 6. [2017: 1.]) pedig a nemzetközi szakmai közönség figyelmét igyekezett felhívni a magyarországi gazdaságtörténeti kutatásokra. A kutatócsoport megszervezésekor fontos szempont volt, hogy a tapasztalt kutatók mellett PhD-hallgatók is részt vegyenek benne, hogy ezáltal a tudományos utánpótlást is biztosítani tudjuk. 2016 májusában az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáján, 2018 márciusában a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kar Magyar Történeti Intézetében, Kolozsvárott, majd 2019 májusában, a szegedi XI. Medievisztikai PhD-konferencián mutattuk be a csoport programját és az eddigi eredményeket, felhívva a hallgatóság figyelmét a gazdaságtörténeti kutatások sokoldalúságára és fontosságára.

Weisz Boglárka


 

A szöveg a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport záróbeszámolójának (2015–2020) rövidített, szerkesztett változata.

A teljes záróbeszámolót itt olvashatja.

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail

titkarsag@btk.mta.hu