Tuboly Ádám Tamás MTA Akadémiai Ifjúsági Díja

A Filozófiai Intézet posztdoktori kutatója, Tuboly Ádám Tamás MTA Akadémiai Ifjúsági Díjat vehetett át 2020. január 27-én az MTA székházában. Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára alapította 1972-ben az akadémiai tudományos kutatóhelyen dolgozó 35 alatti fiatal kutatók szakmai munkájának ösztönzésére és a kiemelkedő tudományos eredmények elismerésére. Tuboly Ádám Tamás pályamunkájának címe: "Tudomány a társadalomban: A Bécsi Kör példája." Bővebben ITT és ITT.

tudoly adamFotó: Szigeti Tamás/mta.hu

Konferenciafelhívás székelyföldi konferenciára

Az NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet, az ELKH Filozófiai Intézet, a Magyar Urbanisztikai Társaság és Gyergyóremete község interdiszciplináris tanácskozást szervez a székelyföldi Gyergyóremetén. A konferencia címe:

KÖZSÉG, FALU, URBANIZÁLT TÁJ ERDÉLYBEN ÉS EURÓPÁBAN

A konferencia időpontja: 2020. április 22-25.

urbanizalt taj erdelyben

A konferenciára a tervezett előadás címével, 10-15 soros absztrakttal, valamint a pályázó rövid életrajza feltüntetésével lehet jelentkezni. Az absztraktban kérjük, határozzák meg az előadás kérdésfeltevését, tézisét, módszertanát, esetleg a szakirodalom vagy a szakmai közösség pillanatnyi vonatkozó álláspontját, esetleg a fennálló vitákra is utalhatnak. Az absztraktokat a címre kérjük, tárgyként megadva "Község, város konf."

Jelentkezési határidő: február 20-ig.

További információ a konferencia honlapján olvasható ITT és ITT.  

Lengyel Zsuzsanna Mariann előadása

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt Lengyel Zsuzsanna Mariann (BTK FI) Cassirer és Heidegger davosi vitája a filozófia alapjairól és lényegéről című intézeti előadására.

Az előadás absztraktja:

cassirer és HeideggerAz 1929-es híres davosi vita Cassirer és Heidegger között olyan kérdésekről szól, amelyek továbbra is fontos kihívást jelentenek, a mai napig aktuálisak. Ezek közül az előadásomban egyetlen kérdést szeretnék rekonstruálni és továbbgondolni, nevezetesen azt, hogy mit gondolt a filozófia alapjairól és lényegéről e két 20. századi prominens gondolkodó. Az egyik oldalon Heidegger új Kant-képe hozzájárul a megértés filozófiai előfeltételeinek – imagináció felőli – továbbgondolásához, a másik oldalon pedig szintén meghatározó jelentőségű Cassirer Heidegger bírálata, valamint az a tény, hogy az 1920-as években Cassirer már nemcsak a neokantiánus iskola legkiválóbb filozófiatörténésze, hanem épp megírja a tudásformákról szóló saját fenomenológiáját, amelyben a kanti észkritika átalakul a kultúra kritikájává. Heidegger nagy vitát kiváltott 1929-es Kant-könyve mellett ritkán hangsúlyozzák, hogy a davosi vita döntő hátterét alkotja Cassirernek A szimbolikus formák filozófiája című fő műve is, amelyben – az ön-tudás kérdése mentén – 1923 és 1929 között lefektetette egy monumentális-általános elmélet alapjait a szimbólumképződés folyamatáról, amit a nyelvre, a mítoszra és a tudásformákra (tudomány, technika, kultúra, mítosz, nyelv, stb.) vonatkoztatott, centrumában azzal a nagy hatású tézissel, hogy az ember animal symbolicum. Cassirer a szimbolizációt tekinti az emberi gondolkodás megkülönböztető jegyének és egy általános tudáselmélet lényegi részévé teszi, meggyőződése, hogy e nélkül nem léteznek tudásformák, nem lehet felfogni a partikulárisban rejlő univerzálisat. A szimbolikus folyamatoknak nem egyszerűen valóság leképező funkciója van, hanem ez teszi lehetővé az ember számára a tudatosság meta-szintű folyamatait, más szóval centrális jelentősége van abban, hogy az ember megértésre képes. Az előadás célja, hogy továbbgondolja e kétféle nézőpont vitáját.

Kommentátor: Pongrácz Tibor (BTK FI)

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4,  B.7.16. (Trapéz terem)

Időpont: 2019. február 04. (kedd), 14:00 óra

Bővebben: ITT.

További hírekért kövessék a Filozófiai Intézet Facebook oldalát!