Kiss Viktória és Weisz Boglárka Lendület támogatást nyert

04292015 Lendulet eredmenyhirdetes web 021 sztA Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009-ben hirdette meg a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára létrehozott kiválósági programot, a Lendületet. 2014-ig összesen 97 kutatócsoport jött létre az akadémiai intézményekben és az egyetemeken. 2015-ben 96 pályázóból 12-en nyertek, köztük kutatóközpontunk két munkatársa is: Kiss Viktória a Régészeti Intézetből és Weisz Boglárka a Történettudományi Intézetből: mindkettőjüknek ezúton is gratulálunk!

Kiss Viktória régész Európa bronzkori történetének jobb megismeréséhez járulhat hozzá az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében már megkezdett, immár a Lendület program által is támogatott kutatásaival. A Homérosz eposzaiban megénekelt görög harcosok Kárpát-medencei kortársairól – írásos források hiányában – a régészek által feltárt sírok, települések és tárgyi emlékek alapján alkothatunk képet. A korszaknak nevet adó (réz és ón ötvözetéből készített) bronz nagy területeket átfogó kereskedelmének köszönhetően távoli régiók kerültek kapcsolatba egymással, és az emberiség történetében először találkozunk főnökök, harcosok és kézművesek (fazekasok, kovácsok) megjelenésével, vagyis a társadalmi egyenlőtlenség intézményesülésével. Ezeket a társadalmi változásokat korábban új népek betelepülésével, kisebb-nagyobb migrációkkal, később környezeti, gazdasági, vallási és politikai okokkal magyarázta a régészettudomány. Kiss Viktória európai és amerikai tudományos műhelyek munkatársaival is kiegészült kutatócsoportjának programja új régészeti és természettudományos elemzések alkalmazásával választ adhat Közép-Európa bronzkori kapcsolatrendszere és a feltételezett vándorlások máig nyitott kérdéseire. Weisz Boglárka történész célja a középkori magyar gazdaságtörténet eddig ismeretlen elemeinek feltárása és annak igazolása, hogy a Magyar Királyság a középkori Európa gazdaságának nem csupán része, hanem egyik mozgatórugója volt. A magyar gazdasági élet működésében és változásában szerepet játszó tényezőket interdiszciplináris módszerekkel vizsgálja kutatócsoportjával az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében. A kutatók tanulmányozzák egyebek mellett a Magyar Királyság bevételeit, a pénzverést, a pénzügyigazgatás vezető szerveit, az uralkodók által hozott, a gazdasági élet szempontjából jelentős intézkedéseket, így átfogó képet alkothatnak a magyar királyok gazdaságpolitikájáról. A Magyar Királyság elsősorban a városok révén csatlakozott a középkori Európa gazdaságának vérkeringésébe, ezért a kutatások másik fő iránya a városi gazdálkodás lesz.