+36 1 224 6700    titkarsag@btk.mta.hu

Megnyílt Sárközi Ildikó Gyöngyvér, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársának fotókiállítása, amely virtuális sétával 2020. június 19-től 2020. július 31-ig bejárható. A Létből létbe – Halottak és ősök a kínai sibék emlékezetében című kiállítás középpontjában egy kínai nemzeti kisebbség, a sibék kultúrájának egy jellegzetes alapvonása áll: a halottakról és az ősökről őrzött tudás kiemelkedő jelentősége, ami a vallásos rítusokon túl a sibék mindennapjait is áthatja.


nti06.25 sibekA kiállítás virtuális előtere. Forrás: www.oik.hu

A kiállításnak az Országos Idegennyelvű Könyvtár ad otthont. A kiállítóterem weblapján a virtuális térben barangolva, az egér görgetésével bármelyik kép felnagyítható. A látogató kék színű infopontokra kattintva megtekintheti a vitrinek anyagát, illetve meghallgathatja az online kiállításhoz rögzített bevezetőket: Papp Anna Mária (az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatója) köszöntőjét; Nagy Károly Zsolt (a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai docense; teológus, kulturális antropológus, fotográfus) megnyitó előadását, illetve a kiállító előszavát.

Papp Anna Mária köszöntőjében a kiemelte:   

„Ezek a képek egy elgondolkodtató, számunkra különösnek tűnő hagyományvilágot rögzítenek és tárnak elénk. Ehhez nagyszerű helyszín az Országos Idegennyelvű Könyvtár, itt lehetőség van az európai és Európán kívüli kultúrákkal való kapcsolatteremtésre, ezek alaposabb megismerésére. […]

Papp annamariaPapp Anna Mária. Forrás: Youtube

Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az Országos Idegennyelvű Könyvtárban egy egyedülálló kínai gyűjtemény áll az érdeklődők rendelkezésére. Ebben nagyon sok a nyelvkönyv, ezen kívül pedig a kínai kultúra és társadalmi élet különböző területeivel is meg lehet ismerkedni.”

Nagy Károly Zsolt megnyitó előadásában elmondta:

Amikor egy ilyen címet hallunk, hogy “Létből létbe – halottak és ősök a kínai sibék emlékezetében”, bizonyára megfogalmazódik bennünk néhány elvárás a kiállítással kapcsolatosan.

Az egyik ilyen elvárás, ami erősen befolyásolja azt, ahogyan a képekhez viszonyulunk, talán az egzotikumra vonatkozik. Itt van rögtön a címben említett Kína, ami az egzotikum egyik alapvető hívószava nagyon hosszú ideje az európai kultúrában. Azután itt vannak maguk a sibék, akikről valószínűleg csak az tud bármit is, aki behatóan ismeri Kína népeit és azok kultúráit, vagy aki sokat beszélgetett már Gyöngyvérrel.

A másik elvárás, ami megfogalmazódhat a látogatóban, az talán valamiféle sajátos, vagy – vérmérsékletétől és képzelőerejétől függően egészen bizarr – halotti kultuszra vonatkozik. “Létből létbe” – olvassuk a címet, és ez a sejtelmes, kicsit misztikus megfogalmazás a halottakkal és ősökkel együtt, kivált, ha valaki eleve a fenti, egzotikumra irányuló elvárással közelíti az anyagot, és még arról is vannak ismeretei, hogy mennyi különös halotti szertartás és rítus található fel különböző népek szokásai között – vagyis fel van vértezve a “messzi idegenek” különös szokásaival kapcsolatos sztereotípiákkal –, tehát ezek így együtt meglehetősen különös elvárások táptalajává állhatnak össze.

Nagy karolyNagy Károly Zsolt. Forrás: Youtube

Végül pedig itt van a harmadik hívószó, az emlékezet. Édes, fájdalmas, bús, vagy keserű – sokféle lehet, kivált, ha halottakkal és ősökkel kapcsolatos. Mindannyian a saját tapasztalatainkra, történeteinkre gondolunk, így azután ezerféle dolgot érezhetünk, de az több mint valószínű, hogy a halottaink emlékezete nem hagy hidegen bennünket. Ebből kiindulva pedig talán van bennünk egy olyan elvárás, hogy ennek a kiállításnak a képei is, valamilyen módon, az érzelmeinket fogják megszólítani, az érzelmeinket fogják mozgósítani. Sárközi Ildikó Gyöngyvér anyaga azonban egyáltalán nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Jóllehet, egy távoli népről szól, de mégsem egzotikumként mutatja be ezt a népet, nem egzotizálja ezeknek az embereknek az életmódját és életvilágát. A kiállítási anyag nem teljesíti a bizarr halotti kultuszokkal kapcsolatos elvárásokat sem. Sőt, néhány baromfi szomorú végétől eltekintve szinte alig akad valami a képeken, ami első látásra is egyértelműen a halál, az elmúlás problémavilágára utalna. És jóllehet a képanyag valóban megragadja az érzelmeinket, de nem úgy, ahogy azt az ilyen témájú képektől többnyire várjuk. […]

A fotó az antropológiai kutatásban, ha jól működik – és Gyöngyvér esetében jól működik –, “mellérendelt beszédmód”: a beszédnek, kommunikációnak a szöveg mellé rendelt módja.”

A kiállítás „nem azokat a rutinokat mozgósítja, amelyeket az esztétika eszköztárából a drámaiság kifejezéséhez szoktunk társítani, hanem – és ez talán a legtöbb és legszebb, amit az antropológiai kép megtehet – megtanít bennünket meglátni és megérezni azt, hogy a tőlünk idegen, a “másik” ember számára mi az, ami dráma, mi a szépség és mi a megrendülés; és mit jelent megrendülni, és hogyan fejezhető ki mindez a “bennszülött” saját kultúrájának gesztuskészletével, eszköztárával.”

A kiállító, Sárközi Ildikó Gyöngyvér előszavából megtudhatjuk:

A kínai világ hatalmas térségre terjed ki,  s ezen a földrajzi egységen belül a különböző etnikumok távolról sem alkotnak homogén egységet. A kínai nyelvű és kínai kultúrát képviselő han kínaiak mellett további 55, eltérő nyelveket beszélő és eltérő hagyományokkal rendelkezőt etnikum él. Közéjük tartoznak a sibék is. […]

gyongyverSárközi Ildikó Gyöngyvér. Forrás: Youtube

A Kínában Nagy nyugatra telepítésként ismert esemény következtében a sibék két nagy – északkeleten, illetve északnyugaton élő – csoportja közti szakadék ma már szinte áthidalhatatlan: a mandzsu/sibe nyelvet és szokásaik jelentős részét csak az áttelepített, xinjiangi sibék őrizték meg. Van azonban a sibe kultúrának egy olyan alapvonása, ami hídként szolgál a két csoport között: az őskultusz, a halottak és ősök, illetve a róluk őrzött tudás kiemelkedő jelentősége, ami a vallásos rítusokon túl a sibék mindennapjait is áthatja. A kiállítás a sibe kultúrának ebbe a mindent meghatározó szeletébe kíván bepillantást adni.

A Néprajztudományi Intézet oldalán megjelent, a fotókiállításról szóló cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy ugyancsak az infopontokra kattintva hallgathatók meg a kiállítás témájához szorosan kapcsolódó alábbi előadások:

plakat JPG

  • Bagi Judit (az MTA Könyvtár és Információs Központ Keleti Gyűjteményének munkatársa; sinológus, könyvtáros) „Őskultusz Yunnanban” című előadása a kínai Yunnan tartományban élő etnikumok halotti, temetkezési rítusairól;
  • Nagy Zoltán (a PTE Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék tanszékvezetője; kulturális antropológus) „Élők és holtak falvai” című előadása a Nyugat-Szibériában élő hantik túlvilágról alkotott elképzeléseiről és temetkezési szokásairól;
  • Somfai Kara Dávid (a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa; etnológus, turkológus, mongolista) „Sámánok a lelkek útján” című előadása a samanista hagyományokról;
  • Vargyas Gábor (a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos tanácsadója, a PTE Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék doktori programjának vezetője; néprajzkutató, kulturális antropológus) „Az ősiség illúziója” című előadása a történelem és múlt kapcsolatáról;
  • és Vámos Péter (a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a KRE Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézetének egyetemi docense; történész, sinológus) „Őskultusz és hithirdetők” című előadása a keresztény misszionáriusok őskultuszról alkotott elképzeléseiről, illetve az őskultusz megértéséhez vezető megközelítési módokról.

A kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Prémium posztdoktori kutatói program keretében készült. A kiállítás tervező grafikusa Fejős Hanga (a MOME hallgatója).

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail

titkarsag@btk.mta.hu