+36 1 224 6700    titkarsag@btk.mta.hu

Trianon közelről és távolról: online beszélgetés Ablonczy Balázs részvételével

Május 27-én, szerdán 16:00–17:00 óra között kerül sor arra az online kerekasztal-beszélgetésre, amelynek egyik résztvevője Ablonczy Balázs, a Történettudományi Intézet témacsoport-vezetője, tudományos főmunkatársa, a "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport vezetője.

BZMNL TrianonA Trianon közelről és távolról című rendezvény aktualitását az adja, hogy a trianoni békeszerződés száz évvel az aláírása után is rengeteg kérdést vet fel. Milyen okok vezettek az Osztrák-Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország felbomlásához? Mikor, miért és miért pont ott húzódnak a határok? Van-e „felelős”? Hogyan élték át Budapesten és Észak-Magyarországon? Melyek a régi és új Trianon-legendák?

Többek között ezekről esik szó a beszélgetésen, amelynek másik résztvevője Szalipszki Péter (Herman Ottó Múzeum, Miskolc), a moderátora pedig Fazekas Csaba (Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete) lesz. A kerekasztal-beszélgetést az alábbi csatornán lehet majd követni: https://www.facebook.com/mnl.bazml.

A szervezők: az MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, a Herman Ottó Múzeum, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület, az MTA MAB Történettudományi és Néprajzi Szakbizottság, a Miskolci Egyetem BTK Történettudományi és Alkalmazott Társadalomtudományi Intézetek.

Az Új Magyar Szó online hasábjain olvasható interjú Ablonczy Balázzsal a közelmúltban megjelent kötete (Az ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918–1921) kapcsán.  

Vig Emese (Új Magyar Szó): „Számtalan verziója volt „Trianonnak”, éppen annak függvényében, hogy a hivatalos kormányzatok mit akartak kommunikálni róla. Magyarországon és Romániában egyaránt. Közben volt, van egy „underground” folyamat is, nagyon sokan, nagyon sokféle tartalmat terjesztenek. Hogyan tudja a történész fölvenni ezekkel a versenyt? Ez az alulnézet, amelyet a kötetben olvashatnak egy ilyen próbálkozás?"

Ablonczy Balázs: „A konteóknak is megvan a maguk szerepük. Tényleg nagyon csúnyán elbántak Magyarországgal. És igen, a konteóknak valószínűleg ez az egyik alapja, hogy ezt a látszatra semmiből jött büntetést valahogy magyarázhatóvá tegye. Másrészt, amikor a történészek Trianonról beszélnek, eddig sokszor az eseménytörténet került előtérbe: világháború, Károlyi Mihály, lánchídi csata, Kun Béla, Friedrich István, békealáírás. Ezek a politikatörténet szempontjából fontosak és még mindig bőven kutathatók, mert valószínűleg minden mozgatórugóját a történetnek sohasem fogjuk tudni fölfedezni, viszont nagyon sokat már ismerünk.

AblonczyBalazsFotoThalerTamasEbben a kötetben azonban én nem erre vállalkoztam, hanem teljesen másra. Úgy gondoltam, hogy érdemes más szemszögből is megnézni, hogy hogyan zajlik egy impériumváltás. A hétköznapi történetekre voltam kíváncsi. Hogy hogyan néz ki az, amikor nincs mit enni, amikor nem tudod, hogy fölülj-e a következő vonatra, és hátrahagyjad-e otthonod, legyél-e vagonlakó, amikor nincs fűtés, mert nincs szén, és egyébként világítás sincs, meg kenyér sem a szénhiány miatt, nincs pénz, vagy ha van is, nem ér sokat. Hogyan küzdesz meg a mindennapokkal is egy olyan helyzetben, amikor háború van, a világháború után.

Azt kellett feldolgozni, és sokaknak nem sikerült, hogy ha egy tisztes közalkalmazotti állásból elbocsátották őket, pakoltak, és a három szobás elegáns lakásuktól megválva vagonlakók lettek, és szenet kellett lopniuk, hogy legyen, amivel kifűteni a vagont. Ez egy akkora zuhanás, amit nagyon nehéz egyéni szinten földolgozni. Ezek a történetek érdekeltek.”

Ablonczy Balázs az interjúban még kiemeli:

„Trianon nyilván nemzeti sokk, és nyilván van benne távoli személyes érintettség is. Azonban ezt az ember igyekszik háttérbe szorítani az elemzés során. Amikor megpróbálok valamelyes tudást összegezni erről, nemcsak a magam munkájával, hanem a Trianon 100 Kutatócsoportban velem dolgozó kéttucatnyi kolléga munkájának is igyekszem nyilvánosságot adni.”

A teljes interjú itt olvasható.

Megjelent Fejérdy András új kötete: Igehirdetésem. Mindszenty József bíboros szentbeszédei az amerikai követségen 1957–1961

Fejérdy András, a Történettudományi Intézet igazgató-helyettese, tudományos főmunkatársa szerkesztésében megjelent az Igehirdetésem. Mindszenty József bíboros szentbeszédei az amerikai követségen 1957–1961 című kötet.

MJA által gondozott kiadvány az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén befogadott Mindszenty bíboros menedékes időszaka első öt évében elmondott angol nyelvű szentbeszédeinek szövegét magyar fordításban tartalmazza. A bíboros személyének és gondolkodásának jobb megértését – valamint az „aranykalitkában” töltött hétköznapok teljesebb megismerését – kívánja szolgálni ez a kötet, amikor – egy hosszabb távú projekt első lépéseként – az amerikai követségen 1957–1961 között elmondott homíliákat teszi elérhetővé.

A bevezető tanulmánnyal és alapos tartalmi jegyzetekkel ellátott forráskiadvány a lelkipásztor alakját állítja középpontba, hozzájárul papi szerepfelfogásának és gondolkodásának jobb megértéséhez, egy árnyaltabb Mindszenty-kép megrajzolásához.

Interjú Fejérdy Andrással a 24.hu portálon

145 4fbccafc27743II. János Pál pápa születésének centenáriuma alkalmából a 24.hu interjút készített a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával, igazgató-helyettesével, Fejérdy Andrással. A beszélgetés készítője, Bihari Dániel II. János Pál papi hivatásáról és személyiségéről, megválasztásának körülményeiről, a lengyel pápa történelmi szerepéről, tanításáról és pápaságának jelentősebb eseményeiről kérdezte kollégánkat.

gettyimages 515421984 768x513

„Nyitott volt a párbeszédre azt vallva, hogy a kereszténységnek nem szabad bezárkóznia saját elméleti horizontjába. Rendkívül jól kommunikált, értett a fiatalok mozgósításához, egyetemi előadásait hatalmas érdeklődés övezte." – mutatott rá Fejérdy András. 

De cikkből az is kiderül, hogy igazi reformpápa volt, a konzervatívok szerint liberális, a liberálisok szerint konzervatív. Ali Agca 1981. évi merénylete közismert, de az kevésbé, hogy 1982-ben egy spanyol pap azért támadt rá bajonettel (és ejtett rajta sebet), mert szerinte túlzottan messzire ment a reformok terén.

A cikk online itt érhető el.

Recenziósorozat Pálffy Géza koronázási zászlókról írott kötetéről

mini magick20190403 32683 1ytic1bAz Esterházy Privatstiftung kiadásában 2019-ben a Történettudományi Intézet tudományos tanácsadójának és a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjének, Pálffy Gézának a tollából hatnyelvű monográfia jelent meg a koronázási országzászlók történetéről és az Esterházy család világhírű fraknói kincstárában fennmaradt 17. századi zászlókról. Az igen elismerő horvát ismertetés itt, a szlovák itt, a francia itt olvasható, és két magyar nyelvű recenzió is megjelent a könyvről.

Martí Tibor a Levéltári Közleményekben megjelent A fraknói koronázási zászlók históriája című cikkében így fogalmazott:

Összegzésképpen elmondható, hogy a hatnyelvű kötet megjelenésével – itthon is hasznosítható tudományos eredményein kívül – a nemzetközi tudományosság egy kiváló szakkönyvet nyert, amely az eddig ismeretlen koronázási zászlók bemutatásán kívül a késő középkortól a Habsburg Monarchia felbomlásáig segít megérteni a Magyar Királyság és társországai viszonyát, heraldikai jelképeit, mindezt a magyar uralkodókoronázások hatalmi-politikai reprezentációjának kontextusában.

Könczöl Miklós az Újkor.hun pedig így összegezte Közép-Európa legrégibb koronázási zászlói című cikkét.

Noha Pálffy Géza kutatási eredményei nem ismeretlenek sem a magyar, sem a nemzetközi közönség előtt, a német nyelvű összegző kiadvány megjelenése mindenképpen örvendetes. A kötet legfőbb erénye – a gondos szerkesztésen és a gazdag képanyagon kívül –, hogy rendkívül szerteágazó ismeretanyagot foglal össze igen tömören, ugyanakkor a nem szakértő számára is követhetően. Éppen ezért a (szűkebbnek ugyan az érintett területek sokfélesége miatt nem nevezhető) szakmai közönségen túl szélesebb körben is érdeklődésre tarthat számot: csalódást egyetlen olvasójának sem fog okozni.

Interjú Stark Tamással a HVG-ben

A második világháború végének 75. évfordulója alkalmából a HVG rövid interjút készített intézetünk tudományos főmunkatársával, Stark Tamással. A beszélgetés készítője arról kérdezte kollégánkat, hogy a mai Oroszország hogyan viszonyul a Nagy Honvédő Háború történetéhez és a világtörténeti jelentőségű győzelemhez.

STNémeth András (HVG): Miért ennyire fontos Putyinnak a második világháborús győzelem folyamatos napirenden tartása?

Stark Tamás: Az ő rendszerében a történelem a hidegháborút és a szovjet identitását elvesztő, kommunista hitében csalatkozott, morálisan megroppant orosz nemzet újjászervezésének az eszköze. Ebben a folyamatban központi szerepe van a nagy honvédő háború emlékének, mivel a valóban világtörténelmi fordulatot hozó győzelmet fel lehet használni a nemzeti büszkeség és az orosz identitás megerősítésére.

A cikk online itt érhető el.

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail

titkarsag@btk.mta.hu