+36 1 224 6700    titkarsag@btk.mta.hu

Ablonczy Balázs, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa a Magyar Tudomány Tematikus összeállítás • Trianonról – 100 év múltán című számában számolt be az MTA „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoportjának munkájáról. A kutatócsoport az elmúlt négy évben hét saját és három kooperációban készült kötettel jelezte, hogy milyen kutatási irányok lehetnek fontosak az elkövetkező években a sokak életét meghatározó, és a magyar köztudatban nagyon erősen jelen lévő történeti eseménnyel kapcsolatban.

A Magyar Tudomány legújabb lapszámának bevezetőjében még azt is olvashatjuk, hogy: „az összeállítás Romsics Ignác által jegyzett nyitó tanulmányának konklúziója szerint Magyarország felbomlása négy tényezőre vezethető vissza. Ezek a következők: (1) az ország soknemzetiségű jellege és a különböző nacio­nalizmusok explozív ereje; (2) a szomszédos országok, különösen Szerbia és Románia irredenta politikája; (3) a Nagy Háború győztes nagyhatalmainak stratégiai érdekei; és (4) a Kárpát-medencében kialakult polgárháborús állapotok és a hatékony határvédelem hiánya. Ez utóbbit elemezve Révész Tamás amellett érvel, hogy a közkeletű elképzelésekkel szemben a Károlyi-kormány katonapolitikája nagyban támaszkodott az 1918 előtt kidolgozott tervekre. Zeidler Miklós magával a békeszerződéssel, annak létrejöttével, a nagyhatalmak elképzeléseivel és a magyar békedelegáció álláspontjával foglalkozik. Ehhez szorosan csatlakozik Bódy Zsombor tanulmánya, aki a békeszerződés több szempontból katasztrofális gazdasági és társadalmi következményeit vizsgálja. A magyar olvasóknak igazi nóvum Zahorán Csaba elemzése a román és a szlovák történeti diskurzus Trianon­képéről."  


SZÁZÉVES ADÓSSÁG – A „LENDÜLET” TRIANON 100 KUTATÓCSOPORT EREDMÉNYEIRŐL

Ablonczy Balázs
tudományos főmunkatárs, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, MTA-Lendület Trianon 100 Kutatócsoport
Ablonczy B

Összefoglalás

trianon100logoA 2016-ban létrejött MTA-Lendület Trianon 100 Kutatócsoport a Bölcsészettudományi Kutatóközponton belül arra vállalkozott, hogy az ötéves kutatás ideje alatt a békeszerződéssel kapcsolatos új forrásokat kutasson fel, és a kutatások irányát a diplomácia- és a politikatörténet felől a társadalom- és mentalitástörténeti irányok felé (is) fordítsa. Az elindult kutatások négy pillér köré szerveződtek, ezek: a nemzetközi kapcsolatok története, a magyar társadalom és az összeomlás, a közép-európai kontextusok, illetve Trianon emlékezete. Eddig a kutatócsoportnak hét önálló és három együttműködésben készült kötete jelent meg, mintegy félszáz tudományos publikációja és legalább ugyanennyi nemzetközi vagy hazai konferenciarészvételre került sor.

A kutatócsoportot szorosan alkotó huszonegy kutató mellett csaknem ugyanennyien kapcsolódtak még átmenetileg a kutatásokhoz, egyes részfeladatok elvégzésével. A kutatócsoport kiterjedt tudomány-népszerűsítő tevékenységet is folytat, amelyet honlap, videócsatorna és közösségi médiajelenlét is erősít, illetve igyekszik eleget tenni a népszerűsítő előadásokkal kapcsolatos kéréseknek. A századik évforduló jó alkalom arra, hogy a magyar történetírás újrafogalmazza saját feladatait a száz évvel ezelőtt történtek kapcsán. (...)

Trianon100 cover smallerAkárhogy is történik, a könyvek maradnak: remény van arra, hogy 2021-ben a kutatócsoport mintegy tizenkét-tizennégy fontos kötettel, tudományos és ismeretterjesztő cikkek tucatjaival, előadásokkal, konferenciákkal olyan érvényes tudást lesz képes a magyar társadalom elé tárni, ami hosszú évtizedekre meghatározhatja a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos tudást, felfrissíti a közgondolkodást, és új irányt adhat a tudományos és talán az emlékezetpolitikai vitáknak is. És nagyobb, regionális és összehasonlító perspektívában tárgyalja azt, ami Magyarországgal és a magyarokkal történt 1918 és 1924 között.

A teljes cikk itt olvasható.

A cikk a Magyar Tudomány 181. évfolyamának 2020/06 számában jelent meg.

A Tematikus összeállítás • Trianonról – 100 év múltán című szám részletesebb tartalma:

A lapszám Bevezetőjében Ablonczy Balázs és Romsics Ignác kielemi:

matud202006 coverA száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe 325 ezer km2-ről (Horvátországot nem számítva 282 ezer km2-ről) 93 ezer km2-re, lakossága pedig 20,8 millióról (Horvátország nélkül 18,2 millióról) 7,6 millióra csökkent. Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió ember közül 3,3 millió, tehát 30,2% volt magyar.

A nem várt és hatalmas sokk miatt, amit ez a döntés okozott, évtizedekig burjánoztak a meseszerű, felelősségáthárító és bűnbakkereső magyarázatok. Ezek egy része még ma is él. A Magyar Tudomány szerkesztősége ezért döntött úgy, hogy a témával évek óta foglalkozó történészeket kér fel történelmünk e tragikus eseményének tárgyszerű és hiteles bemutatására.


A TRIANONHOZ VEZETŐ ÚT. HISTORIOGRÁFIAI ÁTTEKINTÉS

Romsics Ignác
az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, Eszterházy Károly Egyetem, EgerRomsics Ignac

Összefoglalás

Az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe 325 ezer négyzetkilométerről (Horvátországot nem számítva 282 ezer négyzetkilométerről) 93 ezer négyzetkilométerre, lakosságának száma pedig 20,8, illetve 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió főből 3,3 millió, vagyis 30,2% volt magyar.

trianon 1920A trianoni békeszerződés. Térkép: Nagy Béla. Forrás: BTK Történettudományi Intézet Térképtár: tti.btk.mta.hu

Ezekből a radikális változásokból következett, hogy a békeszerződés úgy a magyar historiográfiában, mint a magyar politikai gondolkodásban az elmúlt száz évben folyamatosan élénk viták tárgyát képezte. Tanulmányában a szerző ezeknek, a különböző történelmi korokra jellemző és egymással ellentétes ideológiai perspektívák által meghatározott értelmezéseknek a meghatározó jegyeit vizsgálja. Konklúziója szerint az 1980-as évek végére a magyar történészek többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy a történelmi Magyarország felbomlását alapvetően négy tényező okozta. Ezek a következők voltak:
(1) az ország soknemzetiségű jellege és a különböző nacionalizmusok explozív ereje;
(2) a szomszédos országok, különösen Szerbia és Románia irredenta politikája;
(3) a Nagy Háború győztes nagyhatalmainak stratégiai érdekei; és
(4) a Kárpát-medencében kialakult kaotikus háború utáni állapotok és a forradalmi kormányok inkompetenciája. Az 1989–90-es rendszerváltás óta a békeszerződés értelmezései fokozatosan diverzifikálódtak, melynek következtében a korábbi konszenzus egyre inkább felbomlani látszik.

A teljes cikk itt olvasható.


EGY ÚJ HADSEREG? A KÁROLYI-KORMÁNY KATONAPOLITIKÁJA OSZTRÁK–MAGYAR ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

Révész Tamás
Prémium posztdoktori ösztöndíjas, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet
Revesz Tamas2

Összefoglalás

1918. október 31-én az őszirózsás forradalom győzelmét követően Magyarországon Károlyi Mihály kormánya került hatalomra. Az addigi ellenzéki pártok egy részéből álló koalíciónak hamar igen komoly kül- és belpolitikai kihívásokkal kellett szembenéznie. Az utókor ítélete alapján ezekre az új vezetésnek a legkevésbé a hadsereggel kapcsolatban sikerült megfelelő válaszokat találnia. A szerző tanulmánya a Károlyi-kormány katonapolitikáját mutatja be nemzetközi kontextusban, összehasonlítva azt a Monarchia másik vesztes utódállamának, Ausztriának az intézkedéseivel. Az első fejezetben elemzi azokat a politikai és ideológiai előzményeket, amelyek a dualizmus korában meghatározták a hadseregről való gondolkodást.

KarolyiA Magyar Nemzeti Tanács 1918 november 16-án kikiáltotta a köztársaságot. Forrás: Wikipédia

A második részben tárgyalja a Károlyi-kormány katonapolitikáját, kitérve azokra az erőfeszítésekre, amelyeket annak érdekében tettek, hogy le-, illetve felszereljék a visszatérő katonákat. Az utolsó fejezet az ausztriai fejleményeket mutatja be, részletesen elemezve az első és második Renner-kormány katonapolitikáját. A tanulmány amellett érvel, hogy a közkeletű elképzelésekkel szemben a Károlyi-kormány katonapolitikája legalábbis régiós összehasonlításban viszonylag konzervatív volt, és nagyban támaszkodott az 1918 előtt kidolgozott tervekre.

A teljes cikk itt olvasható.


A TRIANONI BÉKE MEGALKOTÁSA

Zeidler Miklós
egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos főmunkatárs, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet
Zeidler MiklosUJ

Összefoglalás

Magyarországon az első világháborús összeomlás után hatalomra jutó kormányok egyöntetűen elfogadták a nemzeti önrendelkezés elvét, de egyikük sem mondott le automatikusan a területi integritás megőrzéséről. A szomszédos országok a nemzeti függetlenség programjával léptek fel, de – Ausztriát leszámítva – az etnikai határokon jóval túlnyúló területeket is követeltek gazdasági és katonai megfontolásokból, s ezzel egyidejűleg Magyarország nagyobb részét katonai megszállás alá vonták. Magyarország csak 1919 végén kapott lehetőséget arra, hogy elküldje képviselőit a párizsi békekonferenciára, amikor a legfontosabb döntések lényegében már megszülettek.

1280px 4 6 1920 signature de la Paix avec la Hongrie depart des delegues hongrois sur les marches du perron full

 A magyar kormányküldöttség, Benárd Ágost küldöttségvezető (középen, balra cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár (jobbra fedetlen fővel), elhagyja az aláírás helyszínét, a Nagy-Trianon kastélyt. Forrás: Wikipédia

A magyar kormány a területi kérdésben a népszavazáson, az etnikai elven, illetve az etnikai-gazdasági-katonai megfontolásokon alapuló megoldásokat is felvetett. A nagyhatalmak azonban ezeket és a legtöbb egyéb magyar javaslatot is elvetették, s csak minimális változásokat hajtottak végre az eredeti békefeltételeken.

A teljes cikk itt olvasható.


A MAGYAR TÁRSADALOM AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS TRIANON UTÁN

Bódy Zsombor
egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szociológiai Intézet
BodyZs1

Összefoglalás

Trianon után a magyar társadalom több új jelenséggel ismerkedett meg, illetve korábban elindult változások felgyorsulását élhette át; ezek azonban – ellentétben a második világháború társadalmi hatásaival – nem vezettek a társadalomszerkezet radikális átalakulásához. Az újdonságok, illetve változások – Trianon minden egyedi hatása mellett is – nem egyedül a magyar társadalmat jellemezték, a legtöbb európai hadviselő országban hasonló átalakulások mentek végbe a háború következtében. Míg a háború és Trianon a demográfiai folyamatokra hosszabb távon kevéssé hatott – folytatódott a várható élettartam növekedése és a termékenység fokozatos csökkenése –, addig radikálisan új helyzetet teremtett a magyar gazdaság tágabb nemzetközi integrációja és további fejlődési lehetőségei tekintetében.

piac szekesfehervarPiac Székesfehérváron (1923). Fotó: Fortepan/Library of Congress

Miközben a magyar társadalom egészében sikerrel alkalmazkodott az új gazdasági környezethez, voltak vesztes csoportok is, akik pozícióik relatív gyengülését élték meg. Ugyanakkor a háború számos változásnak adott lökést, mint például a női munkavállalás és egyenjogúság, s jó néhány olyan intézményi vagy technikai innovációt kényszerített ki, amelyek azután hosszabb távon is megmaradtak, például az adórendszerben vagy az állam gazdasági szerepvállalása terén, vagy éppen a lakáspiac átformálódásában. A háború után bekövetkező egyensúlyvesztés után aránylag hamar új stabilitás alakult ki a nagyobb társadalmi erők között, mindenekelőtt a vidéki és a városi társadalom csoportjai közötti kapcsolatok újra piaci alapra helyezésével, amit az állam piacot helyettesítő, elosztó tevékenységének leépítése tett lehetővé.

A teljes cikk itt olvasható.


TRIANON PÁRHUZAMOS EMLÉKEZETEI – A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG FELBOMLÁSA A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI SZLOVÁK ÉS ROMÁN TÖRTÉNETÍRÁSBAN

Zahorán Csaba
PhD, tudományos munkatárs, BTK Történettudományi Intézet – MTA-Lendület Trianon 100 Kutatócsoport, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Közép-Európa Kutatóintézet
Zahoran Cs

Összefoglalás

Az első világháború végének emlékezete még napjainkban is megosztja a Magyarországon és a szomszédos államokban élő embereket. Ennek az az elsődleges oka, hogy ez az összetett téma nem válhatott teljesen történelemmé, ugyanis nem csupán a soknemzetiségű történelmi Magyarország felbomlását szentesítő trianoni békeszerződést jelenti, hanem magában foglalja a jelentős, Magyarországon kívüli magyar kisebbségi közösségek létrejöttét és jelenlegi helyzetét is. Az egész kérdéskör tehát nemcsak a történetírással függ össze, hanem a politikával és a hétköznapi élettel is, így nem csoda, hogy még mindig megoldatlan, vagy legalábbis bonyolultnak számít.

trianon8 fit 1000x10000A magyar békeszerződés aláírása a Nagy-Trianon palota Cotelle termében. Fotó: Ministère des Affaires Étrangères, Archives Diplomatiques

Mindenesetre, ha csak a témával foglalkozó tudományos közeget nézzük, itt is jól látható törésvonalakat találhatunk a magyar és a szomszédos kutatók értelmezései között. A különbségek alapvetően a múlt nemzeti megközelítésében gyökereznek, és még három évtizednyi korlátlan kutatási szabadság sem volt elegendő ahhoz, hogy jelentősebb mértékben csökkenjenek. Mivel a Trianonnal foglalkozó magyar történetírás viszonylag bőséges, jelen írásban a Trianonnal kapcsolatos szlovák és román történetírásra koncentrálok. Az elhúzódó véleménykülönbségek okait az 1989 utáni főbb irányzatok és a kérdéshez való viszonyulások áttekintésével próbálom megtalálni.

A teljes cikk itt olvasható.


A Magyar Tudomány Tematikus összeállítás • Trianonról – 100 év múltán című száma itt olvasható.

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail

titkarsag@btk.mta.hu