Az Irodalomtudományi Intézetben működő, Hites Sándor által vezetett MTA BTK Lendület Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Kutatócsoport 2020. május 18-án online műhelykonferenciát rendezett Az adatbőség zavarai: Sajtótörténeti kutatások és a digitalizáció címmel. Az eszmecsere alapötletét az a tapasztalat adta, hogy a digitálisan elérhető források gyarapodása újabban olyan adatbőséget tár a sajtótörténészek és a sajtótörténettel foglalkozó irodalomtörténészek elé, amely akár zavarólag is hathat a kutatás ökonómiájára. Az adatok bősége (ahogy szűkösségük is) megold bizonyos kutatási problémákat, ám egyúttal újakat is létrehoz.


A felkért előadók Bezeczky Gábor, Maróthy Szilvia (mindketten az Irodalomtudományi Intézet munkatársai), Kokas Károly (a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának informatikai főigazgató-helyettese), illetve Rózsafalvi Zsuzsanna (az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa) voltak. A beszélgetésben meghívott vendégként vett részt Szajbély Mihály (Szegedi Tudományegyetem, egyetemi tanár).

A videóra vett előadásokat előzetesen minden érdeklődő megtekinthette, a beszélgetést pedig, Császtvay Tünde moderálásával, élő adásban közvetítették a kutatócsoport Facebook-oldalán.

A beszélgetés abból az esetenként még mindig vitatott belátásból indult ki, amely szerint a sajtótörténet az irodalomtörténeti kutatás számára is elsőrendű fontosságú terület. Egyszerre kontextus és textus, hiszen, mint Bezeczky Gábor rámutatott, a dualizmus korának országos és helyi napilapjaiban hatalmas mennyiségű, túlnyomórészt ismeretlen kortárs magyar nyelvű szépirodalmi anyag rejlik. A modern irodalmi közlésnek ez a meghatározottsága egyes életművek határait is megnyithatja, ezt Rózsafalvi Zsuzsanna előadása mutatta be Ambrus Zoltán példáján.

A sajtó közegében közölt tartalmak feltárása, vagy akár csak kezelhetővé, kutathatóvá tétele a leghatékonyabban olyan – Kokas Károly kifejezésével – „digitális ökoszisztéma” kialakításával végezhető el, amelyben a lehető legteljesebb tartalom-hozzáférés mellett az ország bármely kutatója egységes és folyamatosan gondozott informatikai keretben végezheti és dokumentálhatja kereséseit. Jelenleg azonban a tartalomszolgáltatás gyors léptékű bővülése inkább strukturálatlansággal jár együtt (ez volt Maróthy Szilvia előadásának tanulsága). A beszélgetés végkicsengése abban foglalható össze, hogy az „adatbőség” érzete viszonylagos, „zavart” pedig egyelőre inkább a kutatási infrastruktúra egyenetlensége, tartalmi és szerkezeti összehangolatlansága, párhuzamosságai és hiányai okoznak.

A kerekasztal-beszélgetés első része:

A kerekasztal-beszélgetés második része:

Az előadások és a beszélgetés felvétele elérhető a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Videotoriumában is. Az absztraktok, illetve egyes előadások írott változatai pedig a kutatócsoport honlapján olvashatók.