A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa, Takács Miklós akadémiai doktori értekezésének nyilvános védésére 2014. február 19-én a MTA Székházában került sor. A nagyívű munkában Takács Miklós az észak-balkáni térésg nyolc államában és egy autonóm tartományában folyó középkori régészeti kutatásokat tekintette át és elemezte. Az elkészült munka régészeti és történeti aspektusait a mű bírálói is méltatták, kiemelve, hogy az eredmények alapvetően változtatták meg a korszakról való ismereteinket. Takács Miklós kollégánknak szívből gratulálunk!
A középkor régészete az észak-balkáni térségben – Takács Miklós nagydoktori értekezése
- Részletek
- Írta: Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- Kategória: Hírek
A BTK a médiában
-
2024. április 18.
M5 História – Ki volt Bakócz Tamás?
-
2024. április 16.
Írók és szerelmek – Ady Endre
-
2024. április 13.
Nagyinterjú Pálffy Gézával az M5 Kontúr műsorában
-
2024. április 8.
XXI. Század – Honnan lehetett tudni, hogy jön a háború?
-
2024. április 8.
Interjúk Gyimesi Emesével
-
2024. március 26.
Legféltettebb titkunk a DNS-ünk? Szécsényi-Nagy Anna a Klubrádióban
-
2024. március 18.
Visszakerültek eredeti nyughelyükre a kőszegi Szent Jakab templom sírboltjában talált vázcsontok
-
2024. március 14.
Qubit cikk az MTA-BTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport munkájáról
Kutatóink munkásságával kapcsolatos további médiamegjelenések az alábbi linken érhetők el.
Közelgő események
Videótár
-
Glossza 45.: Közadakozásból a nemzetépítés szimbóluma – 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia
-
Glossza 44.: Istennek ajánlott élet – Szerzetesi hivatás a 21. században
-
Glossza 43: A mézvadászoktól a detektív méhész Sherlock Holmesig
-
Glossza 42.: Életkezdet mesterséges környezetben. Hogyan vált a szülés családi eseményből orvosi, politikai és társadalmi kérdéssé?
-
Glossza 41.: A bibliafordításoktól a kocsmai hitvitákig: a hosszú reformáció
-
Glossza 40.: Tollas-e a dinoszaurusz háta? A paleontológia és a filozófia találkozása
További videóink elérhetők a BTK YouTube és Videotorium csatornáin, valamint Videótárunkban.
-
Filozófiai Intézet
A BTK Filozófiai Intézet általános küldetése, hogy ápolja a magyar filozófiai kultúrát; kutatásokat végezzen az egyetemes filozófiatörténet és a filozófia különböző diszciplínái terén, azok eredményeit a nemzetközi szakma számára hozzáférhetővé tegye; a filozófia nemzetközi eredményeit magyar nyelvű filozófiai alkotásokkal és szövegkiadásokkal közvetítse a magyar kultúra számára.Filozófiai Intézet
-
Irodalomtudományi Intézet
A BTK Irodalomtudományi Intézet a magyar nemzeti kulturális örökség irodalomtörténeti korpuszának alapkutatási intézménye. Rendszerszerűen tanulmányozza a magyar irodalomtörténet korszakait, irányzatait, műfajait, alkotóit, művészeti elveit és intézményeit a reneszánsz kortól a 20–21. század fordulójáig.Irodalomtudományi Intézet
-
Művészettörténeti Intézet
A BTK Művészettörténeti Intézet a magyar művészet történetének teljességét kutatja az államalapítástól napjainkig. Feladata a magyarországi építészet, képző- és iparművészet történetének szisztematikus feldolgozása és közzé tétele, az ezzel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, megőrzése és nyilvánosságuk biztosítása.Művészettörténeti Intézet
-
Néprajztudományi Intézet
A BTK Néprajztudományi Intézet feladatvállalásai kiterjednek a magyar néprajztudomány, az etnológia, a folklorisztika, valamint a kulturális- és szociálantropológia jelentős területeire és mind a történeti dimenziójú, mind a jelenkori és az alkalmazott vetületeket érintő kérdésekre egyaránt fókuszál.Néprajztudományi Intézet
-
Régészeti Intézet
A BTK Régészeti Intézet az élelemtermelő társadalmak kialakulásától a kora újkorig terjedő nyolc évezredet átfogó komplex, módszertanilag is iránymutató kutatásokat végez, elsősorban a Kárpát-medencében. Meghatározóak a településrégészeti, mikroregionális és topográfiai kutatásai, és ezek nyomán jelentős emlékek, köztük világi és egyházi központok monografikus feldolgozása és az eredmények igényes népszerűsítése (Antaeus, Hereditas Archaeologica Hungariae).Régészeti Intézet
-
Történettudományi Intézet
A BTK Történettudományi Intézet fő feladata a magyar társadalom és állam történetével kapcsolatos alapkutatások végzése, kézikönyvek (különösen forráskiadások) és összefoglaló művek készítése, az új kutatási eredmények szakszerű publikálása és széles, magyar és nemzetközi körben terjesztése, a szakma hazai és nemzetközi intézményeivel való kapcsolattartás, a magyar történészek nemzetközi szereplésének összefogása és súlyának növelése, valamint a magyarországi közgondolkodás formálása.Történettudományi Intézet
-
Zenetudományi Intézet
A BTK Zenetudományi Intézet tevékenysége a magyar zenetudomány Kodály Zoltánig és Szabolcsi Bencéig visszanyúló módszertani hagyományai szellemében komplex módon ötvözi a történeti zenei és a zene-, illetve táncfolklorisztikai kutatásokat, ugyanakkor nyitottan, érzékenyen és kreatívan viszonyul a 21. század tudományos-szellemi áramlatai felől érkező impulzusokhoz.Zenetudományi Intézet
-
Archeogenomikai Intézet
A BTK Archeogenomikai Intézet 2021 márciusában vált önállóvá, miután az Archeogenetikai Laboratóriumot leválasztották a BTK Régészeti Intézetről. Célkitűzése, hogy genetikai eszközökkel teljességében feltárja a Kárpát-medence népesedéstörténetét, a régió archaikus és jelen populációit érintő kutatási programok megvalósításával.Archeogenomikai Intézet
-
Moravcsik Gyula Intézet
A BTK Moravcsik Gyula Intézet feladata az antikvitás írott örökségének kutatása, szöveges emlékeinek feltárása, feldolgozása, a vele kapcsolatos ismeretanyag karbantartása és gyarapítása, különös tekintettel a hazai örökségre. A feladatok eredményes elvégzéséhez a munkatársak a nagy tudománytörténeti múltra visszatekintő klasszika-filológia módszertanára támaszkodnak, ez fogja össze a munkatársak különböző korokra és más-más területre összpontosító kutatómunkáját.Moravcsik Gyula Intézet
