„A kapun sem engedtek ki egyedül” – családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában címmel jelent meg Vigh Barbara PhD-hallgató (Debreceni Egyetem) cikke a Családtörténetek blogon. A szerző egy debreceni polgárlány és családja mindennapi életébe és érzelmi viszonyaiba nyújt betekintést egy 19. század végi napló segítségével az MTA „Lendület” Magyar Családtörténet kutatócsoport honlapján.


 

Rothschnek Olga Margit (1875-1959) tizenhat éves volt, amikor 1891 szeptemberében elkezdett naplót írni. Milyen helyet töltött be életében a családja? Mennyi időt tölthetett körükben? Hogyan működött a Rothschnek család a hétköznapokban, milyen kapcsolat fűzte össze a családtagokat és hogyan érintkeztek egymással? Vigh Barbara az 1893 novemberéig tartó naplóbejegyzések alapján mutatja be egy fiatal lány életét a 19. század végén.

A napló forrásértéke
Részlet a cikkből

A napló a magány, az elzárkózás műfajaként is értelmezhrothschnek olgaető. Zárral ellátott kötetekbe vezetett naplóját Olga is féltve őrizte, hiszen lapjaira olyan dolgokat is lejegyzett, amelyeket még a családtagjai előtt sem mondott ki. Olykor azonban mások is bepillantást nyerhettek a papírlapokon megteremtett világába. A festői ambíciókat dédelgető lány jegyzeteit ugyanis tollrajzok sokasága tarkítja, amelyeket gyakran meg is mutatott ismerőseinek. Bizalmasai a rájuk vonatkozó vagy őket érdeklő szakaszokat olykor el is olvashatták.

Nem tudjuk, hogy a vele bensőséges kapcsolatban álló húga ismerte-e a napló tartalmát, ám bátyjának, bár az nagyon kíváncsi volt rá, nem akarta azt megmutatni. A bizalmatlanság elsősorban nem abból fakadhatott, hogy Jenő csak féltestvére volt vagy közöttük több – többnyire banális okokból fakadó – nézeteltérés is előfordult, hanem leginkább a nemükből, nemi szerepeikből fakadó különbségek állhattak mögötte. A napló női írója ugyanis olyan speciális tapasztalatokat is rögzített, amelyekről úgy gondolta, a bátyja nem értené meg azokat. Szülei elől is igyekezett megóvni naplókönyveit, és arra készült, ha mégis kezükbe kerülnének, tréfának fogja titulálni a benne feljegyzett párbeszédeket, titkokat.

Kép: A naplóíró Rotschnek Olga Margit (1875-1959).  Forrás: families.hu a Déri Múzeum engedélyével.

 

A teljes cikk itt olvasható.