A Vidéktörténeti témacsoport műhelybeszélgetése

VidkuA Vidéktörténeti témacsoport egyik célkitűzése, hogy fórumot biztosítson a vidéki társadalom történetével kapcsolatos kiadványok megvitatására. E törekvés jegyében első alkalommal két nemrég megjelent kötet került terítékre. Nagy Netta A cserevilágtól a padlássöprésig: falusi hétköznapok a beszolgáltatás éveiben (Magyar Néprajzi Társaság, Bp, 2013) és Rigó Róbert Elitváltások évtizede Kecskeméten (1938–1948) című könyvét a témacsoport részéről Ö. Kovács József és Horváth Gergely Krisztián mutatta be.

 

Nagy Netta könyve hét, Csongrád és Bács-Kiskun megye határán található település paraszti stratégiáit elemzi a második világháborút követő években, majd az erre következő erőszakos kollektivizálási és begyűjtési hullám időszakában. A néprajzkutató szerző 25 élettörténet tükrében a családi stratégiák öt típusát dolgozta ki, miközben az oral history kínálta lehetőségek mellett erőteljesen támaszkodott a levéltári forrásokra is.

Rigó Róbert alapvetően három elitváltást különít el könyvében: a kecskeméti zsidó gazdasági elit deportálását 1944-ben, az 1945 első felében bekövetkező, de a régi, középosztályi beágyazottságú helyi elitet alapjaiban még nem szétziláló, majd az 1948-ban bekövetkező változásokat, amikor – ha másként nem, nyugdíjazással – eltűnik a régi elit. A kötet fontos hozadéka emellett a frontállapot aprólékos bemutatása, amikor a korábbi cselekvésorientáló normák érvényüket vesztik. Hasonlóan fontos az MKP által helyben folytatott szalámitaktika rekonstruálása is. Mindkét referátum kihangsúlyozta, hogy e lokális elemzések lényegében nemcsak új megvilágításba helyeznek egy sor, a helyi gyakorlaton túlmutató részletet, de remélhetőleg első darabjai egy olyan, a lokalitásokra fókuszáló esettanulmány-sorozatnak, amelyek révén immár nemcsak az összehasonlítás, de ezt követően egy új makroszintű szintézis is lehetővé válik.

A rendezvény második felében a résztvevők és a szerzők reflektálhattak az elhangzottakra, itt elsősorban a helyi elit fogalma, a narratív források valóságtartalma és az interjúalanyok, ill. az interjúkban nevesített személyek személyiségi jogi problémái kapcsán érkeztek érdemi hozzászólások.