+36 1 224 6700    titkarsag@btk.mta.hu

A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából Katona Csaba, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa számos helyen beszélt az 1848–1849. évi forradalomról és szabadságharcról. Az interjúkban, cikkekben szó volt arról, hogy mikor emlékeztek meg először az eseményekről, hogyan működött az Akadémia 1848–1849-ben, beszélt az áprilisi törvényekről, Görgei Artúrról, a pesti vármegyeházáról, a balatonfüredi fürdő forradalom és szabadságharc alatti történetéről, illetve Petőfi Sándor szibériai fogságáról és a halála körüli legendákról is.

Vajta Zoltán ma a Blikk Eddig mindig tömegben ünnepeltük március 15-ét, aztán most itt van a koronavírus-járvány című cikkében szólaltatta meg. Ebben többek között rámutatott, hogy „legelőször 1898-ban emlékeztek meg állami szinten a viharos történelmi eseményekről, de nem március 15-én, hanem április 11-én. Ezen a napon szentesítette ugyanis V. Ferdinánd császár a 48-as áprilisi törvényeket.[...] Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc javaslatára”.

1848 fortepan 1990

A Magyar Tudományos Akadémia honlapján is jelent meg írása Forradalom az Akadémián címmel. A cikk bemutatta, hogy a „Tudós Társaság” folytatta működését a forradalom és szabadságharc évei alatt is, amelyet követően szerencsére rövid szünet után, 1850-tel ismét működhetett, annak ellenére, hogy a forradalmi Batthyány-kormány tagjai közül öten is az Akadémia tagjai voltak. Az Akadémia a nehéz helyzetben is ügyelt a tudományosságra, így 1849 végén kezdeményezték, hogy Pest-Buda körül a „a sáncok erősítése folyamán előkerült leletekről gondoskodjanak. [...] Bár Kossuth számára vélhetően nem ez volt a legfőbb kérdés, a javaslat nyomán megjelent egy rendelet a Közlöny 1848. december 2-i számában az alábbi kezdetű szöveggel: »A tudományt harczok között sem szabad felejtenünk, sőt azt ápolni mindenkor kötelességünk«. Az írást átvette a National Geographic magyarországi honlapja.

akademia 800px Budapest Hungarian Academy of Sciences

Ma reggel az M1 csatorna Ma reggel című műsorának is a vendége volt élő adásban, ahol az áprilisi törvényekről kérdezték. A beszélgetésről számos hírportál írt összefoglalót, a hirado.hu például, amely kiemelte, hogy az adásban elhangzott „a törvények jó részét eleve ideiglenesnek szánták, és sok törvényszövegben benne is van, hogy a részleteket még ki kell gondolni. A legfontosabb az volt, hogy az elvi alapokat megvethessék, rögzíteni lehessen, hogy Magyarország rendi állam helyett alkotmányos monarchia”.

Ma Reggel_Katona Csaba

Két napja a tudas.hu-n jelent meg írása Áruló vagy hős Görgei Artúr, az 1848-as szabadságharc tábornoka? címmel. Itt többek között azt mondta el, hogy miért is alaptalan a kiváló hadvezér és felelős vezető Görgeit árulással vádolni: „Görgeit azonban nem sújtották halálbüntetéssel, amiben az orosz cár játszott főszerepet, s nem az, amit az igaztalan vád állít, miszerint Görgei személyes biztonsága fejében tette le a fegyvert. Paszkevics tábornagynak Rüdiger tábornokhoz írt egyik levele, amelyet 1849 augusztusának derekán írt, egyértelműen fogalmaz: »Az uralkodó megértéssel van Görgey iránt szolgálatai miatt, és erről az osztrák uralkodó őfelségének is írni kegyeskedett, emellett azonban uralkodónk örömmel megengedné, hogy Görgey Oroszországban éljen, amennyiben az osztrák uralkodótól nem kap kegyelmet«”.

800px Gorgey Artur

Március 12-én a Kossuth Rádió A Hely című műsorának nyilatkozott Pest Megye Önkormányzata sajtófőnökével, Ambrus Andrással. Az adás a pesti vármegyeházáról szólt, különös tekintettel annak reformkori időszakára. A felvétel második része 2020. március 16-án kerül adásba. Az adás során egyebek mellett felidézett egy anekdotát. Eszerint 1949-ben, a forradalom és szabadságharc centenáriumán az 1956-ot követő börtönbüntetése után a Pest Megyei Levéltárban (akkori nevén: Pest és Nógrád Megyei Állami Levéltárban) is dolgozó Kosáry Domokos azt mondta Andics Erzsébetnek, a párt vezető történészének, hogy hibás döntés volt a függetlenségi nyilatkozat, hiszen ezzel a megegyezés lehetősége végképp elveszett. Andics felvetésére, miszerint Kossuth Lajosnak igenis igaza volt, amikor a Habsburg-ház trónfosztása mellett foglalt állást, mert az utókor őt igazolta, állítólag azt felelte, hogy ez olyan, mintha valaki nyáron usánkában, nagykabátban, csizmában járna, tudván, hogy decemberben majd jön a tél.

KCS 1848 kossuth

Szintén 12-én a Mandiner Élet rovatában jelent meg Klementisz Réka írása Akiket a fürdőhelyen ért a forradalom címmel, amelyet Katona Csaba írásai, illetve a vele készített interjú nyomán készített. A cikk kiemelte, hogy a kutatások nyomán „jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki a főidényben a polgári középosztály, a vidéki földbirtokos nemesség és a pest-budai polgárság által benépesített Balatonfüredről. A városról, ahová a nyilvános fürdőlisták alapján éppen a forradalom és szabadságharc két évében érkezett a legtöbb – mintegy kétezer-ötszáz – vendég, ahol a legvéresebb csatatéri harcok közepette úri szabadidejüket töltötték a fürdőzők, virágzott a hamiskártyázás és a titkos prostitúció, ahogy minden nyáron”.

A Kisfaludy Balatonfüred előtt.

Még március 11-én Nők Lapja megjelenő ez évi 11. számában kérdezték a Petőfi Sándor szibériai fogsága és halála körüli legendákról, ahol többek között arra mutatott rá, miért hamis a vád, hogy az Akadémia a korábbi tudományos eredményeket védve cáfolja Petőfi esetleges szibériai fogságát: „… az Akadémia nem egy monolit, egységes tömb, amely kinyilvánítja »az igazságot«. A történettudomány kérdéseit illetően pedig nincs hivatalos akadémiai verzió. Hétköznapi dolog, hogy két kolléga egy szobában ülve szinte semmiben nem ért egyet, mert az általuk megismert források alapján más következtetést vonnak le. Ez így van rendjén, ez a tudomány szabadsága. A tudományosság eszköztárát mellőző »eredményekkel« azonban nem lehet mit kezdeni.”

Szolgáltatások

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail

titkarsag@btk.mta.hu