Trianon közelről és távolról: online beszélgetés Ablonczy Balázs részvételével
Május 27-én, szerdán 16:00–17:00 óra között kerül sor arra az online kerekasztal-beszélgetésre, amelynek egyik résztvevője Ablonczy Balázs, a Történettudományi Intézet témacsoport-vezetője, tudományos főmunkatársa, a "Lendület" Trianon 100 Kutatócsoport vezetője.
A Trianon közelről és távolról című rendezvény aktualitását az adja, hogy a trianoni békeszerződés száz évvel az aláírása után is rengeteg kérdést vet fel. Milyen okok vezettek az Osztrák-Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország felbomlásához? Mikor, miért és miért pont ott húzódnak a határok? Van-e „felelős”? Hogyan élték át Budapesten és Észak-Magyarországon? Melyek a régi és új Trianon-legendák?
Többek között ezekről esik szó a beszélgetésen, amelynek másik résztvevője Szalipszki Péter (Herman Ottó Múzeum, Miskolc), a moderátora pedig Fazekas Csaba (Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete) lesz. A kerekasztal-beszélgetést az alábbi csatornán lehet majd követni: https://www.facebook.com/mnl.bazml.
A szervezők: az MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, a Herman Ottó Múzeum, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület, az MTA MAB Történettudományi és Néprajzi Szakbizottság, a Miskolci Egyetem BTK Történettudományi és Alkalmazott Társadalomtudományi Intézetek.
Az Új Magyar Szó online hasábjain olvasható interjú Ablonczy Balázzsal a közelmúltban megjelent kötete (Az ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918–1921) kapcsán.
Vig Emese (Új Magyar Szó): „Számtalan verziója volt „Trianonnak”, éppen annak függvényében, hogy a hivatalos kormányzatok mit akartak kommunikálni róla. Magyarországon és Romániában egyaránt. Közben volt, van egy „underground” folyamat is, nagyon sokan, nagyon sokféle tartalmat terjesztenek. Hogyan tudja a történész fölvenni ezekkel a versenyt? Ez az alulnézet, amelyet a kötetben olvashatnak egy ilyen próbálkozás?"
Ablonczy Balázs: „A konteóknak is megvan a maguk szerepük. Tényleg nagyon csúnyán elbántak Magyarországgal. És igen, a konteóknak valószínűleg ez az egyik alapja, hogy ezt a látszatra semmiből jött büntetést valahogy magyarázhatóvá tegye. Másrészt, amikor a történészek Trianonról beszélnek, eddig sokszor az eseménytörténet került előtérbe: világháború, Károlyi Mihály, lánchídi csata, Kun Béla, Friedrich István, békealáírás. Ezek a politikatörténet szempontjából fontosak és még mindig bőven kutathatók, mert valószínűleg minden mozgatórugóját a történetnek sohasem fogjuk tudni fölfedezni, viszont nagyon sokat már ismerünk.
Ebben a kötetben azonban én nem erre vállalkoztam, hanem teljesen másra. Úgy gondoltam, hogy érdemes más szemszögből is megnézni, hogy hogyan zajlik egy impériumváltás. A hétköznapi történetekre voltam kíváncsi. Hogy hogyan néz ki az, amikor nincs mit enni, amikor nem tudod, hogy fölülj-e a következő vonatra, és hátrahagyjad-e otthonod, legyél-e vagonlakó, amikor nincs fűtés, mert nincs szén, és egyébként világítás sincs, meg kenyér sem a szénhiány miatt, nincs pénz, vagy ha van is, nem ér sokat. Hogyan küzdesz meg a mindennapokkal is egy olyan helyzetben, amikor háború van, a világháború után.
Azt kellett feldolgozni, és sokaknak nem sikerült, hogy ha egy tisztes közalkalmazotti állásból elbocsátották őket, pakoltak, és a három szobás elegáns lakásuktól megválva vagonlakók lettek, és szenet kellett lopniuk, hogy legyen, amivel kifűteni a vagont. Ez egy akkora zuhanás, amit nagyon nehéz egyéni szinten földolgozni. Ezek a történetek érdekeltek.”
Ablonczy Balázs az interjúban még kiemeli:
„Trianon nyilván nemzeti sokk, és nyilván van benne távoli személyes érintettség is. Azonban ezt az ember igyekszik háttérbe szorítani az elemzés során. Amikor megpróbálok valamelyes tudást összegezni erről, nemcsak a magam munkájával, hanem a Trianon 100 Kutatócsoportban velem dolgozó kéttucatnyi kolléga munkájának is igyekszem nyilvánosságot adni.”
A teljes interjú itt olvasható.
Fejérdy András, a Történettudományi Intézet igazgató-helyettese, tudományos főmunkatársa szerkesztésében megjelent az Igehirdetésem. Mindszenty József bíboros szentbeszédei az amerikai követségen 1957–1961 című kötet.
A által gondozott kiadvány az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén befogadott Mindszenty bíboros menedékes időszaka első öt évében elmondott angol nyelvű szentbeszédeinek szövegét magyar fordításban tartalmazza. A bíboros személyének és gondolkodásának jobb megértését – valamint az „aranykalitkában” töltött hétköznapok teljesebb megismerését – kívánja szolgálni ez a kötet, amikor – egy hosszabb távú projekt első lépéseként – az amerikai követségen 1957–1961 között elmondott homíliákat teszi elérhetővé.
A bevezető tanulmánnyal és alapos tartalmi jegyzetekkel ellátott forráskiadvány a lelkipásztor alakját állítja középpontba, hozzájárul papi szerepfelfogásának és gondolkodásának jobb megértéséhez, egy árnyaltabb Mindszenty-kép megrajzolásához.
Interjú Fejérdy Andrással a 24.hu portálon
II. János Pál pápa születésének centenáriuma alkalmából a 24.hu interjút készített a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával, igazgató-helyettesével, Fejérdy Andrással. A beszélgetés készítője, Bihari Dániel II. János Pál papi hivatásáról és személyiségéről, megválasztásának körülményeiről, a lengyel pápa történelmi szerepéről, tanításáról és pápaságának jelentősebb eseményeiről kérdezte kollégánkat.
„Nyitott volt a párbeszédre azt vallva, hogy a kereszténységnek nem szabad bezárkóznia saját elméleti horizontjába. Rendkívül jól kommunikált, értett a fiatalok mozgósításához, egyetemi előadásait hatalmas érdeklődés övezte." – mutatott rá Fejérdy András.
De cikkből az is kiderül, hogy igazi reformpápa volt, a konzervatívok szerint liberális, a liberálisok szerint konzervatív. Ali Agca 1981. évi merénylete közismert, de az kevésbé, hogy 1982-ben egy spanyol pap azért támadt rá bajonettel (és ejtett rajta sebet), mert szerinte túlzottan messzire ment a reformok terén.
A cikk online itt érhető el.
Recenziósorozat Pálffy Géza koronázási zászlókról írott kötetéről
Az Esterházy Privatstiftung kiadásában 2019-ben a Történettudományi Intézet tudományos tanácsadójának és a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjének, Pálffy Gézának a tollából hatnyelvű monográfia jelent meg a koronázási országzászlók történetéről és az Esterházy család világhírű fraknói kincstárában fennmaradt 17. századi zászlókról. Az igen elismerő horvát ismertetés itt, a szlovák itt, a francia itt olvasható, és két magyar nyelvű recenzió is megjelent a könyvről.
Martí Tibor a Levéltári Közleményekben megjelent A fraknói koronázási zászlók históriája című cikkében így fogalmazott:
Összegzésképpen elmondható, hogy a hatnyelvű kötet megjelenésével – itthon is hasznosítható tudományos eredményein kívül – a nemzetközi tudományosság egy kiváló szakkönyvet nyert, amely az eddig ismeretlen koronázási zászlók bemutatásán kívül a késő középkortól a Habsburg Monarchia felbomlásáig segít megérteni a Magyar Királyság és társországai viszonyát, heraldikai jelképeit, mindezt a magyar uralkodókoronázások hatalmi-politikai reprezentációjának kontextusában.
Könczöl Miklós az Újkor.hun pedig így összegezte Közép-Európa legrégibb koronázási zászlói című cikkét.
Noha Pálffy Géza kutatási eredményei nem ismeretlenek sem a magyar, sem a nemzetközi közönség előtt, a német nyelvű összegző kiadvány megjelenése mindenképpen örvendetes. A kötet legfőbb erénye – a gondos szerkesztésen és a gazdag képanyagon kívül –, hogy rendkívül szerteágazó ismeretanyagot foglal össze igen tömören, ugyanakkor a nem szakértő számára is követhetően. Éppen ezért a (szűkebbnek ugyan az érintett területek sokfélesége miatt nem nevezhető) szakmai közönségen túl szélesebb körben is érdeklődésre tarthat számot: csalódást egyetlen olvasójának sem fog okozni.
Interjú Stark Tamással a HVG-ben
A második világháború végének 75. évfordulója alkalmából a HVG rövid interjút készített intézetünk tudományos főmunkatársával, Stark Tamással. A beszélgetés készítője arról kérdezte kollégánkat, hogy a mai Oroszország hogyan viszonyul a Nagy Honvédő Háború történetéhez és a világtörténeti jelentőségű győzelemhez.
Németh András (HVG): Miért ennyire fontos Putyinnak a második világháborús győzelem folyamatos napirenden tartása?
Stark Tamás: Az ő rendszerében a történelem a hidegháborút és a szovjet identitását elvesztő, kommunista hitében csalatkozott, morálisan megroppant orosz nemzet újjászervezésének az eszköze. Ebben a folyamatban központi szerepe van a nagy honvédő háború emlékének, mivel a valóban világtörténelmi fordulatot hozó győzelmet fel lehet használni a nemzeti büszkeség és az orosz identitás megerősítésére.
A cikk online itt érhető el.
