A Khi-Land projekt az MTA BTK Régészeti Intézet tájrégészeti konferenciáján

TopoA Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet több partnerével közösen 2017. november 2–3-án Történeti táj – tájrégészet: eredmények és perspektívák a magyarországi tájrégészeti kutatásban címmel tájrégészeti konferenciát szervezett. A konferencián a Khi-Land projekt indulásának körülményeit, kutatási terveinket és eddigi két terepmunkánk eredményeit foglaltuk össze egy rövid előadásban, Város a sztyeppén? Egy 10–11. századi erődített település és környezetének felszíni kutatása Mongóliában címmel. Az itt elhangzott, Városok a sztyeppén című előadás PPT-je itt tekinthető meg.

Még 2016-ban annak ötlete, hogy a Mongol Tudományos Akadémia Történeti és Régészeti Intézetében dolgozó kollégákat közösen szívesen indítanánk kutatási programot Mongólia kitaj/kitan kori emlékeinek tájrégészeti vizsgálatára. A mongol partnerek nagy örömmel fogadták a kezdeményezésünket, ezért 2016 őszén az MTA és a Mongol Tudományos Akadémia együttműködése keretében megkezdhette első terepmunkáját a Khi-Land projekt. A programban történész, mongolista, régész, földmérő kollégák dolgoznak együtt a Belső-Ázsia keleti részét és Észak-Kínát a 10–12. században uraló Liao dinasztiát (907–1125) alapító, korai mongol nyelvet beszélő kitanok erődített településeinek kutatásán. A vizsgált mongóliai terület a tájrégészeti munka ideális terepe, mely a régészeti és történeti források feldolgozásával, összevetésével lehetőséget nyújt a letelepült és nomád kultúrák közötti kölcsönhatások feltárására, az erődített települések által alkotott rendszer, az őket körülvevő táj és tájelemek vizsgálatára is. 2017 májusában Balogh Balázs, az MTA BTK főigazgató-helyettese és Sampildondov Chuluun, a Mongol Tudományos Akadémia Történettudományi és Régészeti Intézetének vezetője Ulánbátorban aláírta azt a keretszerződést, mely 2017–2023 között biztosítja a program hátterét.

Az előadásról

Előzetes terepszemle alapján a Khar Bukh balgas lelőhelyét kezdtük vizsgálni, ahol 2017 májusában a projekt tagjai két hétig végeztek roncsolásmentes régészeti kutatásokat.

A lelőhely egy nagyjából négyzet alakú, 660-760 m oldalhosszúságú tornyokkal tagolt döngölt föld falú erődített településből, az ezt északról és nyugatról körülvevő szántóföldnyomokból, az erődítésen déli és keleti irányban mintegy 500 méter hosszan elnyúló településből, egy folyóparti kerámiaégető kemencéből és a településre a 16–17. században rátelepült buddhista kolostor romjaiból áll. Egy ilyen komplex lelőhely csak hasonlóan összetett módszerekkel vizsgálható. Kutatócsoportunk tagjai ennek megfelelően műszeres felmérésekkel, drónos légifelvételek készítésével, magnetométeres és talajellenállás mérő geofizikai felmérésekkel és terepbejárásokkal vizsgálták a területet.

A légifelvételek előzetesen megszerkesztett repülési tervek alapján készültek, hogy ezek segítségével egy térinformatikai adatbázisba illeszthető terepmodell készüljön az erődről és annak közvetlen környezetéről. A korábbi modellen az erődfalon belüli területen sűrű beépítés volt látható. Az épületmaradványok felszíni azonosítása és leírása megtörtént, ami az épületek katalógusának összeállítását eredményezheti.

Az erődfalon kívüli terepbejárásoknak két célja volt: az egykori települések kiterjedésének meghatározása és a különböző tevékenységi zónák azonosítása. Déli és keleti irányban a település az erődítésen túl még több száz méter hosszan folytatódott a felszíni leletszóródások alapján. Terepbejárás történt a Khar bukh folyócska partján feltételezett fazekas kemence környékén is. A szántóföldnyomok között a műholdfelvételeken kör alakú objektumokat figyeltünk meg. Ezek bejárása során nem halmokat, hanem teljesen sík vagy enyhe lencseszerű bemélyedéseket és letaposott összetömörödött talajt figyeltünk meg.

A geofizikai próbaméréseket L. Ganbaatar mongol geofizikus végezte magnetométeres és talajellenállás mérés módszerével két területen: az erőd belsejében és az erődfaltól északra a kör alakú objektumok területén. A kör alakú objektumok területén az ellenállás mérés víz vagy csatorna meglétét jelezte, mely alapján feltételezhető, hogy ezek az objektumok vízgazdálkodással is kapcsolatban lehettek.

A Khi-Land projekt az itt bemutatott kutatások folytatására és kibővítésére törekszik, hogy e települések életéről és történetéről, valamint a kitan tájhasználatról minél árnyaltabb képet kaphassunk.