Bocskay György kalligráfus művészete
Megjelent a Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársa, Gulyás Borbála új kismonográfiája Bocskay György kalligráfus művészete címmel.
A könyv a magyarországi késő reneszánsz művészet egyik fontos, ám mindeddig kevéssé ismert képviselőjének, a kalligráfus Bocskay Györgynek (†1575) az életművét tekinti át. Az, hogy Bocskay György ekkoriban kalligráfusként lepett fel, munkásságának a korszerűségét jelzi.
A kötet hamarosan megvásárolható lesz a Penna Könyvesboltban (e-mail: ), és megrendelhető lesz a e-mail-címen.
Első pillantásra a 16. századi kalligráfusok világa igen távolinak tűnhet. Pedig alkotásaikkal ma is számos alkalommal szembetalálkozunk, még ha nem is tudatosul bennünk: például ha egy ekkoriból származó betűkkel nyomott könyvet veszünk a kezünkbe, vagy ha a számítógépes szövegszerkesztőben elénk kerül Palatino neve, akit e korszak egyik legjelentősebb írásművészeként tartunk számon. Ez a század volt az európai kalligráfia "hőskora", a reneszánsz betűművészet létrejöttének időszaka. Az, hogy Bocskay György ekkoriban kalligráfusként lépett fel, munkásságának a korszerűségét jelzi. Választásával tudatosan reflektált azokra a változásokra, amelyek a kalligráfia művészetként való elismertségét hozták. Sőt e folyamatnak maga is az alakítójává vált, amikor írásmintáiban a művészi kifejezés újabb és újabb útjait kereste.
Marosi Ernő 80 éves
Marosi Ernő, a Művészettörténeti Intézet szenior munkatársa a közelmúltban ünnepelte 80. születésnapját. A Széchenyi-díjas művészettörténészt, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját Radnóti Sándor, az ELTE BTK Esztétika Tanszék professor emeritusa köszöntötte az Élet és Irodalom hasábjain:
„Marosi Ernő a magyarországi román kor és gótika specialistája, sohasem felejtve, hogy nemzetközi stílusok hazai megjelenéséről van szó. Nem követi a magyar tudományosságot egykor megosztó irányt, amelyet úgy fejezhetnénk ki Arany csodálatos versével, de rossz tanácsával, hogy „magyaros lett irományom / s hazám földén túl se jár”. Nevéhez fűződik az 1974-es fantasztikus budavári szoborlelet művészettörténeti leírása, amelynek különleges érdekessége, hogy a földből váratlanul előkerülő hatalmas kincs fölbukkanása előtt a fiatal kutató már fölvetette a Zsigmond-kor nyomtalanul eltűnt udvari művészetének lehetséges jelentőségét. Nem lehet nagyobb igazolás és öröm a tudós számára, mint hogy hipotézise testet ölt, tárgyi megjelenésre, valóságosságra tesz szert.”
Kép: Marosi Ernő, Fotó: Élet és Irodalom Facebook
Az ELTE BTK Művészettörténeti Intézete közreműködésével háromrészes tanulmánykötet készül a Martin Opitz Kiadó gondozásában, amely Marosi Ernő középkori művészettörténetről szóló válogatott írásait tartalmazza majd.
Kép: btk.elte.hu
Elérhető az Ars Hungarica két legújabb évfolyama online
A közelmúltban megjelent az Ars Hungarica 2019/4-es száma, melyben többek között a Művészettörténeti Intézet két munkatársa, Papp Júlia és Farbakyné Deklava Lilla tanulmányai olvashatóak.
Papp Júlia tanulmányában 16-17. századi könyvillusztrációkat vizsgál, melyek II. Lajos halálát és holttestének megtalálását ábrázolják. A szerző elemzi az Andreas Lazarus von Imhof világtörténetét díszítő, II. Lajos tragikus balesetét ábrázoló rézmetszetet, mely a szakirodalomban eddig ismeretlen volt. Kitér a Die Neu-eröffnete Ottomanische Pforte című munkára is, melynek a mohácsi csatát illusztráló ábrázolása egy új ikonográfiai típust teremtett, mely a 19. században vált népszerűvé: II. Lajos holttestének megtalálását.
Farbakyné Deklava Lilla A deáki templom átépítése – nemzedékváltás a magyarországi műemlékvédelemben című tanulmányában a középkori templom bővítésének körülményeinek megvalósulását mutatja be. A szerző tanulmányában azt is vizsgálja, hogy az építkezéssen hogyan tükröződött a műemlékvédelem intézményesülésének folyamata és az új generáció színrelépése, különös tekintettel Schulek Frigyes szerepére.
„A Művészettörténeti Intézet alapvető törekvése évek óta, hogy gyűjteményeinek és kiadványainak minél szélesebb körét elérhetővé tegye online is. A koronavírus miatti helyzetben a megjelenést követően egyből elérhetővé tesszük a legfrissebb szám mellett a 2018-as és 2019-es évfolyamok teljes anyagát is. Az Ars Hungarica két legújabb évfolyama mostantól elérhető a Kiadványtárunkban.”
My Home Office Challenge
Muti az otthoni munkahelyed! Rendezd be, fotózd le, mutasd meg! Használd a #homeoffice #myhomeoffice #homeofficechallenge #challenge #magyarnemzetimuzeum #hungariannationalmuseum hashtag-eket! – szól a Magyar Nemzeti Múzeum felhívása legújabb, online gyűjtésen alapuló Facebook kezdeményezésében. A kezdeményezéshez több intézeti kolléga is csatlakozott már, köztük Bicskei Éva és Faludy Judit is.
„A cél, hogy lássuk, dokumentáljuk és a jövő nemzedékének is megmutassuk, hogyan élünk, éltünk a koronavírus járvány idején. Személyes fotók, egyéni történetek virtuális tárlata bontakozik ki a feltöltött fényképekből és szövegekből.
Készíts képet az otthoni „irodádról” és oszd meg a My Home Office csoportban. Írhatsz hozzá pár soros történetet, de nem kötelező. A legjobb fotót minden héten posztoljuk a Nemzeti Múzeum FB és Insta oldalán. A járvány elmúltával a képekből nagyszabású kiállítást szervezünk COVID19 Memory címmel.”
My Home Office Challenge - Muti az otthoni munkahelyed! Facebook cosport borítóképe
Látkép 2020 – Művészettörténeti Fesztivál
Elkészült a Művészettörténeti Intézet őszre tervezett (2020. szeptember 24-26.) nagyszabású tudományos konferenciájának végleges programja.
Az előadók névsora és előadásaik címe, valamint a beválogatott poszterek témái már elérhetőek a fesztivál honlapján, hamarosan pedig fény derül a sokszínű kísérőprogram-kínálatra is. Részleteket a fesztivál honlapja mellett érdemes követni a rendezvény Facebook eseményét is.
