borito ClioAz MTA BTK Történettudományi Intézet kiadásában, a Lendület kutatási projekt (2012–2017) támogatásával megjelent a Clio Inter Arma. Tanulmányok a 16–18. századi magyarországi történetírásról c. munka. A kötetet az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Tóth Gergely szerkesztette, és a Kosáry Domokos 100. születésnapjának emlékére rendezett konferencia előadásait tartalmazza. A kiadvány tartalomjegyzéke itt tekinthető meg.
A kötet ára 3000 Ft. Kiadói kedvezménnyel megvásárolható közvetlenül a kiadótól, az MTA BTK Történettudományi Intézetben (Bp. 1014 Úri u. 53. I. emelet 57., kedd, péntek 9.00–15.00 óráig, illetve előzetes egyeztetést követően a többi munkanapon is) vagy megrendelhető a e-mail címen, illetve a 224–6700/624 telefonszámon. A kötet a kiadón kívül kapható a Polihisztor Könyv Kft. könyvesboltjában (amely a TTI-től közvetlenül megrendelt kiadványok átvételi pontjaként is működik) és webáruházában is, valamint partnereinknél.

A kora újkori magyarországi történetírásról utoljára Bartoniek Emma (1895–1957) írt komoly összegzést. A jelen kötet természetesen nem pótolhatja egy új szintézis elkészítését. Inkább egy töredékes seregszemle ez, amelynek legfőbb célja felmérni, hol tart napjainkban a kutatás, és milyen új eredményeket tud felmutatni ebben a témában.
A kötet azokból a – tanulmánnyá érlelt – előadásokból áll össze, amelyek 2013-ban hangzottak el a „Történetírás Magyarországon a kora újkorban” című, Kosáry Domokos (1913–2007) 100. születésnapja emlékére rendezett konferencián, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében. Már akkor kiderült: sok megbeszélnivaló van, mivel régóta nem folyt valódi diskurzus a kérdésről. A kötetben a konferencián megkezdett párbeszéd folytatódik: a tanulmányok nem különülnek el egymástól, hanem több ízben „rezonálnak” egymás gondolataira, továbbá az egyes szerzők, témák, művek újra meg újra felbukkannak, más-más megvilágításban, illetve szerepben. A dolgozatok közül három terjed ki a humanista történetírásra (bár ezek közül az egyik több korszak és tudományterület határát is bejárja); négy tanulmány témája a 17. század historikusai, illetve történetszemlélete; végül két nagyobb írás mutatja be a 18. századi magyarországi történettudományt.