+36 1 224 6700    titkarsag@btk.mta.hu

Online elérhetők a Történettudományi Intézet folyóiratai

A Világtörténet, a Történelmi Szemle, a Hungarian Historical Review folyóiratok teljes egészében elérhetők a Történettudományi Intézet honlapján.

A Világtörténet alapvetően az egyetemes történeti kutatás legújabb alapvetései valamint a magyar és egyetemes történelem összefüggései iránt érdeklődő közönség számára készül, tanulmányai gyakorta átfogó, nagy térségeket és témákat érintő összefoglalások, közérthető megfogalmazásban.
A Történelmi Szemle 1958-ban alapított, azóta folyamatosan megjelenő évnegyedes folyóirat, a BTK Történettudományi Intézetének értesítője. Elsősorban az újkori és modern történelemmel, illetve középkori tematikájú írásokat tartalmaz magyar és külföldi szerzőktől. 
A Hungarian Historical Review pedig a TTI magyar történelemmel foglalkozó, angol nyelvű szakfolyóirata.

vthhrtsz 1

PRPaksa Rudolf az RTL Klub XXI. Század című műsorában

Az RTL Klub XXI. Század című adásában nyilatkozott 2020. március 2-án a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Paksa Rudolf. Az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszusról szóló adás a Nemzeti és katolikus egység Trianon után címet kapta. A témát nemzetközi kontextusban is tárgyaló adásban kollégánk többek között arra is rámutatott, hogy milyen jelentősége volt egy-egy gondolat megfogalmazásának is a feszület politikai helyzetben:

„Egy elég megromlott viszony volt Hitler és a Vatikán között ekkor, amit egyébként a magyar politikai vezetés nem akart élezni. Tehát ezért hangoztak el olyan szavak Pacelli [a későbbi XII. Piusz pápa – a szerk.] szájából, amelyek úgy általában az ateizmust és a pogányságot kritizálták, és nem konkretizáltak. Nem konkretizálta, hogy itt most a baloldaliakra gondol, vagy a jobboldali pogányságra, újpogányságra, miközben valószínűleg mind a kettőre.” A műsor itt tekinthető meg.

FAInterjú Fejérdy Andrással a Vatikáni Rádióban

Március 2-a óta kutathatók a szentszéki levéltárakban a XII. Piusz pápaságára (1939–1958) vonatkozó dokumentumok. A megnyitás apropóján a kutatók számára újonnan hozzáférhetővé váló források jelentőségéről, a XII. Piusz pápaságáról alkotott képre gyakorolt várható hatásáról Fejérdy András, a Történettudományi Intézet igazgató-helyettese, tudományos főmunkatársa adott interjút a Vatikáni Rádiónak. Kollégánk többek között hangsúlyozta, hogy a történetírás érdeklődése elsősorban XII. Piusz pápaságának a második világháború alatti periódusára fókuszál, és vagy megértően viszonyul a pápa óvatos megnyilatkozásaihoz, vagy inkább elítélően szemléli „hallgatását.” A most feltáruló új források elsősorban abban segíthetnek, hogy megértsük, milyen információk és milyen megfontolások alapján látta úgy XII. Piusz, hogy a nyílt állásfoglalások helyett inkább a színfalak mögötti egyeztetést, és a gyakorlati segítségnyújtást érdemes előnyben részesíteni. Összességében árnyaltabb és dinamikusabb kép alakulhat ki XII. Piusz pápaságáról.
Az adásról szóló rövid összefoglalás, illetve az adás itt érhető el.

Tiltott kapcsolat ok2Tiltott kapcsolat. A magyar–lengyel ellenzéki együttműködés 1976–1989 – megjelent Mitrovits Miklós új könyve

Tiltott kapcsolat. A magyar–lengyel ellenzéki együttműködés 1976–1989 címmel jelent meg Mitrovits Miklós, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa új monográfiája a Jaffa Kiadónál. A könyv a fellelhető dokumentumok, a korabeli magyar és lengyel szamizdat kiadványok és az egykori aktív résztvevőkkel készített interjúk segítségével igyekszik válaszokat adni a fenti kérdésekre. Végső soron pedig új megvilágításba helyezi a magyar ellenzék történetét, és segíti a rendszerváltás folyamatának jobb megértését. A kötet tartalomjegyzéke itt érhető el,

„Polak–węgier dwa bratanki” – énekelte 1981-ben a magyar újhullámos Kontroll Csoport zenekar. Nem véletlenül. A Kádár-korszak politikai és kulturális ellenzékére a legjelentősebb külső hatást a lengyelországi események gyakorolták. Lengyelország volt a viszonyítási pont. A magyar ellenzék csodálva tekintett a bátor lengyelekre. Egyesek csupán passzívan szemlélték a Visztula-mentén történteket, mások egyértelműen tapasztalatot igyekeztek szerezni és tudatosan építették ki kapcsolataikat a lengyel ellenzékkel. Ugyanakkor mindmáig nagyon keveset tudunk arról, hogy milyen volt a magyar–lengyel kapcsolatok ezen féllegális vagy illegális formája. Milyen hatást gyakorolt Lengyelország Magyarországra? Milyen volt a lengyel ellenzéki csoportok, az 1980-ban megszülető Szolidaritás mozgalom magyarországi recepciója? Milyen tapasztalatokkal gazdagították a magyarok tevékenységét a lengyelek? Milyen közvetítőcsatornák működtek? Mi érdekelte elsősorban a magyarokat Lengyelországból, és mi érdekelte a lengyeleket Magyarországról? Mennyire volt kölcsönös a viszonyrendszer? Milyen szolidaritási, politikai és ellenállási formákat inspirált a lengyel kapcsolat? S végül, mi volt a hatalom reakciója? Hogyan igyekezett a párt és az állambiztonság fellépni a szerveződő magyar ellenzékkel szemben, s miképpen próbálták a propaganda eszközeivel lejáratni a lengyel Szolidaritást? A könyvről bővebben itt olvasható. Megvásárolható a könyvesboltokban, illetve megrendelhető a Jaffa Kiadónál, a Bookline, a Libri és a Líra oldalain

POLHUElindult a POLHUNATION lengyel–magyar oktatási projekt

Március 23-án, a Lengyel–Magyar Barátság Napján elérhetővé vált a POLHUNATION projekt honlapja. A Wacław Felczak Alapítvány és intézetünk együttműködésében megvalósuló oktatási projekt célja, hogy a középiskolai történelemoktatást a magyar–lengyel történelmi kapcsolatokkal kiegészítse. A munka során 24 történelmi kisfilmet készítettünk Mátyás király uralkodásától az 1989. évi rendszerváltásig terjedő időszak legfontosabbnak ítélt történelmi pillanatairól.

A mai napon induló honlapon a filmeket a történelem tankönyvek tananyagába ágyaztuk, a tankönyvi szöveget sok helyen kiegészítettük, illetve térképeket és fényképeket mellékeltünk hozzá. Az érdeklődő diákok számára minden egyes témakör mellé további olvasnivalót is ajánlottunk. A diákok az ismeretanyag elsajátítása után kvízkérdések segítségével ellenőrizhetik tudásukat. Bízunk benne, hogy a projekt tartalma és formája kielégíti a digitális oktatás igényeit és hasznos segédanyagot jelentenek majd tanárok és diákok számára egyaránt. A projekt a hivatalos honlapja mellett elérhető a Facebookon, az Instagramon és a Youtube-on is.

Utols hazatrsAz utolsó hazatérés – újabb koronafilm kollégáink közreműködésével

A Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány Vojtkó Ferenc rendezésében 50 perces dokumentumfilmet készített a Szent Korona Amerikából történt 1978. évi hazatéréséről és második világháború alatti hányattatásairól. Az alkotás szakmai tanácsadója Glant Tibor történész, a Debreceni Egyetem docense, A Szent Korona amerikai kalandja és hazatérése című könyv szerzője volt. A filmben megszólal a Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Pálffy Géza és az Indiana University professzora, Borhi László is.
A teljes film itt tekinthető meg.

A film több tekintetben folytatja a 2016-ban készített ismeretterjesztő filmnek (A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában, rendezte Bárány Krisztián), amelynek nyolcnyelvű DVD-je 2018 végén látott napvilágot. Glant Tibor könyve mellett a korona utolsó és korábbi (összesen 11) hazatérését részletesen tárgyalja még a kutatói team már két kiadást megélt kötete (A Szent Korona hazatér. A magyar korona tizenegy külföldi útja [1205–1978]).

BFLA Nyilas uralom Budapesten című konferencia videófelvétele

Nyilas uralom Budapesten címmel február 27-én Budapest Főváros Levéltárában került sor arra a minikonferenciára a Clio Intézet szervezésében, amelyen előadást tartott Bartha Ákos, intézetünk posztdoktor kutatója (Budapesti ellenállás, kollaboráció, az ellenállás emlékezete) és Paksa Rudolf, intézetünk tudományos munkatársa (Szálasi Állama) is. A konferenciát izgalmas beszélgetés zárta le: erről és az előadásokról a videófelvétel itt tekinthető meg.

Tóth Ferenc kiállítás-megnyitó előadása a Hadtörténelmi Múzeumban

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezésében került sor 2020. február 28-án a Csata a Harsány-hegynél (1687–2020) című időszaki kiállítás megnyitójára, valamint a Háború, régészét és kulturális örökségvédelem III. című konferenciára. Az időszaki kiállítást megnyitó előadását a Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Tóth Ferenc tartotta. A nagyharsányi, szársomlyói, második mohácsi és villányi csata néven is emlegetett fegyveres összecsapásra 1687. augusztus 12-én került sor a Szársomlyó (Harsányi-hegy) lejtőin a Lotaringiai Károly herceg vezette keresztény seregek és Szulejmán török nagyvezír csapatai között. A rendezvény meghívója itt tekinthető meg

IMG 7370

Beszámoló a Kereszténység és iszlám. Keresztesháború és együttélés válaszútján a 16–17. században című NKFI projekt bemutatkozó üléséről

Március 3-án került sor a Történettudományi Inetézetben intézetben a Kereszténység és iszlám. Keresztesháború és együttélés válaszútján a 16–17. században című NKFI projekt bemutatkozó ülésére, amelyről Újlaki-Nagy Réka írt beszámolót az intézet honlapjára. A projektvezető, az intézet igazgatója, tudományos tanácsadója, Molnár Antal, aki bevezetőjében elmondta, hogy a kutatócsoport felépítéséből és témaválasztásából adódóan egyaránt épít az irodalom- és a történettudomány eredményeire, illetve nagyon hangsúlyos helyet képvisel benne az eszmetörténeti vonal. A koraújkor hódoltsági és erdélyi művelődésének főként vallási vetületét kutatja, próbálja feltérképezni kereszténység, iszlám, valamint kisebb mértékben zsidóság kapcsolatát, konfrontációját és együttélését.

A projektnek négy pillére van, illeszkedve a Klaniczay Tibor által a 20. század második felében vezetett ReBaKucs (Reneszánsz–Barokk Kutatócsoport) főbb művelődéskutatási irányaihoz. Az első pillér a hódoltsági reformáció kutatása, amelyet Székely Gábor képvisel a kecskeméti református egyház 17–18. századi történetéről írott – és a projekt keretein belül megjelenő – monográfiájával. Kereszténység és iszlám együttélésének és konfrontációjának irodalmi megjelenését kutatja Ács Pál, a projekt senior kutatója, kapcsolódva a későreneszánsz és humanizmus vizsgálatának irodalomtörténeti vonalába. A harmadik kutatási irányt Molnár Antal képviseli, aki a katolikus egyház felekezetképző tevékenységeit, stratégiáit, formálódásának sajátosságait kutatja az oszmán fennhatóság alatt álló területeken. A ReBaKucs által képviselt negyedik kutatási területet az oszmán-keresztény határvidéken virágzó radikális reformáció története jelenti. Ebbe a témába illeszkedett Újlaki-Nagy Réka tudományos segédmunkatárs előadása, aki a kereszténység és zsidóság kapcsolatának egy sajátosan magyar jelenségéről, a szombatosságról beszélt. Bővebben.

DSC 0744

 

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail

titkarsag@btk.mta.hu