A harang alakú edények népe és a fémművesség (avagy a tudomány új eredményeiről egy humoros film kapcsán)
Régészek a moziban címmel több cikkből álló összeállítást olvashattunk a Határtalan Régészet nyári számában arról, hogy az ókori vagy középkori történelmi–régészeti témájú filmek (pl. a Trója, a Gladiátor vagy a Rettenthetetlen) mennyire hitelesek, korhűek a támadó és védő fegyverek, ékszerek, harcmodor vagy a ruhaviselet szempontjából. Kollégáink éles szemmel, kiválóan mutatnak rá a hollywoodi produkciók hibáira. Ugyanakkor e nagyszabású filmek látványvilága sokszor még a régészt is elvarázsolja. Esetünkben is igaz: a Trója c. filmet nézve, a Hector hajában megcsillanó arany hajkarikákról nem biztos, hogy a bronzkori ékszerek tipológiája jut eszünkbe… A teljes cikk ITT.
Éves tudományos beszámoló 2019/2020
Intézetünk több évtizedes hagyománya, hogy minden év elején, január második-harmadik hetében beszámolunk az elmúlt év tudományos tevékenységéről és az aktuális év terveiről. Idén, 2020. január 21-én, kedden került sor erre. Az Intézet témacsoportjainak vezetői és a kollégák egyénileg is bemutatták legújabb tanulmányaikat, könyveiket, eredményeiket. Igazán izgalmas és tartalmas alkalom ez arra, hogy összképet alkothassunk a kutatási tevékenységekről.
Qubit.live #3 – Beszélgetések a Dunán
A magyarok eredetének legfrissebb kutatási irányvonalairól szólt a 2020. január 20-án, hétfő este megtartott harmadik Qubit Live. Az est előadói az egykori és a mai magyarság eredetéről és összetételéről beszéltek a legmodernebb genetikai, bioarcheológiai, klasszikus régészeti és történeti kutatások tükrében. Bővebben: ITT.
Az avar kori elit genetikai vizsgálata a Scientific Reports-ban
A Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reportsban (SREP-19-05207) jelent meg az ELTE BTK Régészettudományi Intézete és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Archaeogenetikai Laboratóriuma munkatársainak közös cikke az avar kori elit anyai (mitkondriális DNS) és apai (Y-kromoszóma) ágú vizsgálatáról. A teljes cikkért kattintson IDE.
Új NKFIH kutatási program – Élet a határon. A Mosoni-síkság kora Árpád-kori települései, életmódja a környezeti adottságok tükrében
2020-ban az NKFIH támogatásával új kutatási program indul, mely 2023 augusztusáig fogja az adott keretek között elemezni a Mosoni-síkság korai Árpád-kori régészeti hagyatékát. A kutatócsoport vezetője Takács Miklós (PPKE BTK Régészettudományi Intézet/Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet), tagjai Czuppon Tamás (Hanság Múzeum, Mosonmagyaróvár) és Langó Péter (PPKE BTK Régészettudományi Intézet/Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet). A kutatási program befogadó intézménye a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet. A projektről bővebben ITT.
Megújuló hagyomány – a magyar régészet legrégebbi folyóirata
A magyar régészettudomány egyik legfontosabb folyóirata az Archaeologiai Értesítő. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tudományos folyóirata Budapesten az Akadémiai Kiadó gondozásában jelenik meg és 1868 óta a magyar régészet elsőszámú és ezzel legrégebbi máig létező kiadványa. A folyóirat főszerkesztője 2014–2019 között Raczky Pál volt, szerkesztője Ritoók Ágnes, a szerkesztőbizottság támogatásával. Raczky Pál 2019 végén a folyamatos megújulás és a fiatalabb generációk aktív szakmai szerepvállalási lehetőségének biztosítása érdekében lemondott főszerkesztői tisztéről. Ezt követően az MTA Régészeti Tudományos Bizottsága Vida Tivadart jelölte a folyóirat új főszerkesztőjének és vezetésével 2020-tól egy megújuló szerkesztőbizottság kezdi meg munkáját a nagymúltú lapnál. A folyóirat történetéről ITT olvashatnak még.
Mobilitás és az izotópok – a bronzkori Európa kapcsolatrendszereinek feltérképezése egy új együttműködés keretében
Az MTA vendégkutatói pályázata segítségével 2019. októberétől kapcsolódott be a Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkájába Claudio Cavazzuti antropológus.
A vendégkutatói pályázat során a bronzkori Vatya-kultúra hamvasztásos (elsősorban női) temetkezéseinek stabilizotópos vizsgálatát végezte el. Hasonló vizsgálatok eddig csak az ún. korhasztásos sírokból előkerült emberi maradványokat (csontvázakat) érintették. Így a közös munka új módszerekkel és eredményekkel egészíti ki a Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkáját és a hazai bronzkor kutatását. A projekt eredményei hozzájárulnak a közép-európai bronzkori közösségek kapcsolatainak, házasodási szokásainak és vándorlásainak jobb megismeréséhez. Részletek ITT.
„Trans lacum Pelsonem” — tanulmányok a Kis-Balaton régió és Nyugat-Magyarország őskori történetéről
A Castellum Pannonicum Pelsonense sorozatot 2010-ben indították útjára. A sorozat elsődleges célja a Keszthely-Fenékpuszta római erődítményében és környékén végzett régészeti kutatások eredményeinek bemutatása volt. A sorozat kötetei hamarosan más korszakok eredményeiről is beszámoltak. Fenékpuszta, a Kis-Balaton régió és Nyugat-Magyarország tágabb térségében található leletek és kontextusok gazdag tárháza vezetett egy olyan kötet összeállításának gondolatához, amely a régió újabb kutatásait mutatja be a neolitikumtól egészen a vaskor időszakáig. Így készülhetett el és jelent meg 2019 végén Bánffy Eszter és P. Barna Judit szerkesztésében, Heinrich-Tamáska Orsolya közreműködésével a Castellum Pannonicum Pelsonense sorozat 7. kötete. Bővebben: ITT.
EAA 2020 Budapest — Jelentkezési határidő: 2020. február 13.
Az idei EAA konferencia szekcióiba, kerekasztal beszélgetéseire 2020. február 13., csütörtökig lehet előadásokkal és poszterekkel jelentkezni a rövid absztraktok feltöltésével. A Régészeti Intézet munkatársai is több szekció szervezésében vesznek részt. Ezek mellett számos nagyon izgalmas témával találkozhatunk a konferencia kínálatában. Érdemes még jelentkezni: ITT.
Kövesse a Régészeti Intézet oldalát és a Lendület Mobilitás Kutatócsoport oldalát!
