A népvándorláskor és a magyar őstörténet kutatásának legújabb eredményei

Cikkbe Hadak utján2019. november 15‒16. került sor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Tanácstermében a hazai népvándorlás és honfoglalás kori régészeti és történeti kutatások legfontosabb ‒ sőt, valójában egyetlen ‒ konferenciasorozatának soron következő, immár 29. rendezvényére. A „Hadak útján” A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIX. konferenciája ‒ 29th Conference of Young Scholars on the Migration Period című tudományos ülést ezúttal a BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás kori Régészeti Tanszéke rendezte közösen, a 2014. évi esztergomi közös rendezést követően már második alkalommal. A tematikát illetően a konferencián ezúttal a magyar őstörténeti és a honfoglalás kori előadások domináltak. Összesen 31 előadás hangzott el 65 szerző részvételével, amelyek között két nagyobb lélegzetű mesterkurzus is volt. A rendezvényről Türk Attila, régész, tanszékvezető és a konferencia egyik főszervezője írt rövid összefoglalót.

A konferencia ünnepélyes megnyitóján előbb Fodor Pál főigazgató, turkológusként a magyar őstörténetben maga is járatos szakember köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy a mai magyarok számára oly fontos alapkérdések, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk stb. stb. par excellence migrációs, kultúrakeveredési kérdések, amelyeket csak a különböző tudományágak hatékony együttműködésével lehet eredményesen vizsgálni. (Fodor Pál teljes köszöntőjét ITT olvashatják.) Majd Maróth Miklós, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője mondott beszédet, aki Czeglédy Károly tanítványaként és arabistaként néhány szír forrás kapcsán maga is foglalkozott a magyarság eredetének történeti kérdéseivel.

IMG 0452

Tomka Péter (örökös elnök), Fodor Pál és Maróth Miklós. Fotó: Hámori Péter/BTK

Az utóbbi két év igazi magyar őstörténeti „szenzációját” a Dnyeszter vidéki 9‒10. századi új, illetve a korábbi ásatási dokumentációkban felfedezett régi/új régészeti leletek jelentették, amelyek az egykori etelközi magyar szállások nyugati határterületének pontos meghatározásához nyújtanak támpontot. A friss felfedezések egy további fehér foltot tűntettek el a magyar őstörténet térképéről, így nem csoda, ha a magyar kutatás figyelme ide irányult. A szervezők szakmai segítségével Czigóth Sándor független magyar filmes szakember 2019 nyarán filmet készített a Dnyeszter vidéki és Al-Duna menti kutatásokról és leletekről: Őseink és a Dnyeszter vidéke. Magyar őstörténeti kutatások Etelköz nyomában címmel (a film előzetese ITT megtekinthető), amelyet a hazai közönség itt láthatott először a konferencia legelején. A gyönyörű drónfelvételekkel illusztrált film mintegy felvezetésként szolgált a szervezők másik meglepetéséhez: a három, Dnyeszter vidékén magyar őstörténeti kutatásokkal foglalkozó moldáv és ukrán meghívott szakember mesterkurzusához. Az angol nyelvű előadásban a hallgatók első kézből kaphattak kiválóan illusztrált, leletanyagcentrikus beszámolót a Dnyeszter vidéki új, „magyar gyanús” leletekről, azok dél-uráli és Dnyeper vidéki összefüggéseiről, valamint a régió szubbotci típusú leletkörének a besenyők hagyatékától való elválasztásának problematikájáról.

IMG 0481

Vitalie Sinica. Fotó: Hámori Péter/BTK

A konferencia idei tematikáját illetően a magyar őstörténet és annak kapcsán a honfoglalás kori régészet szerepelt kiemelt helyen, így a bevezetést követően egyből a Honfoglalás és kora Árpád-kori 1. szekció öt előadása következett. Az előadások a Kárpát-medence 10. századi hagyatékának keleti kapcsolatrendszerét boncolgatták, részben új régészeti leletek, illetve és történeti értelmezések kapcsán. Fontos eredménynek tekinthető nem csak az egykori keleti gyökerek mind teljesebb kimutatása, de egyre inkább egyértelmű: a magyarság a 10. században sem szakadt el Kelettől. A honfoglalás kori hagyaték tehát nem önmagában belülről, hanem eurázsiai kitekintésben és kontextusban érthető és elemezhető igazán, amely talán a teljes konferencia legnagyobb tanulságaként értékelhető.    

Cikkbe Hadak utján közönseg

Fotó: Hámori Péter/BTK

A keleti kapcsolatok kérdése jó felvezetést jelentett a magyar őstörténeti blokkhoz, ahol történészek és filológusok tekintették át jelen ismereteinket. A teljes eurázsiai kitekintés és a történeti analógiák felhasználása a kutatásban itt is jól kivehető volt. A honfoglalás kori régészeti hagyaték folyamatos újraértékelése mellett a magyar őstörténet írott forrásaira is ráfér ‒ a nemzetközi példák alapján akár generációnként ‒ azok újrafordítása és értelmezése. Ez igaz akkor is, ha néhány vitatott passzus pontos történeti értelmezéséről filológiai alapon le kell mondanunk.

A korai népvándorlás kori szekció előadásai elsősorban a hun kori régészet kérdéseit érintették, különösen tanulságosak voltak az anyagösszetételi vizsgálatokat bemutató összefoglalások.

Az első napot egy hármas könyvbemutató zárta, amelyen a rendező intézmények, elsősorban az Árpád-ház Program keretében elkészült új kötetei kerültek bemutatásra. Közöttük kiemelhető a Kárpát-medence egyik legjelentősebb 6‒7. századi lelőhelyének, a szegvár-oromdűlői avar kori temetőt bemutató munka első kötete, Lőrinczy Gábor tollából.  

Cikkbe Hadak utján2

Türk Attila és Tomka Péter (örökös elnök) Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK

A szombati nap és talán a konferencia legnagyobb érdeklődésre számot tartó szekciója az archeogenetikai blokk volt, amelyet egy nagyobb lélegzetű paleogenetikai mesterkurzus vezetett fel a régész és történész kollégák számára. A konferenciasorozat történetében hasonló kezdeményezés korábban még nem volt, és fontos azt is kiemelni, hogy valamennyi hazai laboratórium és kutatócsoport képviseltette magát, a szervezők és hallgatók nagy örömére. A genetikai eredmények azt mutatják, hogy az avar és a honfoglaláskorban is jól körvonalazódnak a keleti eredet biológiai összetevői. A Kárpát-medenceihez hasonló leletanyagot tartalmazó keleti sírok antropológiai és bioarcheológiai vizsgálata releváns eredményeket tud adni a kutatás számára.

Szécsényi-Nagy Anna

Szécsényi-Nagy Anna, molekuláris genetikus, régész. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga

A konferenciát végül az elsősorban az avar kort érintő előadások zárták, majd vita következett a konferencia eredményeiről. Végül eldőlt az is, hogy a következő, jubileumi 30. konferenciára Székesfehérváron kerül majd sor.  

Türk Attila

A konferencia valamennyi előadásának részleteit ITT olvashatják.