+36 1 224 6700    titkarsag@btk.mta.hu

A BTK Művészettörténeti Intézetének és az Evangélikus Országos Múzeumnak az együttműködésében létrejött „Pulszky Ferencz ajándoka” Rézmetszet, gipsz, fénykép – fejezetek a műtárgymásolás történetéből című kiállítást személyesen március 26. – június 10. között látogathatta volna a közönség. Mivel a koronavírus járvány miatt a kiállítás tervezett megnyitója előtt néhány nappal bezártak a hazai múzeumok, mind a megnyitót, mind a kiállítás részletes bemutatását a szervezők áthelyezték a virtuális térbe.

Frissítés 2020. július 6-án:  A kiállítás az Evangélikus Országos Múzeum újranyitásával már élőben is látogatható (1052 Budapest, Deák tér 4.), és 2020. augusztus 26-ig várja az érdeklődőket, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.



„Rendkívüli heteket élünk és talán első látásra vakmerőnek tűnik, hogy a bezárt Evangélikus Múzeumban mi mégis kiállítást rendezünk, azonban jó okkal tettük ezt. Mondhatnám a másfél évnyi tervezést, a 11 intézménnyel kötött kölcsönzési szerződést, a kurátor, Papp Júlia 15 éve a témában végzett kutatását. Hivatkozhatnék arra, hogy a járvány kitörése előtt már a tárgyak többségét begyűjtöttük, azonban minket ennél több motivált, a tenni akarás. Szerettünk volna adni valamit az otthonukba kényszerült, megváltozott élet- és munkakörülményeik miatt megrettent és aggódó embereknek. Luther Márton mondta: „Ha vége is lenne holnap a világnak, én ma mégis ültetnék egy almafát”. Adjon ez a kiállítás mindenkinek hitet a folytatáshoz, feltöltődést és tartalmas időtöltést.”

– mondta a kiállítás online megnyitóján köszöntőbeszédében Harmati Béla, az Evangélikus Országos Múzeum vezetője.

Harmati BelaHarmati Béla. Forrás: masolattortenet.mi.btk.mta.hu

A kiállítás John Brampton Philpot angol fényképész elefántcsont faragványok másolatait ábrázoló fényképsorozatának bemutatása mellett, mely „Pulszky Ferencz ajándoka”-ként 1870-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba, az európai műtárgymásolás történetébe is bepillantást nyújt.

A másolás az ókor óta a kulturális hagyományok átörökítését biztosító alapvető tevékenység. A műtárgymásolatok a koraújkortól kezdve részben kiegészítették a műgyűjteményeket, részben pedig – elsősorban az illusztrált gyűjteménykatalógusok metszeteinek a segítségével – megismertették az érdeklődőkkel a sokszor nehezen látogatható, elzárt gyűjtemények értékes műtárgyait. A 17. századtól a műtárgymásolatoknak jelentős szerepük volt az akadémiai művészképzésben, illetve – az iskolai és egyetemi gyűjtemények révén – általában az oktatásban is.  A nagy mennyiségben sokszorosítható reprodukciós grafikák emellett fontos szerepet játszottak a képző- és iparművészeti, építészeti stílusok formai elemeinek az elterjesztésében is.

A kiállítás első részében a műtárgymásolás fontosabb műfajai – a rézmetszet, a gipszmásolat, a fénykép – mellett megismerkedhetünk a Fejérváry–Pulszky-gyűjteménnyel és a 19. századi európai és hazai műtárgymásolási mozgalommal is. A kiállítás második része Philpot elefántcsont faragványok másolatairól készített fényképsorozatát mutatja be, számos olyan korábbi rézmetszetes könyvillusztrációval, rajzzal, illetve 19. századi gipszmásolattal együtt, melyek a Philpot képein szereplő tárgyakat ábrázolták.

pulszky kiallitasKép a kiállításról. Forrás: masolattortenet.mi.btk.mta.hu

„Papp Júlia eredetileg a műtárgyfényképezés kezdeteivel foglalkozva jutott el a Pulszky-féle gipszek archív fotóinak fölfedezésééig. Philpot csak a megérdemelt jutalma volt a szorgalmas és kitartó kutatómunkának. Hogy ez mennyi fáradtságot, mekkora anyagismeretet kíván, azt ez a kamarakiállítás is jól mutatja. Mindazt láthatjuk, tanulmányozhatjuk, ami műtárgyreprodukcióként a 19. század közepéig létrejött, kezdve a 16. századi rézmetszetektől a különböző technikájú sokszorosítási eljárásokon át elvezetve a fényképészet feltalálásáig és célzatos alkalmazásáig. A művészettörténet-írás forrásai ezek mind: metszetek, rajzok, fénynyomatok és archív fotográfiák; beletartoznak a napjainkban egyre divatosabbá váló kutatástörténeti áttekintésekbe, csak talán nem annyira kézenfekvő a felhasználásuk, mint a szövegeké. A művészettörténet-írásnak vannak fontos képi forrásai is, ezzel a problémával mindannyian találkozunk, ha a régi művészettel foglalkozunk, és a kérdéseket mindenki meg is válaszolja valahogy. Az anyaggyűjtésnél tartunk, és örvendeznünk kell, hogy itt láthatjuk a reprodukciók eredetijeit, mert e forrástípus feltárásánál muszáj elmenni magukig a tárgyakig, még ha ezek a tárgyak maguk is csupán másolatok.” 

– hangsúlyozta Mikó Árpád, BTK Művészettörténeti Intézetének igazgatója a kiállítás megnyitóján.

Miko ArpadMikó Árpád. Forrás: masolattortenet.mi.btk.mta.hu

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai (Égető Attila, Papp Júlia, Somogyvári Virág) által létrehozott magyar – angol nyelvű honlapon a látogatók megtekinthetik a kiállítás tablóit és a 12 tárlóban bemutatott tárgyakat, illetve a hozzájuk kapcsolódó magyarázatokat. Elolvashatják a virtuális megnyitón elhangzott beszédeket, megnézhetik a kiállítás enteriőrfotóit. A tárlathoz készült érintőképernyőre tervezett alkalmazásra kattintva bepillantást nyerhetnek két hazai és egy külföldi másolatgyűjteménybe, a linkgyűjtemény segítségével pedig ellátogathatnak számos, műtárgymásolatokkal foglalkozó honlapra.

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail

titkarsag@btk.mta.hu