2014. április 5. és 7. között került sor Cambridge-ben a  British Association for Slavonic and East European Studies éves konferenciájára, amin Varga Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóköpont Történettudományi Intézet udományos segédmunkatárs előadóként vett részt. Előadásának címe:  Multilingualism in the regional centers of Hungary, 1880–1910 volt. További részletek itt olvashatóak.

LondonHörcher Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet igazgatója előadást tartott A Hungarian Burke or a Hungarian de Maistre: The Case of Count Ferenc Széchényi címmel Londonban, 2013. október 13-án, a Notre Dame University, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az MTA BTK FI által szervezett Anglophilia and the British Constitution in Central Europe 1700–2000 című konferencián. A konferencia programja itt érhető el.

FKFAz MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben 2013. december 10-én 10.30 órai kezdettel megrendezésre kerülő Fiatal kutatók fórumán kutatócsoportunk tagja, Varga Bálint A pozitivista paradoxon: a honfoglalás értelmezései a 19. századi magyarországi történetírásban címmel tart előadást. Helyszín: MTA BTK TTI, Tanácsterem (Bp., 1014 Úri u. 53., II. em. 224.). A rendezvény meghívója itt tekinthető meg.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet XIX. Századi Osztálya Hagyományfrissítés című konferenciasorozatának harmadik rendezvényét tartotta 2013. november 8-án. Az egynapos, magyar nyelvű tanácskozás témája Arany János Hamlet-fordítása (1867) volt. Az előadások két OTKA-kutatás témaköréhez is kapcsolódtak, egyrészt az Arany János kritikai kiadása című pályázathoz, másrészt a Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon című kutatáshoz. A konferenciasorozat a magyar irodalom eminens szövegeinek vizsgálatát tűzte ki céljául, és Arany János Hamlet-fordításának esetében elsősorban a magyar nyelvű művészeti kánonban, illetve a kor eszmetörténetében betöltött szerepére irányította a figyelmet. Ez a szempont azért kiemelt jelentőségű, mert a fordítások vizsgálata elsősorban az eredeti mű és az anglisztikai kutatások irányából történt, míg a fogadtatás szempontjai eddig kevésbé voltak láthatók. Az előadók a politikatörténet, az irodalomtörténet, a nyelvtudomány, a kora újkor anglisztikai és a 19. század magyar kultúrtörténetének kutatói közül kerültek ki magyarországi egyetemekről (ELTE, KRE, SZTE) és az MTA BTK kutatóintézeteiből. A kutatócsoportot tagjai közül Cieger András, Dávidházi Péter, Paraizs Júlia, Török Zsuzsa tartottak előadást.