Kiemelkedő külföldi kutatók töltenek Magyarországon 3-12 hónapot, tudásukkal járulva hozzá az akadémiai kutatócsoportok eredményeihez. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László által felkért zsűri javaslata alapján hazánkba érkező kutatók egyike Olga Khavanova, az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének történésze a magyar és közép-európai történelem eredményes kutatója, aki fél évig lesz az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetvendégkutatója, a Pálffy Géza vezette "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport munkájában részt vállalva. Pályázata gróf Esterházy Miklós (1711–1764) magyar koronaőr szentpétervári követségének (1753–1761) feltárására irányul. További részletek itt olvashatóak. Добро пожаловать, Ольга!
Olga Khavanova történész az Akadémia vendégkutatói pályázatának egyik nyertese
- Részletek
- Írta: Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- Kategória: Hírek
A BTK a médiában
-
2024. április 18.
M5 História – Ki volt Bakócz Tamás?
-
2024. április 16.
Írók és szerelmek – Ady Endre
-
2024. április 13.
Nagyinterjú Pálffy Gézával az M5 Kontúr műsorában
-
2024. április 8.
XXI. Század – Honnan lehetett tudni, hogy jön a háború?
-
2024. április 8.
Interjúk Gyimesi Emesével
-
2024. március 26.
Legféltettebb titkunk a DNS-ünk? Szécsényi-Nagy Anna a Klubrádióban
-
2024. március 18.
Visszakerültek eredeti nyughelyükre a kőszegi Szent Jakab templom sírboltjában talált vázcsontok
-
2024. március 14.
Qubit cikk az MTA-BTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport munkájáról
Kutatóink munkásságával kapcsolatos további médiamegjelenések az alábbi linken érhetők el.
Közelgő események
Videótár
-
Glossza 45.: Közadakozásból a nemzetépítés szimbóluma – 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia
-
Glossza 44.: Istennek ajánlott élet – Szerzetesi hivatás a 21. században
-
Glossza 43: A mézvadászoktól a detektív méhész Sherlock Holmesig
-
Glossza 42.: Életkezdet mesterséges környezetben. Hogyan vált a szülés családi eseményből orvosi, politikai és társadalmi kérdéssé?
-
Glossza 41.: A bibliafordításoktól a kocsmai hitvitákig: a hosszú reformáció
-
Glossza 40.: Tollas-e a dinoszaurusz háta? A paleontológia és a filozófia találkozása
További videóink elérhetők a BTK YouTube és Videotorium csatornáin, valamint Videótárunkban.
-
Filozófiai Intézet
A BTK Filozófiai Intézet általános küldetése, hogy ápolja a magyar filozófiai kultúrát; kutatásokat végezzen az egyetemes filozófiatörténet és a filozófia különböző diszciplínái terén, azok eredményeit a nemzetközi szakma számára hozzáférhetővé tegye; a filozófia nemzetközi eredményeit magyar nyelvű filozófiai alkotásokkal és szövegkiadásokkal közvetítse a magyar kultúra számára.Filozófiai Intézet
-
Irodalomtudományi Intézet
A BTK Irodalomtudományi Intézet a magyar nemzeti kulturális örökség irodalomtörténeti korpuszának alapkutatási intézménye. Rendszerszerűen tanulmányozza a magyar irodalomtörténet korszakait, irányzatait, műfajait, alkotóit, művészeti elveit és intézményeit a reneszánsz kortól a 20–21. század fordulójáig.Irodalomtudományi Intézet
-
Művészettörténeti Intézet
A BTK Művészettörténeti Intézet a magyar művészet történetének teljességét kutatja az államalapítástól napjainkig. Feladata a magyarországi építészet, képző- és iparművészet történetének szisztematikus feldolgozása és közzé tétele, az ezzel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, megőrzése és nyilvánosságuk biztosítása.Művészettörténeti Intézet
-
Néprajztudományi Intézet
A BTK Néprajztudományi Intézet feladatvállalásai kiterjednek a magyar néprajztudomány, az etnológia, a folklorisztika, valamint a kulturális- és szociálantropológia jelentős területeire és mind a történeti dimenziójú, mind a jelenkori és az alkalmazott vetületeket érintő kérdésekre egyaránt fókuszál.Néprajztudományi Intézet
-
Régészeti Intézet
A BTK Régészeti Intézet az élelemtermelő társadalmak kialakulásától a kora újkorig terjedő nyolc évezredet átfogó komplex, módszertanilag is iránymutató kutatásokat végez, elsősorban a Kárpát-medencében. Meghatározóak a településrégészeti, mikroregionális és topográfiai kutatásai, és ezek nyomán jelentős emlékek, köztük világi és egyházi központok monografikus feldolgozása és az eredmények igényes népszerűsítése (Antaeus, Hereditas Archaeologica Hungariae).Régészeti Intézet
-
Történettudományi Intézet
A BTK Történettudományi Intézet fő feladata a magyar társadalom és állam történetével kapcsolatos alapkutatások végzése, kézikönyvek (különösen forráskiadások) és összefoglaló művek készítése, az új kutatási eredmények szakszerű publikálása és széles, magyar és nemzetközi körben terjesztése, a szakma hazai és nemzetközi intézményeivel való kapcsolattartás, a magyar történészek nemzetközi szereplésének összefogása és súlyának növelése, valamint a magyarországi közgondolkodás formálása.Történettudományi Intézet
-
Zenetudományi Intézet
A BTK Zenetudományi Intézet tevékenysége a magyar zenetudomány Kodály Zoltánig és Szabolcsi Bencéig visszanyúló módszertani hagyományai szellemében komplex módon ötvözi a történeti zenei és a zene-, illetve táncfolklorisztikai kutatásokat, ugyanakkor nyitottan, érzékenyen és kreatívan viszonyul a 21. század tudományos-szellemi áramlatai felől érkező impulzusokhoz.Zenetudományi Intézet
-
Archeogenomikai Intézet
A BTK Archeogenomikai Intézet 2021 márciusában vált önállóvá, miután az Archeogenetikai Laboratóriumot leválasztották a BTK Régészeti Intézetről. Célkitűzése, hogy genetikai eszközökkel teljességében feltárja a Kárpát-medence népesedéstörténetét, a régió archaikus és jelen populációit érintő kutatási programok megvalósításával.Archeogenomikai Intézet
-
Moravcsik Gyula Intézet
A BTK Moravcsik Gyula Intézet feladata az antikvitás írott örökségének kutatása, szöveges emlékeinek feltárása, feldolgozása, a vele kapcsolatos ismeretanyag karbantartása és gyarapítása, különös tekintettel a hazai örökségre. A feladatok eredményes elvégzéséhez a munkatársak a nagy tudománytörténeti múltra visszatekintő klasszika-filológia módszertanára támaszkodnak, ez fogja össze a munkatársak különböző korokra és más-más területre összpontosító kutatómunkáját.Moravcsik Gyula Intézet
