A The Art of Medieval Hungary című kötetet a római Viella Kiadó jelentette meg 2018-ban Xavier Barral i Altet, Lővei Pál, Vinni Lucherini és Takács Imre szerkesztésében, Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia korábbi igazgatójának jóvoltából és szervezésében. Az intézmény Bibliotheca Academiae Hungariae – Studia sorozatának 7. kötetéről külföldön és itthon is számos recenzió jelent meg, ezekből válogattunk.


Végh János a Magyar Tudományos Akadémia idegen nyelvű művészettörténeti folyóiratában, az Acta Historiae Artium-ban megjelent recenziójában így fogalmazott:

Acta Historiae ArtiumA könyv „egy hosszú korszakot, a román és a gótikus művészet évszázadait mutatja be, és eljut a reneszánsz kezdetéig. Éppen azokat az évszázadokat elemzi tehát, amelyeknek alkotásait az ország leggazdagabb, a királyi székhelyet és a püspöki városok többségét magáénak mondható középső részén a másfélszáz éves török uralom és az azt lezáró felszabadító háborúk szinte teljesen elpusztították, sokszor csupán romok vagy régészeti módszerekkel feltárt alapfalak maradtak ránk. Figyelemre méltó, hogy ez a könyv nem Magyarországon, hanem Rómában jelent meg, mégpedig nem is magyar kezdeményezésre. Az egész vállalkozás spiritus movense a jeles középkorkutató, Xavier Barral i Altet volt.

A cikkek kivétel nélkül ezen tanulmánykötet számára íródtak, és a kutatás legaktuálisabb állapotát rögzítik. Szerzőik, bár többségükben, de korántsem mind magyarok. Általánosságban elmondhatjuk, hogy bár a magyar emlékeket tárgyalják, a magyarországi fejlődést elsősorban nemzetközi, értelemszerűen leggyakrabban nyugat-, illetőleg dél-európai összefüggések után nyomozva kívánják az olvasó szeme elé tárni.”

Sorra jelennek meg külföldön is a kötetről írt ismertetések, így többek között a francia műemlékvédelem lassan kétévszázados folyóiratában, a Bulletin Monumental-ban (Pierre Garrigou Grandchamp), a genfi, párizsi és Lille-i egyetemeken szerkesztett Histara - les comptes rendus internetes recenziós folyóiratban (Panayota Volti), a horvátországi „A Késő Antikvitás és a Középkor Nemzetközi Kutatási Központja” a Brepols kiadónál megjelenő Hortus Artium Medievalium folyóiratában (Elisabetta Scirocco).

Adrian S. Hoch az ugyancsak a Brepols Kiadónál megjelenő Convivium folyóiratban kiemelte az angol nyelvű kötet hiánypótló voltát:

dIS 9782503578354 1„A középkori magyarországi művészetnek szentelt, alapos angol nyelvű összefoglalás elkészítésének igencsak méltányolható célja az európai művészettörténetben túl sokáig fennálló hiány pótlása. A fő nehézségeket három részre lehet osztani: az idő, a terület és a nyelv.

A huszonnégy szerző fél évezredes időszakkal állt szemben, a magyarországi keresztény királyság 1000-ben történt megalapításától az oszmán-törökök ​​1526-os győzelméig. Ezen hosszú időkeret mellett az eredetileg hatalmas országterületet drasztikusan csökkentette az első világháború utáni felosztás. A határok eltolódtak, a helységnevek más nyelvűekre változtak.

A magyar tudományosság a nyelvi nehézségek miatt eleve nehezebben érhető el, ezt nehezíti még, hogy ugyanazon helyszíneknek különféle elnevezései lettek. Az angol nyelv, a jelenlegi lingua franca, a nemzetközi tudományos közönséget egy többnyire alig ismert emlékanyag eddig korlátozott világába bocsátja be.”

Alessandro Taddei az olasz Arte Medievale-ban közreadott ismertetése szintén a területi és földrajzi nehézségeket és a kötet küldetését hangsúlyozta:

arte medievale„A középkori Regnum Hungariae-nak megfelelő állami egység már nem létezik, a Habsburg Birodalom összeomlásából kikerült Magyar Királyság az I. világháború után drasztikus és fájdalmas területi veszteségeket szenvedett el. Másrészt (és ennek következtében) a vállalkozásnak számolnia kellett egy nyelvi kérdéssel. Nemcsak a magyar nyelvnek a nyugati közönség számára közmondásos nehézségéről van itt szó, hanem inkább azon nyelvek (cseh, horvát, román, szlovák, német stb.) nagy számáról, amelyek ismerete szükséges – ma – a középkori magyarországi Kunstlandschaft szakirodalmának teljeskörű felhasználásához.

Mindez elegendő, hogy a kötet valódi hídként egy átjárhatatlan szakadékot fedjen le azok számára, akik ezekkel képességekkel nem rendelkeznek. És ha az angol nyelv választása ebből a szempontból természetesen vitán felül áll, ne felejtsük el, hogy a kötet Itáliában született, abban az országban, amelyet évszázados kötelékek fűznek Magyarországhoz…”

A Rómában megjelent kötet legfőbb tanulságát Molnár Antal, a BTK Történettudományi Intézetének igazgatója a Magyar Szemlében így összegezte:

5211 copy 1 borito„A kötet legfőbb tanulsága számomra teljesen megegyezik az elmúlt évek legfontosabb tapasztalatával. Róma megtanít arra, hogy merjünk ne kicsik lenni, a szó nem fizikai értelmében. Kishitűség és kislelkűség helyett bátran mutassuk meg a világnak, amire büszkék lehetünk, ne mondjunk le arról, ami a miénk, hiszen akkor el is veszítjük azt. Borromini loggiájával kezdtem az írást, hadd fejezzem be ugyanott, a tetőteraszon. Ha a magasból letekintünk Rómára, magunk előtt, magunk alatt látjuk egész Európát: a francia, német, spanyol intézeteket, az egyes nemzetek templomait, az európai kultúra évezredes bölcsőjét.

Minden magyar, aki megfordult Rómában, és feljött erre a teraszra, érezte, tudta, elmondta, hogy mennyire otthon érzi itt magát. Ennek a közös otthonnak, hazának, háznak egy nagyon súlyos téglája, a szó eszmei és fizikai értelmében is, ez a kötet. Aki belelapoz vagy elolvassa, magyar vagy európai hazánkfia, biztosan megérez valamit abból a közös kultúrából, amelynek valamennyien részesei vagyunk.”

SzecsenyA szécsényi ferences templom sekrestyéjének boltozata, 1360–1370. Fotó: Lővei Pál

the art of medievalValamennyi recenzió kiemeli a kötet és ezen túl a Római Magyar Akadémia könyvsorozatának jelentőségét, amely a magyar múltat európai kontextusba helyezve valódi missziót tölt be a legfrissebb hazai tudományos eredményeknek a nemzetközi közönség számára történő bemutatásával.

A recenzensek hangsúlyozzák a kötet kiemelkedően tudatos szerkesztettségét, kitűnően használható apparátusát és egészen rendkívüli minőségű képanyagát. Ezeknek az erényeknek köszönhetően a középkori Magyar Királyság művészetének teljessége kerül valódi kézikönyvként bemutatásra.

Bátran kijelenthetjük, hogy a kötet, a nemzetközi szakmai fogadtatás ismeretében, elérte célját: legitim módon beszélhetünk a középkori Magyar Királyságról mint önálló művészeti tájról, Kunstlandschaftról, amely a nemzeti művészettörténet-írások földrajzi lehatárolásával szemben sokkal érvényesebb értelmezési keretet jelent a középkori művészet vizsgálatához, mint az utódállamok szűken vett határai.

A kötet kéziratának angolra fordítását és a nagyszámú fénykép beszerzését az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Fodor Pál főigazgató nyújtotta támogatása tette lehetővé.

A kötetről készült tíz külföldi és két hazai folyóiratban megjelent ismertetés ezen a linken olvasható teljes terjedelemben, és a kötet ugyanitt rendelhető meg.


A kötet adatai:

The Art of Medieval Hungary. Ed. by Xavier Barral i Altét, Pál Lővei, Vinni Lucherini, Imre Takács. Roma, Viella, 2018, 553,172. (Bibliotheca Academiae Hungáriáé – Roma. Studia 7.)


Kiemelt kép (a kötet címlapja): az esztergomi székeskáptalan 1319–1324 között vésett nagypecsétje az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban.