Milyen a méhek és az emberek kapcsolata napjainkban? Vajon a természettől vagy önmagunktól idegenedtünk el? Hogyan változott a méhészkedés és alakult a méhészek ábrázolása az idők során? Miként próbálták leírni a méhek „társadalmát”, és milyen emberi tulajdonságokkal ruházták fel a méhcsalád tagjait? 

A Glossza vendégei ezúttal Weiner Sennyey Tibor költő, író, a Drót főszerkesztője, aki saját esszé-rovatot indított a Méhészet szakfolyóiratban, ezen alapulva jelent meg a Méhészet művészete című esszékötete, valamint Rusvai Miklós állatorvosi virológus, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület volt általános alelnöke, akinek kutatócsoportja elsőként foglalkozott Magyarországon a mézelő méhek vírusfertőzéseivel. 

honlap sablon 4

A méheknek beporzóként óriási szerepük van a biológiai egyensúly fenntartásában a Földön, de szerepük és helyük van az emberiség kultúrtörténetében, az irodalomban vagy épp a művészetben. Az adásban szó lesz a méhek kultúrtörténetéről, a méhek és az ember kapcsolatáról, a méhek szupraindividuális organizmusáról, de kiderül az is, hogyan kapcsolódik a témához  Sherlock Holmes nyomozó. 

„(...) mindig is nagyon távol álltunk attól, hogy az emberek és a méhek közötti kölcsönös megértés létrejöjjön, ugyanis az ember a környezetét, az állatokat, így a méheket is, folyamatosan, tudatosan vagy öntudatlanul antropomorfizálja, vagyis emberi tulajdonságokkal ruházza fel, amelyekkel azonban azok nem rendelkeznek. A méhek méh-tulajdonságokkal rendelkeznek, még ha ugyanabban a világban is léteznek, mint mi, emberek. Önvalója teljességében kell szemlélni, elfogadni és megérteni a másikat, s csak ekkor tárulhatnak fel a metszetek, a hasonlóság és a közösség a másságban. Például, hogy ők is születnek, élnek, éreznek, akarnak, táplálkoznak, fejlődnek, szaporodnak, kommunikálnak, küzdenek és meghalnak, akárcsak mi, mégis mindezt méhként teszik, hiszen méhnek születtek. A méhnek és az embernek is helye van a teremtett világban, kölcsönhatásuk pedig olyannyira figyelemreméltó, hogy magam is őszinte csodálattal látom mindezt önmagamon belül, amikor kimegyek a méhesbe és felnyitok egy kaptárat.”
In.: Weiner Sennyey Tibor: A méhészet művészete. Gazsó Méhészet és Szakkönyvkiadó. Jánossomorja-Szentendre. 2024. 198. o.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és Szilágyi Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa. 

A Glossza negyvenharmadik adása meghallgatható a Spotify-on és az Anchoron, illetve megtekinthető a Youtube-on. 

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.